Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:53

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

22:46

Lukić megszakította az FCSB győzelmi sorozatát, már negyedik a Kolozsvári U

22:03

Fák dőltek az útra a Gyilkostónál és Piricskénél

21:14

Pénzügyi segítséget kaphatnak a sertéstenyésztők a sertéspestis megelőzésére

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Csíkszeredában nem igazán jött be az okosvécé, Marosvásárhelyen mégis ilyenben gondolkodnak

Rendkívüli tanácsülésen döntöttek az elektromos buszok beszerzéséről Csíkszeredában

Fércmunkát kapott a városháza: mintha mutatóba készültek volna a zajtérképek

Különleges élőlényeket rejthet a második világháború idejéből származó barlang

Tizennégy méter mélységű barlangot tárnának fel

Fotó: Tuchiluș Alex

Sepsikőröspatak község felső kijáratánál, a Fenyős-tetőt szegélyező erdőrészben több mesterséges üreget felfedezhet a kiránduló, köztük a Ploti-barlangként emlegetett vájatot. A szakleírás szerint 14 méter hosszú, ám ezt ma már nem láthatjuk a felgyülemlett törmeléktől. A községvezető azonban nem hagyja veszni: megpróbálják kitakarítani, látogathatóvá tenni a barlangot, és utánajárni, valóban itt él-e az Európa-szinten egyedülálló lepkefaj.

Farkas Orsolya

2024. szeptember 29., 21:162024. szeptember 29., 21:16

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A sepsikőröspataki felső kijárattól, az aszfaltút szintje fölött nagyjából 15 méterrel találhatók az üregek, amelyekhez erdős, meredek emelkedő vezet. Egy távolabbról érkező kiránduló aligha találja meg, Kisgyörgy Sándor polgármester azonban már jól tudja a járást, hetekkel ezelőtt ugyanis feltérképezte az erdőrészt. Mindezt azért tette, hogy megtalálja a Ploti-barlangot, amely

nemcsak a történelemből visszamaradt érték, de vélhetően egy szárnyatlan lepkefaj rejteke is,

amelynek jelenlétét sehol másutt nem fedezték fel Európában.

Háborús időkben építőköveket termeltek ki

Fotó: Tuchiluș Alex

A mai út alapját építették

A második világháború idején létrejött vájatok tulajdonképpen kőbánya maradványai, ugyanis innen fejtették ki azokat a köveket, amelyek a Vadas-tetőn keresztül vezető stratégiai út, vagyis a mai 121A jelzésű megyei út alapját képezik. Az üregek, amelyekben annak idején zsidó munkaszolgálatosok dolgoztak, mostanra beomlottak.

A nagy Ploti-barlang 14 méter mélységig nyúlik be a hegyoldalba, ma viszont legtöbb három métert lehet bekúszni az üregbe, a bejáratát ugyanis elzárja a törmelék.

Kisgyörgy Sándor elmondása szerint a leírások egy ajtóról is szólnak, ami a bánya bejáratát jelezte, ebből már semmi sem látszik. A nevét egy sepsikőröspataki fiatalemberről kapta, akit Plotinak becéztek, régen itt rejtőzött és állított elő lőfegyvereket.

Okkal mentenék meg

Kisgyörgy Sándor polgármester szándéka feltárni a barlangot, egyrészt annak történelmi értéke, másrészt az élővilág felfedezése miatt. Az elöljáró által emlegetett szakleírás ugyanis egy különleges, szárnyatlan lepkefajt is említ, amely Európán belül is csak itt élt.

Egyelőre három méter hosszan lehet bekúszni

Fotó: Tuchiluș Alex

„Felvettem a kapcsolatot egy biológussal, aki a denevéreket tanulmányozza, ő mondta, hogy kis patkódenevéreket is találtak itt, ez szintén védett faj. Meg akarjuk tudni, hogy mi a valóság” – szögezte le a községvezető.

Nagy munkára készülnek, amelyhez nagyobb gépeket nem is használhatnak a meredek emelkedő miatt, ezért kézi erőre lesz szükség. Az ásását az ősz folyamán, a téli fagyok beállta előtt szeretnék elkezdeni, amikor a községben zajló nagyobb munkálatoknak már a végére értek.

Szeretném, hogy kitakarítsuk, kiássuk, hátha látogathatóvá tudnánk tenni, hogy megmaradjon az utókornak

– mondta.

Sepsikőröspatak tartogat még kincseket

Ha már a Fenyő-tető (régen Nyíres-tető) közelében jártunk, a községvezető egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a tetőn egykoron álló, Erdély egyik legrégebbi favárára. Most már csak az alapját lehet látni a 11–12. században épült erődnek.

Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere

Fotó: Tuchiluș Alex

„E vár valószínűleg a Kálnoky ősök legelső tanyája volt, hol a régi harcias időkben mint erős sasfészekben megvonták magukat. (...) Innen is leköltöztek a falu közé, s ott építettek csinos kényelmes kastélyt, melynek még mindig védfalai voltak, mely még mindig tudott dacolni egyes kóbor rabló csapattal” – írja Orbán Balázs.

A községben lévő Kálnoky-kastély Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténész írása szerint a 17. század derekán épült és többször is átalakították. A rendszerváltás után visszakerült a Kálnoky család birtokába, helyreállítása még tart.

A községvezető segítségével jutottunk el a barlanghoz

Fotó: Tuchiluș Alex

Műemléknek számít a községben található római katolikus templom, ugyanakkor a Veres barátok temploma is történelmi örökség, amelynek ma már csak maradványait láthatjuk Sepsikőröspatak és Kálnok között félúton, egy dombtetőn.