Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:53

Nicușor Dan visszaküldi a parlamentnek a fasiszta és legionárius propagandát tiltó törvényt

10:35

Bogrács Fesztivál: gasztronómia, sport és extrém kalandok Borszéken

10:21

Negyeddöntők, Szuperliga, Tour de France – szombati sportműsor

10:19

Létszámcsökkentés és hatékonysághoz kötött pénzelosztás – ismertették az önkormányzatokat érintő megszorításokat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Vonat sodort el egy autót Gyimesközéplokon, mentőhelikoptert is riasztottak

Összeugrasztotta az állam a munkaadókat és a munkavállalókat

110 millió lejes hitelhez folyamodik a beruházások érdekében a csíkszeredai önkormányzat

Dinamo-szurkolók: „a körmeitek alatti föld is román”

A jövő könyvelője nem csak számol, hanem szakmai irányt is mutat

Elutasítja a magyarellenes provokációt a csíkszeredai városvezetés

Székely zászlókat rongáltak a focihuligánok

Különleges élőlényeket rejthet a második világháború idejéből származó barlang

Tizennégy méter mélységű barlangot tárnának fel

Fotó: Tuchiluș Alex

Sepsikőröspatak község felső kijáratánál, a Fenyős-tetőt szegélyező erdőrészben több mesterséges üreget felfedezhet a kiránduló, köztük a Ploti-barlangként emlegetett vájatot. A szakleírás szerint 14 méter hosszú, ám ezt ma már nem láthatjuk a felgyülemlett törmeléktől. A községvezető azonban nem hagyja veszni: megpróbálják kitakarítani, látogathatóvá tenni a barlangot, és utánajárni, valóban itt él-e az Európa-szinten egyedülálló lepkefaj.

Farkas Orsolya

2024. szeptember 29., 21:162024. szeptember 29., 21:16

A sepsikőröspataki felső kijárattól, az aszfaltút szintje fölött nagyjából 15 méterrel találhatók az üregek, amelyekhez erdős, meredek emelkedő vezet. Egy távolabbról érkező kiránduló aligha találja meg, Kisgyörgy Sándor polgármester azonban már jól tudja a járást, hetekkel ezelőtt ugyanis feltérképezte az erdőrészt. Mindezt azért tette, hogy megtalálja a Ploti-barlangot, amely

nemcsak a történelemből visszamaradt érték, de vélhetően egy szárnyatlan lepkefaj rejteke is,

amelynek jelenlétét sehol másutt nem fedezték fel Európában.

Háborús időkben építőköveket termeltek ki

Fotó: Tuchiluș Alex

A mai út alapját építették

A második világháború idején létrejött vájatok tulajdonképpen kőbánya maradványai, ugyanis innen fejtették ki azokat a köveket, amelyek a Vadas-tetőn keresztül vezető stratégiai út, vagyis a mai 121A jelzésű megyei út alapját képezik. Az üregek, amelyekben annak idején zsidó munkaszolgálatosok dolgoztak, mostanra beomlottak.

A nagy Ploti-barlang 14 méter mélységig nyúlik be a hegyoldalba, ma viszont legtöbb három métert lehet bekúszni az üregbe, a bejáratát ugyanis elzárja a törmelék.

Kisgyörgy Sándor elmondása szerint a leírások egy ajtóról is szólnak, ami a bánya bejáratát jelezte, ebből már semmi sem látszik. A nevét egy sepsikőröspataki fiatalemberről kapta, akit Plotinak becéztek, régen itt rejtőzött és állított elő lőfegyvereket.

Okkal mentenék meg

Kisgyörgy Sándor polgármester szándéka feltárni a barlangot, egyrészt annak történelmi értéke, másrészt az élővilág felfedezése miatt. Az elöljáró által emlegetett szakleírás ugyanis egy különleges, szárnyatlan lepkefajt is említ, amely Európán belül is csak itt élt.

Egyelőre három méter hosszan lehet bekúszni

Fotó: Tuchiluș Alex

„Felvettem a kapcsolatot egy biológussal, aki a denevéreket tanulmányozza, ő mondta, hogy kis patkódenevéreket is találtak itt, ez szintén védett faj. Meg akarjuk tudni, hogy mi a valóság” – szögezte le a községvezető.

Nagy munkára készülnek, amelyhez nagyobb gépeket nem is használhatnak a meredek emelkedő miatt, ezért kézi erőre lesz szükség. Az ásását az ősz folyamán, a téli fagyok beállta előtt szeretnék elkezdeni, amikor a községben zajló nagyobb munkálatoknak már a végére értek.

Szeretném, hogy kitakarítsuk, kiássuk, hátha látogathatóvá tudnánk tenni, hogy megmaradjon az utókornak

– mondta.

Sepsikőröspatak tartogat még kincseket

Ha már a Fenyő-tető (régen Nyíres-tető) közelében jártunk, a községvezető egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a tetőn egykoron álló, Erdély egyik legrégebbi favárára. Most már csak az alapját lehet látni a 11–12. században épült erődnek.

Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere

Fotó: Tuchiluș Alex

„E vár valószínűleg a Kálnoky ősök legelső tanyája volt, hol a régi harcias időkben mint erős sasfészekben megvonták magukat. (...) Innen is leköltöztek a falu közé, s ott építettek csinos kényelmes kastélyt, melynek még mindig védfalai voltak, mely még mindig tudott dacolni egyes kóbor rabló csapattal” – írja Orbán Balázs.

A községben lévő Kálnoky-kastély Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténész írása szerint a 17. század derekán épült és többször is átalakították. A rendszerváltás után visszakerült a Kálnoky család birtokába, helyreállítása még tart.

A községvezető segítségével jutottunk el a barlanghoz

Fotó: Tuchiluș Alex

Műemléknek számít a községben található római katolikus templom, ugyanakkor a Veres barátok temploma is történelmi örökség, amelynek ma már csak maradványait láthatjuk Sepsikőröspatak és Kálnok között félúton, egy dombtetőn.