
Tizennégy méter mélységű barlangot tárnának fel
Fotó: Tuchiluș Alex
Sepsikőröspatak község felső kijáratánál, a Fenyős-tetőt szegélyező erdőrészben több mesterséges üreget felfedezhet a kiránduló, köztük a Ploti-barlangként emlegetett vájatot. A szakleírás szerint 14 méter hosszú, ám ezt ma már nem láthatjuk a felgyülemlett törmeléktől. A községvezető azonban nem hagyja veszni: megpróbálják kitakarítani, látogathatóvá tenni a barlangot, és utánajárni, valóban itt él-e az Európa-szinten egyedülálló lepkefaj.
2024. szeptember 29., 21:162024. szeptember 29., 21:16
A sepsikőröspataki felső kijárattól, az aszfaltút szintje fölött nagyjából 15 méterrel találhatók az üregek, amelyekhez erdős, meredek emelkedő vezet. Egy távolabbról érkező kiránduló aligha találja meg, Kisgyörgy Sándor polgármester azonban már jól tudja a járást, hetekkel ezelőtt ugyanis feltérképezte az erdőrészt. Mindezt azért tette, hogy megtalálja a Ploti-barlangot, amely
amelynek jelenlétét sehol másutt nem fedezték fel Európában.
Háborús időkben építőköveket termeltek ki
Fotó: Tuchiluș Alex
A második világháború idején létrejött vájatok tulajdonképpen kőbánya maradványai, ugyanis innen fejtették ki azokat a köveket, amelyek a Vadas-tetőn keresztül vezető stratégiai út, vagyis a mai 121A jelzésű megyei út alapját képezik. Az üregek, amelyekben annak idején zsidó munkaszolgálatosok dolgoztak, mostanra beomlottak.
Kisgyörgy Sándor elmondása szerint a leírások egy ajtóról is szólnak, ami a bánya bejáratát jelezte, ebből már semmi sem látszik. A nevét egy sepsikőröspataki fiatalemberről kapta, akit Plotinak becéztek, régen itt rejtőzött és állított elő lőfegyvereket.
Kisgyörgy Sándor polgármester szándéka feltárni a barlangot, egyrészt annak történelmi értéke, másrészt az élővilág felfedezése miatt. Az elöljáró által emlegetett szakleírás ugyanis egy különleges, szárnyatlan lepkefajt is említ, amely Európán belül is csak itt élt.
Egyelőre három méter hosszan lehet bekúszni
Fotó: Tuchiluș Alex
„Felvettem a kapcsolatot egy biológussal, aki a denevéreket tanulmányozza, ő mondta, hogy kis patkódenevéreket is találtak itt, ez szintén védett faj. Meg akarjuk tudni, hogy mi a valóság” – szögezte le a községvezető.
Nagy munkára készülnek, amelyhez nagyobb gépeket nem is használhatnak a meredek emelkedő miatt, ezért kézi erőre lesz szükség. Az ásását az ősz folyamán, a téli fagyok beállta előtt szeretnék elkezdeni, amikor a községben zajló nagyobb munkálatoknak már a végére értek.
– mondta.
Ha már a Fenyő-tető (régen Nyíres-tető) közelében jártunk, a községvezető egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a tetőn egykoron álló, Erdély egyik legrégebbi favárára. Most már csak az alapját lehet látni a 11–12. században épült erődnek.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere
Fotó: Tuchiluș Alex
„E vár valószínűleg a Kálnoky ősök legelső tanyája volt, hol a régi harcias időkben mint erős sasfészekben megvonták magukat. (...) Innen is leköltöztek a falu közé, s ott építettek csinos kényelmes kastélyt, melynek még mindig védfalai voltak, mely még mindig tudott dacolni egyes kóbor rabló csapattal” – írja Orbán Balázs.
A községben lévő Kálnoky-kastély Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténész írása szerint a 17. század derekán épült és többször is átalakították. A rendszerváltás után visszakerült a Kálnoky család birtokába, helyreállítása még tart.
A községvezető segítségével jutottunk el a barlanghoz
Fotó: Tuchiluș Alex
Műemléknek számít a községben található római katolikus templom, ugyanakkor a Veres barátok temploma is történelmi örökség, amelynek ma már csak maradványait láthatjuk Sepsikőröspatak és Kálnok között félúton, egy dombtetőn.
Az ősz folyamán szeretnének nekifogni az ásásnak
Fotó: Tuchiluș Alex
Gépekkel megközelíthetetlen a hegyoldal, kézi erőre lesz szükség
Fotó: Tuchiluș Alex
Folytatódnak az Öreg-Duna-ágnál a csernavodai atomerőmű áramtermelésének folyamatosságát biztosító vízelterelési munkálatok – közölte kedden a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szóvivője.
A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.
Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.
Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.
A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.
A Duna vízhozama a következő napokban enyhén csökken, és augusztus 10-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.
1 hozzászólás