Benkő József gyűjteménye darabjairól beszél, érdekes történet kötődik valamennyihez
Fotó: Haáz Vince
Benkő József marosvásárhelyi történész-doktorandusz a Don-kanyari áldozatok emlékrendezvényén állította ki a második világháborús gyűjteményének egy részét. Többek között kulacsok, távcsövek, elsősegélynyújtó doboz, periszkóp, sisak, kesztyű, kanál-gép, egyenruha volt látható.
2018. január 18., 22:062018. január 18., 22:06
2018. január 19., 09:092018. január 19., 09:09
Benkő József elmondta, 12 éve gyűjti a relikviákat, hogy majd egy múzeumot hozzon létre a világháborús tárgyi emlékekből. Ahogy érdeklődésünkre elmondta, gyűjtőszenvedélye még kisgyerekkorában gyökerezik, amikor a nagyszülői ház padlásán korabeli, a háborúban készült fényképeket, tábori levelezőlapokat talált. Gyerekként már érdeklődött a múlt iránt, kíváncsi volt arra, hogy történt, aztán megfogalmazódott benne a gondolat:
Fotó: Haáz Vince
Az első tárgyak az alapját képezik a gyűjteményének, ezek között például katonai rohamsisak, szurony, ágyúgolyó hüvely található, katonai fényképek, tábori levelezőlapok, kulacsok, csajkák, amik használatban voltak a háborút követő években és évtizedekben is.
Ritkaságnak számít az egyenruha, a hátizsák, az azonosító cédula. Az ócskapiacra járt az édesapjával, majd egyre többen ismerték és tudták, hogy történelem szakra készül, ez az érdeklődési köre, így megkeresték, szóltak, ha valakinek előkerült ilyen jellegű tárgya, de a barátok, az ismerősök is segítettek a gyűjtésben. Rá nemsokára elkezdett falvakra járni és háborús veteránokkal beszélgetni, interjúzni, az emlékeiket összegyűjteni, azokat megmenteni.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta, hozzátéve, hogy ez a szenvedélye átszőtte a tanulmányait is, az egyetem ideje alatt is ezzel foglalkozott, a mesteri témája is ez volt, illetve most a doktori tézise is ugyanez. „A számomra értékes tárgyaknak a 90 százalékát a háborús veteránoktól kaptam” – hangsúlyozta Benkő József, akivel szívesen beszélgettek a háborút, a fogságot megjárt emberek, akik neki adományozták a fronton használt, vagy a fogságból hazahozott használati tárgyaikat, fényképeiket és dokumentumaikat.
Fotó: Haáz Vince
A cél egy állandó kiállítás létrehozása, hiszen előbb-utóbb elkallódtak volna, megsemmisültek volna ezek a tárgyak. Több mint 600 interjút készített, most Kézdivásárhely és környéke van soron, hátravan Gyergyó és Csíkszereda környéke, és ezzel az egész Székelyföld le van fedve. Ezen kívül még a Partiumban is kutatott és Kolozsváron is, és sok mindent megmentett. „Remélem ezeket sikerül egy állandó kiállításon bemutatni, hogy láthassák és tanuljanak belőle az emberek, hogy többé hasonló ne történhessen meg” – hangsúlyozta a doktorandusz gyűjtő.
Érdeklődésünkre Benkő arról is beszélt, hogy számára nem annyira a tárgyak okoztak meglepetést, hanem sokkal inkább az elmesélt történetek, illetve az, hogy a háborút és hadifogságot megjárt és megöregedett embereket mennyire nem becsüli meg a társadalom.
– mondta.
Fotó: Haáz Vince
A tárgyakkal kapcsolatban elmondta, megtörtént, hogy miután bejárta a fél Székelyföldet és Kolozsvárt, és egy darab egyenruhát sem talált, a szomszédja szólt, hogy van neki egy darabja. Valamennyi tárgynak megvan a saját története, és bár nem lehet egy gyűjtemény teljes, leginkább az erdélyi vonatkozású emlékeket szeretné összegyűjteni, mintegy azoknak állítani emléket, akik itt éltek, harcoltak.
A történetek sokkal érdekesebbek, izgalmasabbak annál, mint amit az ember első látásra gondolna. A tank-lőszerhüvelyből készült váza, pontosabban egy T34-es tanknak a lőszerhüvelyén azt írja, hogy Emlékül 1942-ben Uriból. Préselt papírból készült elsősegélynyújtó táska Csíkszereda környékéről származik, egy német gyártmányú távcső Tordán egy német páncélos belsejéből került használatba, akárcsak az a két pár kesztyű, amelyeket még évtizedekig használtak. Az egyik egy egyszerűbb orosz, a másik egy német darab, amelyet a román hadsereg egyik tisztje használt még sokáig.
Érdekes darabja a gyűjteménynek az osztrák-magyar gyártmányú periszkóp, amit a román csapatok zsákmányolhattak 1916–18 között valahol a Kárpátok vonalán, és mivel ez egy értékes darab volt, a román hadsereg megtartotta, újrafestette és használta a második világháborúban is. Bukarestből került Brassóba és onnan Marosvásárhelyre.
Marosvásárhelytől Marosugráig, Balavásártől Nagyernyéig rajzolták meg a kerékpárutakat, összekötve a településeket, a turisztikai látványosságokat. Kiderült: Marosvásárhelyen és környékén négyszáz kilométernyi kerékpárutat kellene, lehetne kiépíteni.
Három székelyföldi matematika tanárt is díjaznak a tizenötödik Matematika és Informatika Alkamazások konferencia részeként, amelyet november 15-17. között Sapientia EMTE csíkszeredai karán.
Nagyjából ezer Sepsiszentgyörgy környéki ingázó mindennapjait könnyíti meg a jövőben az új közszállítási rendszer, amelynek előkészületei már javában zajlanak. A folyamatnak ebben a szakaszában a lakosság is szerepet vállalhat.
Idén ősztől marosvásárhelyi zeneszerzőkkel és munkásságukkal ismerkedhetnek meg a zenekedvelők az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében Marosvásárhelyen. Az első alkalom kedden 18 órakor veszi kezdetét.
Körvonalazódik a rendhagyó formájú körforgalom Balavásáron. A kivitelezési munkálatok miatt forgalmi dugóra kell számítani.
A játékelemek félévente esedékes ellenőrzése miatt lesz zárva kedden a sétatéri játszótér Székelyudvarhelyen – közli a polgármester hivatal.
A Székely Nemzeti Múzeumban az alapító, Csereyné Zathurecky Emilia tiszteletére nyílt kiállítás Újjászületünk! – Csereyné 200 címmel hétfőn. Mint elhangzott: Zathureczky Emília most boldog lehet odafönt, hiszen ez az egyetlen „gyermeke”, aki túlélte őt.
Csak könnyebb sérüléseket szenvedett az a két személy, akik egy haszongépjárműben utaztak, amikor az felborult hétfőn este Mezőbánd közelében – közli a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (NBR) a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
szóljon hozzá!