Közel húsz év után kiigazítják a segélyek értékét

A kiigazítás hiánya miatt a segélyek reálértéke nagyon lecsökkent az elmúlt két évtized alatt. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Közel két évtizedes stagnálás után nőhet a szociális támogatások összegét meghatározó szociális referenciamutató értéke, miután érvénybe lépett a mutató évenkénti automatikus kiigazítását előíró törvény. Az éves infláció átlagának megfelelő kiigazításra jövő tavasszal kerül sor először.

Széchely István

2021. július 30., 15:542021. július 30., 15:54

2021. július 30., 21:172021. július 30., 21:17

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kihirdette Klaus Iohannis államfő a szociális referenciamutató évenkénti automatikus kiigazítására vonatkozó törvénymódosítást. A jogszabály értelmében

minden év márciusának első napján az előző évre számolt infláció átlagának megfelelően kiigazítják a mutató értékét.

Első alkalommal ez 2022 március elsején történik majd meg. Ez a szociális segélyek értékére lesz majd hatással – növekedni fognak –, ugyanis azokat – elsősorban a munkanélküli segélyt, illetve a fűtéstámogatás összegét – a szociális referenciamutató alapján számítják ki. Ez utóbbi megalkotása óta nem változott, így

majdnem két évtizede stagnál a munkanélküli segély értéke is, ami emiatt azóta jelentősen elértéktelenedett.

A legkisebb értékű munkanélküli segélyt, az 500 lejben meghatározott szociális referenciamutatónak az 50 százalékát, azaz havonta 250 lejt a tanulmányaikat frissen befejezett fiatalok kapják. Részben emiatt folyamatosan csökkent az elmúlt években a juttatást igénylők száma a tanulmányaikat befejező fiatalok körében, idén például a többezer végzős közül kevesebb mint háromszázan folyamodtak segélyért.

Amint azt Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző ügynökség osztályvezetője a téma kapcsán lapunknak elmondta: a szociális referenciamutatót szabályozó törvény 2002-ben jelent meg, és azóta nem változott a mutató értéke, így a segély reálértéke mára jelentősen lecsökkent.

A segély reálértékének a csökkenését jól érzékelteti a nettó átlagbér alakulása: a statisztikai hivatal adatai szerint az országos nettó átlagbér értéke 400 lej körül járt 2002-ben, átszámolva az erős lej (RON) értékére, 2021 tavaszán ez az összeg viszont már megközelítette a 3500 lejt – a minimálbér esetében még nagyobb a növekedés a 2002-es értékhez képest. A munkanélküli segély tehát majdnem tízszer kevesebbet ér, mint nagyjából húsz évvel ezelőtt.