
Fotó: Dezső László
A csíksomlyói kegytemplomban mindössze tizenhat fő részvételével mutatták be a pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisét, amelyet Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nemrégiben beiktatott érseke, valamint Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott püspök celebrált.
2020. május 30., 14:292020. május 30., 14:29
2020. május 30., 15:092020. május 30., 15:09
A szentmise elején Urbán Erik, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke köszöntötte a televízió, a rádió és a világháló segítségével a szentmisét követő híveket.
– fogalmazott Urbán Erik.
„Idén nem lehetett zarándokolni és együtt lenni a koronavírus miatti állami rendelkezések következtében, épp ez a két elem hiányzik idei ünneplésünkből” – vezette fel ünnepi szentbeszédében Kovács Gergely érsek, aki egy példabeszéddel fejezte ki, hogy
„Idén elmarad a megszokott ünneplés, elmaradnak a távolról jövő vendégek, elmarad a hazalátogató családtag. Nincs mellettem a zarándoklat alatt az idegen, akivel szóba elegyedek, aki megoszt velem egy gondolatot, egy élettapasztalatot, és kiderül, hogy testvérek vagyunk. Elmarad a letört és hazavitt nyírfaág, elmarad a búcsúfia” – reflektált a jelenlegi helyzetre a búcsú szónoka, kiemelve, nem tudhatjuk, hogy ez rossz.
Fotó: Dezső László
„A Jóisten soha nem akar rosszat népének. Ha Isten megenged valamit, amit én rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnom kell, hogy Isten jó, és jót akar népének.
– elmélkedett a püspök.
A búcsús szentmise szónoka ezt követően Ferenc pápa egy évvel ezelőtti csíksomlyói szavait idézte, miszerint „nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit”.
Fotó: Dezső László
Emlékeztetett, a pápa arra is biztatott, hogy tudjunk a jövő érdekében cselekedni, „kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”.
„Különös, furcsa, szokatlan a mai ünneplésünk. De hadd szabadjon újra föltennem a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz?
Ezt megfogalmazhatjuk a történelem segítségül hívása által őseink fogadalmával, amely mélyen beivódott a vidék katolikusainak lelkébe a ferences rend szolgálata által.
De még inkább megfogalmazza a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú mibenlétét, lényegét, szent életű Márton Áron püspökünk, amikor 1949-ben azt mondja szentbeszédében: »összegyűltetek, hogy tanújelét adjátok hiteteknek és a Boldogságos Szűzanya által megerősödve továbbra is kitartsatok minden megpróbáltatásotok ellenére a Katolikus Anyaszentegyházba vetetett hitetekben«” – elmélkedett a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.
Fotó: Dezső László
„Ti minden évben pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban” – idézte ismét Ferenc pápát az érsek.
Emlékeztetett, a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetében nem a mostani az első alkalom, amikor nem gyűlhetünk össze, de szerinte
„A mostani járvány és a vele járó karantén sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást. Milyen rossz érzés volt, amikor valaki nagyon készült a csíksomlyói Szűzanyához, de betegség vagy más ok miatt végül nem tudott eljönni.
– fejtette ki.
Fotó: Dezső László
Kedves testvéreim, honnan tudjátok, hogy ez rossz? – tette fel ismét a kérdést Kovács Gergely. Hozzátette, ne feledjük, hogy
„Vállaljunk sorsközösséget és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a Napba öltözött Asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat semmi és senki nem veheti el.” Imádkozzunk az aranyrózsás segítő csíksomlyói Szűzanyához, hiszen mindannyian a gyermekei vagyunk, nem vagyunk árvák, mert velünk van és vigyáz ránk.
– zárta az ünnepi szentbeszédet az érsek.
Fotó: Dezső László
Fotó: Dezső László
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
1 hozzászólás