
Hagyományos íj és ruházat a hagyományőrző versenyen
Fotó: Gálna Zoltán
A Marosvásárhelyi Íjászok Egyesületének egyik legnépszerűbb versenye A vár legjobb íjásza elnevezésű megmérettetés. Vásárhely középkori várának adottságait kihasználva mérik össze a környékbeli és messzi földről érkező íjászok a képességeiket. Május 18-án ismét keresik a vár legjobb íjászát.
2019. május 13., 19:332019. május 13., 19:33
A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozaton részeként szervezik idén már negyedik alkalommal A Vár legjobb íjásza megmérettetést, amely a hagyományőrzés jegyében született: hagyományos íjjal lőnek és sokan a honfoglaló magyarokhoz hasonló hagyományos ruházatot is öltenek magukra.
Az íjászversenyeken általában kategóriákra osztják a versenyzőket az íj típusa, a versenyző neme és korosztálya szerint is, ez a verseny azonban abban más, hogy itt mindenki ugyanabban a kategóriában indul, s az a cél, hogy a végén ő lehessen a vár legjobb íjásza – magyarázza a verseny különlegességet a Marosszéki Íjászok Egyesületének titkára, Szabó Ádám.
Gyerekek is harcba szállhatnak a címért
Fotó: Gálna Zoltán
Tőle tudjuk meg azt is, hogy a verseny körítése egy csata a törökkel, s a versenyzők azok az íjászok, akiknek az a feladatuk, hogy „megvédjék az ostrom alá kerülő” várat. Így nem kell csodálkozni, ha szombaton a marosvásárhelyi várban „sarokba szorított törökre lőnek” majd, vagy omladozó várfalról lövik az ellenséget, de fel-felbukkanó célra is lehet számítani.
A különleges tematikájú versenyen tavaly több mint százan mérték össze íjásztudásukat, végül a kecskeméti Kalmár József nyerte el a vár legjobb íjásza címet. 2017-ben a marosvásárhelyi, Salamon Csongoré lett a cím, míg az első évben egy kecskeméti íjász, Csupor János bizonyult a legjobbnak.
A tavalyi győztes: Kalmár József
Fotó: Gálna Zoltán
Szabó Ádám elmondta, a tavalyi 104 versenyző íjász rekordrészvételnek számított, idén nem biztos, hogy megütik ezt a szintet. Jelentkezni lehet még a verseny napján is. Változás a megszokotthoz képest, hogy nem reggel kezdődik a verseny, hanem délben: május 18-án, szombaton 12 órakor még iratkozni lehet, 13 órától a megnyitó beszédek és az eligazítás zajlik, utána kezdődik maga a verseny.
Az íjászverseny a közönség számára is izgalmas látvány lehet, de aki nem csak nézelődni szeretne, hanem kézbe fogná és kipróbálná őseink fegyverét, az is megteheti ezt a versenyen kívül.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!