
Benkő József gyűjteménye darabjairól beszél, érdekes történet kötődik valamennyihez
Fotó: Haáz Vince
Benkő József marosvásárhelyi történész-doktorandusz a Don-kanyari áldozatok emlékrendezvényén állította ki a második világháborús gyűjteményének egy részét. Többek között kulacsok, távcsövek, elsősegélynyújtó doboz, periszkóp, sisak, kesztyű, kanál-gép, egyenruha volt látható.
2018. január 18., 22:062018. január 18., 22:06
2018. január 19., 09:092018. január 19., 09:09
Benkő József elmondta, 12 éve gyűjti a relikviákat, hogy majd egy múzeumot hozzon létre a világháborús tárgyi emlékekből. Ahogy érdeklődésünkre elmondta, gyűjtőszenvedélye még kisgyerekkorában gyökerezik, amikor a nagyszülői ház padlásán korabeli, a háborúban készült fényképeket, tábori levelezőlapokat talált. Gyerekként már érdeklődött a múlt iránt, kíváncsi volt arra, hogy történt, aztán megfogalmazódott benne a gondolat:
Fotó: Haáz Vince
Az első tárgyak az alapját képezik a gyűjteményének, ezek között például katonai rohamsisak, szurony, ágyúgolyó hüvely található, katonai fényképek, tábori levelezőlapok, kulacsok, csajkák, amik használatban voltak a háborút követő években és évtizedekben is.
Ritkaságnak számít az egyenruha, a hátizsák, az azonosító cédula. Az ócskapiacra járt az édesapjával, majd egyre többen ismerték és tudták, hogy történelem szakra készül, ez az érdeklődési köre, így megkeresték, szóltak, ha valakinek előkerült ilyen jellegű tárgya, de a barátok, az ismerősök is segítettek a gyűjtésben. Rá nemsokára elkezdett falvakra járni és háborús veteránokkal beszélgetni, interjúzni, az emlékeiket összegyűjteni, azokat megmenteni.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta, hozzátéve, hogy ez a szenvedélye átszőtte a tanulmányait is, az egyetem ideje alatt is ezzel foglalkozott, a mesteri témája is ez volt, illetve most a doktori tézise is ugyanez. „A számomra értékes tárgyaknak a 90 százalékát a háborús veteránoktól kaptam” – hangsúlyozta Benkő József, akivel szívesen beszélgettek a háborút, a fogságot megjárt emberek, akik neki adományozták a fronton használt, vagy a fogságból hazahozott használati tárgyaikat, fényképeiket és dokumentumaikat.
Fotó: Haáz Vince
A cél egy állandó kiállítás létrehozása, hiszen előbb-utóbb elkallódtak volna, megsemmisültek volna ezek a tárgyak. Több mint 600 interjút készített, most Kézdivásárhely és környéke van soron, hátravan Gyergyó és Csíkszereda környéke, és ezzel az egész Székelyföld le van fedve. Ezen kívül még a Partiumban is kutatott és Kolozsváron is, és sok mindent megmentett. „Remélem ezeket sikerül egy állandó kiállításon bemutatni, hogy láthassák és tanuljanak belőle az emberek, hogy többé hasonló ne történhessen meg” – hangsúlyozta a doktorandusz gyűjtő.
Érdeklődésünkre Benkő arról is beszélt, hogy számára nem annyira a tárgyak okoztak meglepetést, hanem sokkal inkább az elmesélt történetek, illetve az, hogy a háborút és hadifogságot megjárt és megöregedett embereket mennyire nem becsüli meg a társadalom.
– mondta.
Fotó: Haáz Vince
A tárgyakkal kapcsolatban elmondta, megtörtént, hogy miután bejárta a fél Székelyföldet és Kolozsvárt, és egy darab egyenruhát sem talált, a szomszédja szólt, hogy van neki egy darabja. Valamennyi tárgynak megvan a saját története, és bár nem lehet egy gyűjtemény teljes, leginkább az erdélyi vonatkozású emlékeket szeretné összegyűjteni, mintegy azoknak állítani emléket, akik itt éltek, harcoltak.
A történetek sokkal érdekesebbek, izgalmasabbak annál, mint amit az ember első látásra gondolna. A tank-lőszerhüvelyből készült váza, pontosabban egy T34-es tanknak a lőszerhüvelyén azt írja, hogy Emlékül 1942-ben Uriból. Préselt papírból készült elsősegélynyújtó táska Csíkszereda környékéről származik, egy német gyártmányú távcső Tordán egy német páncélos belsejéből került használatba, akárcsak az a két pár kesztyű, amelyeket még évtizedekig használtak. Az egyik egy egyszerűbb orosz, a másik egy német darab, amelyet a román hadsereg egyik tisztje használt még sokáig.
Érdekes darabja a gyűjteménynek az osztrák-magyar gyártmányú periszkóp, amit a román csapatok zsákmányolhattak 1916–18 között valahol a Kárpátok vonalán, és mivel ez egy értékes darab volt, a román hadsereg megtartotta, újrafestette és használta a második világháborúban is. Bukarestből került Brassóba és onnan Marosvásárhelyre.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!