
Csatornázás. A városok mellett most a háromszéki falvak is sorra kerülnének. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Több mint százmillió eurót fordítanak a következő tíz évben Háromszéken az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére. A Kovászna megyei önkormányzattól származó információk szerint jelenleg a háromszéki települések mintegy 55 százalékában van vezetékes víz és csatornázás, ezt 2030-ig szeretnék 90–95 százalékra feltornázni.
2019. szeptember 03., 15:272019. szeptember 03., 15:27
2019. szeptember 03., 15:292019. szeptember 03., 15:29
Ez nemcsak egy álom, teszünk is érte – szögezte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A megyei önkormányzat megnyert egy 12 millió lejes pályázatot, ebből a pénzből a Kovászna megyei ivóvíz- és csatornarendszer mestertervét módosítják, és ez alapján pályázhatnak az Európai Unió nagyberuházásokat támogató tengelyén a rendszer bővítésére.
A támogatásokat leosztják a megyék között, hogy Románia tartani tudja vállalását, miszerint bővíti az ivóvíz- és szennyvízhálózatát, tehát
Tamás Sándor emlékeztetett, az elmúlt években már közel 100 millió eurót fordítottak az ivóvíz- és csatornarendszer fejlesztésére, ennek keretén belül négy városban, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón korszerűsítettek, viszont a városokhoz tartozó falvakat a projekt nem érintette, így ezt a következő években kell pótolni.
Kovászna Megye Tanácsa ugyanakkor 2,2 millió lejes tőkeemeléssel támogatja a szolgáltatót, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Közművek Rt.-t, a társtulajdonos sepsiszentgyörgyi önkormányzat pedig további egymillió lejjel járult hozzá a tőkeemeléshez. Ezzel segítik, hogy a befejezéshez közeledő projektet lezárják, hiszen drágultak az alapanyagok, növekedtek a bérköltségek, emiatt a szolgáltató és a pályázatkivitelező vállalat kritikus helyzetbe került. Jelenleg a Közművek hét községben és négy városban szolgáltat.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!