Tizennégy méter mélységű barlangot tárnának fel
Fotó: Tuchiluș Alex
Sepsikőröspatak község felső kijáratánál, a Fenyős-tetőt szegélyező erdőrészben több mesterséges üreget felfedezhet a kiránduló, köztük a Ploti-barlangként emlegetett vájatot. A szakleírás szerint 14 méter hosszú, ám ezt ma már nem láthatjuk a felgyülemlett törmeléktől. A községvezető azonban nem hagyja veszni: megpróbálják kitakarítani, látogathatóvá tenni a barlangot, és utánajárni, valóban itt él-e az Európa-szinten egyedülálló lepkefaj.
2024. szeptember 29., 21:162024. szeptember 29., 21:16
A sepsikőröspataki felső kijárattól, az aszfaltút szintje fölött nagyjából 15 méterrel találhatók az üregek, amelyekhez erdős, meredek emelkedő vezet. Egy távolabbról érkező kiránduló aligha találja meg, Kisgyörgy Sándor polgármester azonban már jól tudja a járást, hetekkel ezelőtt ugyanis feltérképezte az erdőrészt. Mindezt azért tette, hogy megtalálja a Ploti-barlangot, amely
amelynek jelenlétét sehol másutt nem fedezték fel Európában.
Háborús időkben építőköveket termeltek ki
Fotó: Tuchiluș Alex
A második világháború idején létrejött vájatok tulajdonképpen kőbánya maradványai, ugyanis innen fejtették ki azokat a köveket, amelyek a Vadas-tetőn keresztül vezető stratégiai út, vagyis a mai 121A jelzésű megyei út alapját képezik. Az üregek, amelyekben annak idején zsidó munkaszolgálatosok dolgoztak, mostanra beomlottak.
Kisgyörgy Sándor elmondása szerint a leírások egy ajtóról is szólnak, ami a bánya bejáratát jelezte, ebből már semmi sem látszik. A nevét egy sepsikőröspataki fiatalemberről kapta, akit Plotinak becéztek, régen itt rejtőzött és állított elő lőfegyvereket.
Kisgyörgy Sándor polgármester szándéka feltárni a barlangot, egyrészt annak történelmi értéke, másrészt az élővilág felfedezése miatt. Az elöljáró által emlegetett szakleírás ugyanis egy különleges, szárnyatlan lepkefajt is említ, amely Európán belül is csak itt élt.
Egyelőre három méter hosszan lehet bekúszni
Fotó: Tuchiluș Alex
„Felvettem a kapcsolatot egy biológussal, aki a denevéreket tanulmányozza, ő mondta, hogy kis patkódenevéreket is találtak itt, ez szintén védett faj. Meg akarjuk tudni, hogy mi a valóság” – szögezte le a községvezető.
Nagy munkára készülnek, amelyhez nagyobb gépeket nem is használhatnak a meredek emelkedő miatt, ezért kézi erőre lesz szükség. Az ásását az ősz folyamán, a téli fagyok beállta előtt szeretnék elkezdeni, amikor a községben zajló nagyobb munkálatoknak már a végére értek.
– mondta.
Ha már a Fenyő-tető (régen Nyíres-tető) közelében jártunk, a községvezető egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a tetőn egykoron álló, Erdély egyik legrégebbi favárára. Most már csak az alapját lehet látni a 11–12. században épült erődnek.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere
Fotó: Tuchiluș Alex
„E vár valószínűleg a Kálnoky ősök legelső tanyája volt, hol a régi harcias időkben mint erős sasfészekben megvonták magukat. (...) Innen is leköltöztek a falu közé, s ott építettek csinos kényelmes kastélyt, melynek még mindig védfalai voltak, mely még mindig tudott dacolni egyes kóbor rabló csapattal” – írja Orbán Balázs.
A községben lévő Kálnoky-kastély Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténész írása szerint a 17. század derekán épült és többször is átalakították. A rendszerváltás után visszakerült a Kálnoky család birtokába, helyreállítása még tart.
A községvezető segítségével jutottunk el a barlanghoz
Fotó: Tuchiluș Alex
Műemléknek számít a községben található római katolikus templom, ugyanakkor a Veres barátok temploma is történelmi örökség, amelynek ma már csak maradványait láthatjuk Sepsikőröspatak és Kálnok között félúton, egy dombtetőn.
Az ősz folyamán szeretnének nekifogni az ásásnak
Fotó: Tuchiluș Alex
Gépekkel megközelíthetetlen a hegyoldal, kézi erőre lesz szükség
Fotó: Tuchiluș Alex
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.
Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
1 hozzászólás