
Fotó: Dezső László
A csíksomlyói kegytemplomban mindössze tizenhat fő részvételével mutatták be a pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisét, amelyet Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nemrégiben beiktatott érseke, valamint Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott püspök celebrált.
2020. május 30., 14:292020. május 30., 14:29
2020. május 30., 15:092020. május 30., 15:09
A szentmise elején Urbán Erik, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke köszöntötte a televízió, a rádió és a világháló segítségével a szentmisét követő híveket.
– fogalmazott Urbán Erik.
„Idén nem lehetett zarándokolni és együtt lenni a koronavírus miatti állami rendelkezések következtében, épp ez a két elem hiányzik idei ünneplésünkből” – vezette fel ünnepi szentbeszédében Kovács Gergely érsek, aki egy példabeszéddel fejezte ki, hogy
„Idén elmarad a megszokott ünneplés, elmaradnak a távolról jövő vendégek, elmarad a hazalátogató családtag. Nincs mellettem a zarándoklat alatt az idegen, akivel szóba elegyedek, aki megoszt velem egy gondolatot, egy élettapasztalatot, és kiderül, hogy testvérek vagyunk. Elmarad a letört és hazavitt nyírfaág, elmarad a búcsúfia” – reflektált a jelenlegi helyzetre a búcsú szónoka, kiemelve, nem tudhatjuk, hogy ez rossz.
Fotó: Dezső László
„A Jóisten soha nem akar rosszat népének. Ha Isten megenged valamit, amit én rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnom kell, hogy Isten jó, és jót akar népének.
– elmélkedett a püspök.
A búcsús szentmise szónoka ezt követően Ferenc pápa egy évvel ezelőtti csíksomlyói szavait idézte, miszerint „nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit”.
Fotó: Dezső László
Emlékeztetett, a pápa arra is biztatott, hogy tudjunk a jövő érdekében cselekedni, „kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”.
„Különös, furcsa, szokatlan a mai ünneplésünk. De hadd szabadjon újra föltennem a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz?
Ezt megfogalmazhatjuk a történelem segítségül hívása által őseink fogadalmával, amely mélyen beivódott a vidék katolikusainak lelkébe a ferences rend szolgálata által.
De még inkább megfogalmazza a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú mibenlétét, lényegét, szent életű Márton Áron püspökünk, amikor 1949-ben azt mondja szentbeszédében: »összegyűltetek, hogy tanújelét adjátok hiteteknek és a Boldogságos Szűzanya által megerősödve továbbra is kitartsatok minden megpróbáltatásotok ellenére a Katolikus Anyaszentegyházba vetetett hitetekben«” – elmélkedett a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.
Fotó: Dezső László
„Ti minden évben pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban” – idézte ismét Ferenc pápát az érsek.
Emlékeztetett, a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetében nem a mostani az első alkalom, amikor nem gyűlhetünk össze, de szerinte
„A mostani járvány és a vele járó karantén sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást. Milyen rossz érzés volt, amikor valaki nagyon készült a csíksomlyói Szűzanyához, de betegség vagy más ok miatt végül nem tudott eljönni.
– fejtette ki.
Fotó: Dezső László
Kedves testvéreim, honnan tudjátok, hogy ez rossz? – tette fel ismét a kérdést Kovács Gergely. Hozzátette, ne feledjük, hogy
„Vállaljunk sorsközösséget és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a Napba öltözött Asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat semmi és senki nem veheti el.” Imádkozzunk az aranyrózsás segítő csíksomlyói Szűzanyához, hiszen mindannyian a gyermekei vagyunk, nem vagyunk árvák, mert velünk van és vigyáz ránk.
– zárta az ünnepi szentbeszédet az érsek.
Fotó: Dezső László
Fotó: Dezső László
A kártya története legalább háromezer éves múltra tekint vissza, Európában a 14. századtól kezdett elterjedni. Az ördög bibliájának, merthogy így is nevezték, 190 éve magyar változta is ismert, amelynek napját 2013 óta december 29-én tartjuk.
Cáfolta hétfőn az oktatási minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
Gyergyószentmiklósra hazatérve nagyszabású koncerttel zárta a 2025-ös évet a 4S Street zenekar szombaton.
Nehéz hetek előtt áll a torjai férfi, akinek házában december 27-én tűz keletkezett. A baj pillanatok alatt bekövetkezett: előbb az áram ment el, röviddel ezután robbanást hallott, ekkor gyúlt meg otthonának tetőtere.
Január első napjaiban érkezik a Quadrantidák meteorraj, továbbá egy látványos négyes együttállás is megfigyelhető lesz az éjszakai égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfőn az MTI-vel.
Románia nagy részén az év végéig hideg marad az időjárás, de 2026 első napjaiban melegedni kezd, a legmagasabb nappali hőmérséklet el fogja érni a 11 Celsius-fokot, majd újabb lehűlés következik.
Közös közleményt adott ki hétfőn az alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról.
Több mint egymillió euró értékű vagyont akart megszerezni az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével megölte az anyját.
Ittas sofőrök, felfüggesztett jogosítványok, valamint súlyos közlekedési baleset is szerepel a Hargita megyei rendőrség karácsonyi mérlegében.
Súlyos közlekedési baleset történt vasárnap hajnalban a bukaresti Egyesülés (Unirii) aluljáróban: egy személygépkocsi nekiütközött az elválasztófalnak, majd felborult. A becsapódás nyomán az autó vezetője megsérült, kórházi ellátásra szorult.
1 hozzászólás