
Tizennégy méter mélységű barlangot tárnának fel
Fotó: Tuchiluș Alex
Sepsikőröspatak község felső kijáratánál, a Fenyős-tetőt szegélyező erdőrészben több mesterséges üreget felfedezhet a kiránduló, köztük a Ploti-barlangként emlegetett vájatot. A szakleírás szerint 14 méter hosszú, ám ezt ma már nem láthatjuk a felgyülemlett törmeléktől. A községvezető azonban nem hagyja veszni: megpróbálják kitakarítani, látogathatóvá tenni a barlangot, és utánajárni, valóban itt él-e az Európa-szinten egyedülálló lepkefaj.
2024. szeptember 29., 21:162024. szeptember 29., 21:16
A sepsikőröspataki felső kijárattól, az aszfaltút szintje fölött nagyjából 15 méterrel találhatók az üregek, amelyekhez erdős, meredek emelkedő vezet. Egy távolabbról érkező kiránduló aligha találja meg, Kisgyörgy Sándor polgármester azonban már jól tudja a járást, hetekkel ezelőtt ugyanis feltérképezte az erdőrészt. Mindezt azért tette, hogy megtalálja a Ploti-barlangot, amely
amelynek jelenlétét sehol másutt nem fedezték fel Európában.
Háborús időkben építőköveket termeltek ki
Fotó: Tuchiluș Alex
A második világháború idején létrejött vájatok tulajdonképpen kőbánya maradványai, ugyanis innen fejtették ki azokat a köveket, amelyek a Vadas-tetőn keresztül vezető stratégiai út, vagyis a mai 121A jelzésű megyei út alapját képezik. Az üregek, amelyekben annak idején zsidó munkaszolgálatosok dolgoztak, mostanra beomlottak.
Kisgyörgy Sándor elmondása szerint a leírások egy ajtóról is szólnak, ami a bánya bejáratát jelezte, ebből már semmi sem látszik. A nevét egy sepsikőröspataki fiatalemberről kapta, akit Plotinak becéztek, régen itt rejtőzött és állított elő lőfegyvereket.
Kisgyörgy Sándor polgármester szándéka feltárni a barlangot, egyrészt annak történelmi értéke, másrészt az élővilág felfedezése miatt. Az elöljáró által emlegetett szakleírás ugyanis egy különleges, szárnyatlan lepkefajt is említ, amely Európán belül is csak itt élt.
Egyelőre három méter hosszan lehet bekúszni
Fotó: Tuchiluș Alex
„Felvettem a kapcsolatot egy biológussal, aki a denevéreket tanulmányozza, ő mondta, hogy kis patkódenevéreket is találtak itt, ez szintén védett faj. Meg akarjuk tudni, hogy mi a valóság” – szögezte le a községvezető.
Nagy munkára készülnek, amelyhez nagyobb gépeket nem is használhatnak a meredek emelkedő miatt, ezért kézi erőre lesz szükség. Az ásását az ősz folyamán, a téli fagyok beállta előtt szeretnék elkezdeni, amikor a községben zajló nagyobb munkálatoknak már a végére értek.
– mondta.
Ha már a Fenyő-tető (régen Nyíres-tető) közelében jártunk, a községvezető egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a tetőn egykoron álló, Erdély egyik legrégebbi favárára. Most már csak az alapját lehet látni a 11–12. században épült erődnek.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere
Fotó: Tuchiluș Alex
„E vár valószínűleg a Kálnoky ősök legelső tanyája volt, hol a régi harcias időkben mint erős sasfészekben megvonták magukat. (...) Innen is leköltöztek a falu közé, s ott építettek csinos kényelmes kastélyt, melynek még mindig védfalai voltak, mely még mindig tudott dacolni egyes kóbor rabló csapattal” – írja Orbán Balázs.
A községben lévő Kálnoky-kastély Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténész írása szerint a 17. század derekán épült és többször is átalakították. A rendszerváltás után visszakerült a Kálnoky család birtokába, helyreállítása még tart.
A községvezető segítségével jutottunk el a barlanghoz
Fotó: Tuchiluș Alex
Műemléknek számít a községben található római katolikus templom, ugyanakkor a Veres barátok temploma is történelmi örökség, amelynek ma már csak maradványait láthatjuk Sepsikőröspatak és Kálnok között félúton, egy dombtetőn.
Az ősz folyamán szeretnének nekifogni az ásásnak
Fotó: Tuchiluș Alex
Gépekkel megközelíthetetlen a hegyoldal, kézi erőre lesz szükség
Fotó: Tuchiluș Alex
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
Március 16-áig várják a jelöléseket lakosságtól a város 2026-os Pro Urbe díjára Kézdivásárhelyen.
Az elmúlt napok szélsőséges időjárása 23 megyében, 172 településen és a fővárosban is jelentős károkat okozott, az időjárási helyzet ráadásul nem javul: az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb figyelmeztetést adott ki.
Tavaly a nyers adatok szerint 8 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában 2024-hez képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Nicușor Dan államfő részt vesz Washingtonban a Donald Trump amerikai elnök szevezte Béketanács első ülésén, csütörtökön. Románia megfigyelőként lesz jelen az egyeztetésen.
A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.
A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.
1 hozzászólás