Köztéri garázsok: lebontani vagy sem?

Az akció egyébként lakossági kezdeményezésként indult: több mint 780 csíkszeredai aláíró értett egyet azzal, hogy a megyeszékhelyen bontsák le az összes közterületet törvénytelenül foglaló garázst. Ennek nyomán Bardócz László RMDSZ-es önkormányzati képviselő határozattervezetet nyújtott be, amelyet hosszas vita után elfogadott a testület. Ennek értelmében a határozat elfogadásától számított fél éven belül, azaz várhatóan

Ezek többsége egyébként a város nyolc lakóövezetében található. Közel 400 a Nagy István festő utcában és az Octavian Goga sétányon, a többi pedig a Nagyrét utcában, a Kalász lakótelepen, Müller László, valamint a Szentlélek utca közötti övezetben, a Fenyő utcában, a Nárcisz sétányon, illetve a Pacsirta sétányon rontja a városképet. A garázsokat polgármesteri rendelettel lehet lebontatni, tehát a bontáshoz a határozat mellett még erre is szükség lesz.

Idén újabb 12 garázs tűnt el, a jövőben pedig további beavatkozásokat terveznek. Fórika Krisztina szerint a övezeti rendezési terv, amely egyenként fogja kezelni a lakónegyedeket, további garázsbontásokat von maga után. Ezek tulajdonosait akkor szólítják majd fel a cselekvésre, amikor már a terv és a kivitelező is ismert lesz ahhoz, hogy a megtisztított területet közhasznú felületté alakítsák.

Az önkormányzat ezzel azt szerette volna elérni, hogy az autótulajdonosok legalább éjszakára a garázsban tartsák az autóikat. A megyeszékhelyen egyébként 703 garázs található, ezek zöme magánszemélyek, 30 pedig cégek használatában van – tudtuk meg Tóth-Birtan Csabától. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta,

A garázstulajdonosok három illeték befizetésére kötelesek: az első a koncessziós díj, hiszen a garázsokat nyilvános versenytárgyaláson adták használatba. Ennek megfelelően vannak, akik évi 30 lejes díjat fizetnek, de akiknek lejártak az 1992-1993-ban kötött szerződéseik, azoknak magasabb díjat határozott meg az önkormányzat a szerződéshosszabbításkor, ez 100 és 300 lej között mozog. Az alpolgármester szerint azonban

A másik illeték a garázs által foglalt területre vonatkozik, ennek éves értéke 3 és 12 lej között változik az adózási övezet függvényében. A harmadik költség az adó, ez 15-20 lejbe kerül a garázstulajdonosoknak évente szintén az adózási övezet függvényében. Az alpolgármester hozzátette:

Az önkormányzat jelenleg egy parkolási szabályzón dolgozik, ami a tervek szerint az év végéig el is készül, és elképzelhető, hogy ebbe a garázsbontás lehetőségét is belefoglalják.

Jakab Attila városmenedzser szerint ezzel az volt a céljuk, hogy a garázsokat rendeltetésszerűen használják a tulajdonosaik, tehát csak annak érje meg a magas díj befizetése, aki az autójának tartja fenn az építményt, és nem raktárként használja. Az udvarhelyi garázstulajdonosok ezáltal két illeték befizetésére kötelesek: az első az adó, ennek értéke az adózási övezet függvényében változik (az A és D zónában nincsenek garázsok, a B zónában 16,14 lej/m²/év, a D zónában 12,80 lej/m²/év). A másik a bérelt terület után fizetendő illeték, ennek értéke húsz négyzetméterre évi 8 lej. A városmenedzser szerint

a legtöbb a Tábor és a Bethlen negyedekben, de több van a Mihail Kogălniceanu utcában is. Ezek egy része építkezési engedéllyel épült, a többit pedig utólag jegyzőkönyvvel nyilvántartásba vették, hogy tulajdonosaik illetékeket tudjanak fizetni utánuk. Így, mivel a város összes bádogépítménye után pénzt fizetnek a tulajdonosaik, az önkormányzat nem tervezi a lebontásukat. Eddig sem számoltak fel sokat, három évvel ezelőtt a Mihail Kogălniceanu utcában bontattak le tíz garázst azért, mert ezekhez különböző módon hozzáépítettek a tulajdonosaik, a bővítésekre azonban nem fizettek semmilyen illetéket. Jakab Attila kérdésünkre kifejtette:

A városban ezért csak akkor jöhet szóba a garázsok lebontása, amikor valamilyen beruházás által egyéb kerül a helyükre, addig azonban a helyükön maradnak.