Korhű építőanyagokból állítják helyre a gyimesbükki Rákóczi-várat

Nem csak romokat lát majd a látogató, ha a helyreállítás elkészül

Fotó: Veres Nándor

Kiadták az építkezési engedélyt a gyimesbükki ezeréves határon álló Rákóczi-vár romjaiból történő újjáépítésére, amelyet az Országos Beruházási Társaságnak (CNI) végeztet. Ha időben lezárul a közbeszerzési eljárás, a munkálat idén elkezdődik.

Kovács Attila

2022. február 19., 09:182022. február 19., 09:18

A polgármesteri hivatal elvégezte a rá eső feladatokat, minden szakhatósági engedélyt beszereztek, és kibocsátották az építkezési engedélyt is, amely két évre szól – ismertette kérdésünkre Oltean Péter. Gyimesbükk polgármestere szerint, miután tavaly átadták a területet az állami intézménynek, a finanszírozásról szóló döntés után folytatódtak az előkészületek, a CNI pedig kiírja a közbeszerzési eljárást a munkálatok elvégzésére.

A licit befejezésétől függ, hogy mikor lehet kivitelezési szerződést aláírni, de várhatóan ebben az évben már dolgozni fognak, mivel 2023-ban be is kellene fejezni az újjáépítést.

Tavaly ősszel a fejlesztési minisztérium áfával együtt 6,7 millió lejes finanszírozást hagyott jóvá a fontos történelmi és idegenforgalmi jelentőségű létesítmény helyreállítására, amelynek műszaki tervei már akkor készen voltak.

Fotó: Veres Nándor

Az újjáépítés becsült költsége jelentősen emelkedett az építőipari árak növekedése miatt – egy 2020-ban készült előtanulmány még 4,8 millió lejjel számolt. Az ezeréves határnál lévő Rákóczi-vár újjáépítését Deáky András nyugalmazott gyimesbükki iskolaigazgató kezdeményezte, az első építkezési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására Bákó Megye Tanácsától. Miután közbeszerzési eljárást írtak ki kivitelezésre, 2017-ben kiderült, hogy az építkezési engedély érvényessége lejárt, mert az illetékes elfelejtette azt meghosszabbíttatni. Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt újra kellett igényelni, de már nem kapták meg.

A most következő felújítási munkálatok során az épületet korhű építőanyagokból helyreállítják, és egy kiállítótermet, illetve egy kávézót rendeznek be benne a látogatók számára.

Hármas szerepe volt

A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A vár hármas szerepet töltött be, egyrészt őrhely volt, másrészt vámszedőhelyként használták, 1710 után pedig vesztegzárként is.