
Csatornázás. A városok mellett most a háromszéki falvak is sorra kerülnének. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Több mint százmillió eurót fordítanak a következő tíz évben Háromszéken az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésére. A Kovászna megyei önkormányzattól származó információk szerint jelenleg a háromszéki települések mintegy 55 százalékában van vezetékes víz és csatornázás, ezt 2030-ig szeretnék 90–95 százalékra feltornázni.
2019. szeptember 03., 15:272019. szeptember 03., 15:27
2019. szeptember 03., 15:292019. szeptember 03., 15:29
Ez nemcsak egy álom, teszünk is érte – szögezte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A megyei önkormányzat megnyert egy 12 millió lejes pályázatot, ebből a pénzből a Kovászna megyei ivóvíz- és csatornarendszer mestertervét módosítják, és ez alapján pályázhatnak az Európai Unió nagyberuházásokat támogató tengelyén a rendszer bővítésére.
A támogatásokat leosztják a megyék között, hogy Románia tartani tudja vállalását, miszerint bővíti az ivóvíz- és szennyvízhálózatát, tehát
Tamás Sándor emlékeztetett, az elmúlt években már közel 100 millió eurót fordítottak az ivóvíz- és csatornarendszer fejlesztésére, ennek keretén belül négy városban, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón korszerűsítettek, viszont a városokhoz tartozó falvakat a projekt nem érintette, így ezt a következő években kell pótolni.
Kovászna Megye Tanácsa ugyanakkor 2,2 millió lejes tőkeemeléssel támogatja a szolgáltatót, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Közművek Rt.-t, a társtulajdonos sepsiszentgyörgyi önkormányzat pedig további egymillió lejjel járult hozzá a tőkeemeléshez. Ezzel segítik, hogy a befejezéshez közeledő projektet lezárják, hiszen drágultak az alapanyagok, növekedtek a bérköltségek, emiatt a szolgáltató és a pályázatkivitelező vállalat kritikus helyzetbe került. Jelenleg a Közművek hét községben és négy városban szolgáltat.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!