
Kötetben a csomafalvi ember jelleme, hagyománya és élni akarása
Fotó: Balázs Katalin
Szent Péter és Pálkor nagy ünnepet ülnek a gyergyócsomafalviak. Azt tartják, ilyenkor a rabokat is hazaengedik. Nekik is, a távol élőknek és itthon maradottaknak is ajánlott egy könyv, tele nótákkal. Olyan énekek ezek, amelyeket egykor a nagymamáktól, nagytatáktól gyűjtöttek, hogy most az unokáknak lehetőségük legyen visszatanulni.
2018. június 20., 17:492018. június 20., 17:49
2018. június 20., 17:502018. június 20., 17:50
Székely Jolán Ágnes a szerzője a piros-fekete borítójú kötetnek, a kiadványt monográfiaként emlegetik, hiszen a tartalmát Gyergyócsomafalva verses-énekes népköltészete képezi. Egészen pontosan az 1970–80-as években Csomafalván még énekelt, még ismert népdalokat, népköltészeti alkotásokat összegzi, olyan gyűjtők munkája nyomán, mint Székely Jolán Ágnes, Páll Ibolya Mária, valamint Balogh Ákos.
Az énekek dallamait Páll Ibolya zenetanár, kórusvezető és Szabó Levente hegedűművész jegyezte le és elemezte, a kötetet pedig sajtó alá rendezte Pál-Molnár Elemér.
A csomafalvi népdalgyűjtésnek messzire nyúlik a históriája. 1927-ben Bartók Béla huszonhét dalt, 1911-ben Molnár Antal 65 dalt gyűjtött össze. Székely Jolán Ágnes – Páll Ibolya és Balogh Ákos segítségével – Szabó T. Attila, Domokos Pál Péter és sokan mások biztatására 724 adatot rögzített. A legfőbb adatközlője, állítják kollégái, édesanyja volt, de
Olyan is volt, meséli Pál Ibolya, hogy ő zenetanárként az egy házban lakó három generáció révén kapott is, adott is tudást: a nagyszülőktől felgyűjtötte a dalokat, az unokáknak pedig az iskolában megtanította. Akkoriban voltak rendszeresen népdalversenyek,
Időszerű tehát tudást pótolni, Csomafalváról többet megtudni. A kötetben ugyanis nem csak dalszövegek, kották szerepelnek, hanem ennél sokkal több, hogy ne halódó verses-énekes népköltészetről beszéljünk mi, és legyen, amit emlegessenek az unokák.
Vannak benne balladák, melyeket a fonókban, tollfosztókban énekelgettek. A tragikus történetű balladák mellett felcsendültek a csipkelődő, vígballadák vagy betyárballadák is. A népdalok számos válfajának helye volt szinte mindenhol: a kalákák során, katonabúcsúztatókon, bálokon, de a vasárnap délutáni, kapu elé kiülő emberek körében is.
Vannak kifejezetten csomafalvi népdalok, csúfolók, de számos olyan is, amelyet ugyan máshol is énekelnek, más vagy azonos dallammal, szöveggel, de a csomafalviak magukénak érzik, így meghonosították. Hogy is ne állt volna közel a bognyesőkként is emlegetett községlakókhoz az olyan nóta, ami a tutajozásról, erdővágásról szólt, vagy épp a katonáskodásról, az idegenbeli szolgálatról, bujdosásról, a beteljesületlen szerelem bánatáról regélt.
Csomafalván a szerelem és tréfa egyaránt nyomott a latban – ez derül ki a kötet bevezetőjéből. A gyűjtés során ugyanis arra jöttek rá a népköltészet kutatói, hogy ugyanolyan gyakran idéznek fel az adatközlők szerelmi, mint tréfás dalokat.
– olvasható a kötetben, ahol a szerző megemlíti, ezek a dalok kevésbé voltak tekintettel a társadalmi érzékenységre, a leányok, legények, „virágkoron túljutottak” mindig a csúfolódás céltáblái voltak. Asszonyok, asszonyok, hogy legyen társatok? – kérdezik az egyik dalban, a csomafalvi himnusz szövegéből pedig az sem hiányzik, hogy „csomafalvi bognyesőnek odaloccsintának.”
A gyermekmondókák, népi játékok, valamint az ünnepekhez kötődő szokások gazdag tárháza is említést nyer a könyvben, dúsgazdagolás, húshagyatolás, órálás, királynéültetés, Estányolás – erről is illik tudnia egy csomafalvinak, és
Jó, ha azt is tudják, hogy sose legyenek olyanok, mint Csala Jenő puliszkája, se nem kemény, se nem lágy. A szólás pedig onnan jön, hogy Csala Jenő kaszáló kalákásainak meg sem főzte a puliszkát, így lett az étel se nem kemény, se nem lágy. Ha alaposan olvassák a kiadványt, azt is megtudják, miért nem főtt meg a Bartis Sándorné kávéja, és miért ették ők a „sűrűjit”, az urak pedig ihatták a „levit.”
A Nyílik, hajlik a csomafalvi utca – Gyergyócsomafalva verses-énekes népköltészete című könyvet június 27-én, szerdán délután hat órától mutatják be Csomafalván, a Borsos Miklós Emlékházban.
A Román Vámhatóság alkalmazottait is képviselő Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy az intézmény dolgozói szerdán kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a munkakörülményeket és juttatásaikat érintő súlyos problémák miatt.
Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Dobos Melindát nevezték ki Hargita Megye Tanácsának megyemenedzseri tisztségére a hétfői tanácsülésen.
Sepsiszentgyörgy egykori dohánygyárában aláírták hétfőn a helyi Csodák palotájának finanszírozását célzó szerződést. Az önkormányzat a Közép Fejlesztési Régió legnagyobb uniós támogatásával vághat bele az élményközpont kivitelezésébe.
Mezőgazdasági munkát végző emberekre támadt rá a medve hétfőn a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonújfaluban, mindkét személyt kórházba kellett szállítani. Az áldozatok állapota stabil.
Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára.
Hetek óta üzenget Hargita Megye Tanácsának korábbi elnöke utódjának, hétfőn azonban látványosan egymásnak esett Hargita Megye Tanácsának ülésén Bíró Barna Botond és Borboly Csaba a homoródfürdői ifjúsági tábor ügyében.
Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre, a június 15–28. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését. Jöhet a nyár.
A bukaresti katonai törvényszék a csendőrségi vezetőket a vádak alól felmentő ítéletet hozott hétfőn a 2018. augusztus 10-i fővárosi tüntetés ügyében.
szóljon hozzá!