
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Ferenc pápa 2020. szeptember 2-ai hatállyal elfogadta Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek lemondását a Romániai Katolikus Örmények Ordináriátusának vezetéséről, és Kovács Gergely gyulafehérvári érseket nevezte ki örmény apostoli kormányzóvá ad nutum Sanctae Sedis, vagyis a Szentszék szolgálatára megjelöléssel – adta hírül honlapján a gyulafehérvári főegyházmegyei érsekség.
2020. szeptember 03., 15:242020. szeptember 03., 15:24
„Isten kegyelme, a Boldogságos Szűzanya oltalma, Világosító Szent Gergely Atyánk áldása kísérje az újonnan kinevezett apostoli kormányzót mindannyiunk és az Anyaszentegyház javára” – írta az ordináriátus közleményében Jakubinyi György nyugalmazott érsek, az erdélyi katolikus örmények nyugalomba vonuló apostoli kormányzója. Majd összefoglalta a Romániában élő Örmény Rítusú Katolikusok Ordináriátusa létrejöttének előzményeit.
„A romániai apostoli gregorián (ortodox) örmények 1686-ban fogadták el az uniót Rómával. 1687-ben a Szentszék megalapítja az erdélyi örmény katolikus apostoli vikáriátust. Román Állam és a Szentszék közötti konkordátum után 1930. június 5-én Szamosújvár székhellyel megalapítják a mai Romániában élő Örmény Rítusú Katolikusok Ordináriátusát.
– olvasható a közleményben. – Jelenleg az ordinariátushoz négy plébánia tartozik (Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros, Szépvíz), négy katolikus papja van, melyből kettőnek engedélye van örmény rítusban misézni. A hívek száma 384.”
Az örmény ordináriátus papjaihoz és híveihez írt, a romkat.ro portálon közzé tett hálaadó és elköszönő levelében Jakubinyi György ny. apostoli kormányzó így fogalmaz:
Az erdélyi katolikus örmények nyugalomba vonuló apostoli kormányzója köszönetei mellett áldást mondott a címzettekre és kéri, hogy imáikban ezután se feledkezzenek meg róla.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!