Közigazgatási reform: semmi sem biztos, de azért már megy a találgatás, ki kivel egyesülne

– tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, álláspontja nem más települések ellen irányul, hanem Málnás község önállóságának és a helyi közösség érdekeinek megőrzését szolgálja. Egy község életképességét nem kizárólag a lakosság száma határozza meg, hanem elsősorban a felelős gazdálkodás, a helyi források hatékony felhasználása, szögezte le.

Vargyas polgármestere, Imets Lajos is hasonló nézőponttal közelítette meg a kérdést. A községben rendben van az infrastruktúra, az utcák és középületek is felújításokon estek át, a vargyasiak biztosan nem akarnak a jelenlegi állapotokon változtatni, nyilatkozta.

(a jelenlegi elképzelés szerint azonban más megyei településsel nem lehet egyesülni).

Vargyasnak a népszámlálás adatai szerint 1472, a statisztika szerint 1728 lakosa van, még az sem biztos, hogy rájuk is vonatkozna a törvény, mely jelenlegi formájában csak tervezet.

Hargita megyéből Székelyderzs került fel az összesen 429 települést felsoroló listára a maga 852 lakosával. Rajta kívül még Kányád, Oklánd, Homoródalmás, Székelyandrásfalva (Románandrásfalva) és Gyergyóholló van ugyanebben a helyzetben.

István Adrián székelyderzsi polgármester úgy érezte, nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy nyilatkozzon, egy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel tartandó közeli találkozótól reméli, hogy pontosabbat fog tudni.

Amíg nem kötelező, addig népszavazást sem írnak ki e témában – közölte érdeklődésünkre Godra Lehel, Oklánd polgármestere –, de

Hasonlóképpen nyilatkozott Vitályos Lehel, Maksa polgármestere is. Tények hiányában, csak feltételezésekre támaszkodva nincs miért akciótervet kidolgozni, fogalmazta meg véleményét a községvezető.

Másrészt elismerte azt is, hogy a település lakosai, akik nagy arányban az idősebb korosztályhoz tartoznak, nyugtalankodnak a kilátásba helyezett átszervezések miatt, és mint kiderült, neki is vannak fenntartásai: hiszen ha Maksa kisebb faluként olvadna bele egy nagyobb községbe, akkor vélhetően nem figyelnének oda annyira a fejlesztésekre, mint a községközpontban. Továbbá

A lehetséges társtelepülések között a polgármester Dálnokot említette – régen amúgy is összetartoztak – de Réty mellett is szólnak érvek, például az, hogy mindkét község Sepsiszentgyörgy metropoliszövezetéhez tartozik.

Ha lejárnak a politikai harcok és tényleg hatályba lép ez a törvény, a népszavazáson a lakosok mondják ki a végső szót. Viszont kisebb és nagyobb, közösségi, székelyföldi szinten csak veszítenivalónk lehet ezzel a „reformmal”, mondta a polgármester.

Öt erős „nem” után egy „igen”

Kányád község polgármestere, György Sándor az egyesülés mellett pro és kontra érveket fontolgatva felidézte: sok korábbi, községfejlesztést (aszfaltozást, szennyvízelvezetést, gázbevezetést) lehetővé tevő pályázatról éppen azért csúsztak le, mert nem volt meg a kért lakosságszám (általában 2000). Így,

emlékezett a kellemetlenségekre. Kányád község települései ráadásul annyira szétszórtan helyezkednek el, és annyira más a domborzatuk, hogy ez is megnehezítette a különböző beruházásokra való pályázást.

– sorjázott kérdést kérdésre György Sándor.

A kormány, ha reformot akar, akkor inkább a föld-visszaszolgáltatást kellene megoldania szakemberek segítségével, hiszen az önkormányzatoknál ritkán jut pénz arra, hogy alkalmazzanak – akár szerződéssel – egy földmérőt, véleményezte Kányád vezetője.

Kányád lakossága a 2021-es népszámlálási adatok szerint 1180, gyakorlatilag azonban kevesebben vannak, tudtuk meg.

A román politikában az a biztos, hogy semmi sem biztos

Egyelőre annyi konkrétum történt ez ügyben, hogy a fejlesztési minisztérium elrendelte egy olyan központi és megyei bizottság felállítását, amely a jövő év márciusáig koordinálni fogja a folyamatot, vagyis első körben azt a szakaszt, amelyikben még önkéntesen társulnak a kistelepülések – magyarázta kérdésünkre Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es képviselő. Ez

A fejlesztési miniszter elképzelése szerint az önkéntes összeolvadást némi ösztönzőkkel (pl. adókedvezményekkel, beruházások finanszírozásával) próbálja vonzóbbá tenni a községek számára a kormány, de ezek tételesen még nem szerepelnek semmilyen dokumentumban.

mondta Tăraș Silviu. „Kíváncsian várjuk, mi lesz belőle – remélhetőleg semmi, merthogy már erre is volt példa”, zárta beszélgetésünket az elöljáró.