
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondták meglátásaikat a parlament elé terjesztett, közigazgatási átszervezésről szóló USR-s törvénytervezet kapcsán.
2024. október 30., 18:112024. október 30., 18:11
2024. október 30., 18:152024. október 30., 18:15
A két elöljáró előzetesen a város főterén fontosnak látta ismételten felhívni a figyelmet, hogy a szélsőséges AUR párt teret nyert a megyei tanácsban, ugyanakkor 19 helyi tanácsosuk van a megyében, ráadásul Mihail Târnoveanu független parlamenti jelöltként indul a választásokon.
– hangsúlyozta Tamás Sándor.
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nemrég nyújtotta be a parlamentnek a közigazgatási átszervezésről szóló törvénytervezetét, mely Antal Árpád szerint a korábbinál is rosszabb,
A jelenlegi alkotmány szerint csak a községek, megyék összevonása lehet az átszervezés iránya, így pedig
Tamás Sándor: az átszervezés nem könyvelési kérdés kellene legyen
Fotó: Bodor Tünde
Az elöljárók úgy vélték, inkább a 6 milliárd euróra rúgó elcsalt áfát kellene behajtania az államnak az államapparátus működtetése érdekében, és begyűjteni az elmaradt társadalombiztosítást a nagy állami vállalatoktól és magáncégektől. Antal azt sem látja jónak, hogy
Szubszidiaritás, szolidaritás, kohézió – csak az a közigazgatási átszervezés lehet helyes, amelyet ezek a kulcsszavak határoznak meg, különben burkolt államosításról, központosításról lehet beszélni – állította.
A tervezet szerint továbbá csak a 20 ezer lakosnál többel rendelkező települések lehetnek városok, így többek között
Tamás Sándor tanácselnök számokkal is példázta, hogyan veszítene teret, azaz szorulna kisebbségbe az új, a fejlesztési régiók szerint megalkotott megyékben az erdélyi magyarság.
A Központi Fejlesztési Régióban, ahová Hargita, Kovászna megye is tartozna, 28 százalékos lenne a magyarság aránya, a többi megyében pedig még sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ráadásul
A helyi közigazgatás átszervezése az országos képviseletre is hatással lenne, ahogy azt a szlovákiai példa mutatja, Vladimir Meciar kormánya hasonló közigazgatási átszervezése vezetett oda, hogy
A fejlesztési régiók szerint meghatározott új megyékben a magyarság lényeges kérdésekbe már nem szólhatna bele
Fotó: Bodor Tünde
A magyarság számára kedvezőtlen változásokat csak egy módon lehet megakadályozni: „ott kell lenni az asztalnál, ahol rajzolnak” – állították az elöljárók.
– szögezte le határozottan Antal, de szerinte ahhoz, hogy meg tudjuk akadályozni a kedvezőtlen átszervezést, éreznünk kell, hogy mögöttünk van az erdélyi magyarság – mondta.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!