
Fotó: Dezső László
A csíksomlyói kegytemplomban mindössze tizenhat fő részvételével mutatták be a pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisét, amelyet Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nemrégiben beiktatott érseke, valamint Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott püspök celebrált.
2020. május 30., 14:292020. május 30., 14:29
2020. május 30., 15:092020. május 30., 15:09
A szentmise elején Urbán Erik, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke köszöntötte a televízió, a rádió és a világháló segítségével a szentmisét követő híveket.
– fogalmazott Urbán Erik.
„Idén nem lehetett zarándokolni és együtt lenni a koronavírus miatti állami rendelkezések következtében, épp ez a két elem hiányzik idei ünneplésünkből” – vezette fel ünnepi szentbeszédében Kovács Gergely érsek, aki egy példabeszéddel fejezte ki, hogy
„Idén elmarad a megszokott ünneplés, elmaradnak a távolról jövő vendégek, elmarad a hazalátogató családtag. Nincs mellettem a zarándoklat alatt az idegen, akivel szóba elegyedek, aki megoszt velem egy gondolatot, egy élettapasztalatot, és kiderül, hogy testvérek vagyunk. Elmarad a letört és hazavitt nyírfaág, elmarad a búcsúfia” – reflektált a jelenlegi helyzetre a búcsú szónoka, kiemelve, nem tudhatjuk, hogy ez rossz.
Fotó: Dezső László
„A Jóisten soha nem akar rosszat népének. Ha Isten megenged valamit, amit én rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnom kell, hogy Isten jó, és jót akar népének.
– elmélkedett a püspök.
A búcsús szentmise szónoka ezt követően Ferenc pápa egy évvel ezelőtti csíksomlyói szavait idézte, miszerint „nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit”.
Fotó: Dezső László
Emlékeztetett, a pápa arra is biztatott, hogy tudjunk a jövő érdekében cselekedni, „kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”.
„Különös, furcsa, szokatlan a mai ünneplésünk. De hadd szabadjon újra föltennem a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz?
Ezt megfogalmazhatjuk a történelem segítségül hívása által őseink fogadalmával, amely mélyen beivódott a vidék katolikusainak lelkébe a ferences rend szolgálata által.
De még inkább megfogalmazza a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú mibenlétét, lényegét, szent életű Márton Áron püspökünk, amikor 1949-ben azt mondja szentbeszédében: »összegyűltetek, hogy tanújelét adjátok hiteteknek és a Boldogságos Szűzanya által megerősödve továbbra is kitartsatok minden megpróbáltatásotok ellenére a Katolikus Anyaszentegyházba vetetett hitetekben«” – elmélkedett a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.
Fotó: Dezső László
„Ti minden évben pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban” – idézte ismét Ferenc pápát az érsek.
Emlékeztetett, a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetében nem a mostani az első alkalom, amikor nem gyűlhetünk össze, de szerinte
„A mostani járvány és a vele járó karantén sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást. Milyen rossz érzés volt, amikor valaki nagyon készült a csíksomlyói Szűzanyához, de betegség vagy más ok miatt végül nem tudott eljönni.
– fejtette ki.
Fotó: Dezső László
Kedves testvéreim, honnan tudjátok, hogy ez rossz? – tette fel ismét a kérdést Kovács Gergely. Hozzátette, ne feledjük, hogy
„Vállaljunk sorsközösséget és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a Napba öltözött Asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat semmi és senki nem veheti el.” Imádkozzunk az aranyrózsás segítő csíksomlyói Szűzanyához, hiszen mindannyian a gyermekei vagyunk, nem vagyunk árvák, mert velünk van és vigyáz ránk.
– zárta az ünnepi szentbeszédet az érsek.
Fotó: Dezső László
Fotó: Dezső László
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
1 hozzászólás