
Fotó: Veres Nándor
Az Országos Beruházási Társasághoz (CNI) nyújtott be finanszírozási kérést a gyimesbükki önkormányzat annak érdekében, hogy a Rákóczi-vár újjáépítéséhez szükséges költségeket biztosítsák. Nem kis összegről van szó, amely a tavalyi becslések óta is jelentősen növekedett.
2021. július 28., 11:022021. július 28., 11:02
2021. július 28., 11:532021. július 28., 11:53
Oltean Péter gyimesbükki polgármester szerint a Rákóczi-vár újjáépítésének több éve húzódó szándéka végre kézzelfoghatóvá válhat, amennyiben a CNI kedvezően bírálja el az általuk benyújtott igénylést. Mint elmondta:
Fotó: Veres Nándor
„Benyújtottuk a finanszírozási kérést, most várjuk az ezzel kapcsolatos döntést” – ismertette a helyzetet a községvezető.
A szükséges munkálatokat ugyanazon tervek alapján végzik majd, amelyek korábban készültek a helyreállítás érdekében, a közel 300 éves, osztrák levéltárból származó tervrajzokat követve – tudtuk meg.
Fotó: Veres Nándor
Oltean Péter korábban úgy számolt, hogy mivel a felmérések szerint évente több mint 200 ezer turista fordult meg Gyimesbükkön,
Fotó: Veres Nándor
Az ezeréves határnál lévő Rákóczi vár újjáépítését Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató kezdeményezte, az első építkezési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására a Bákó Megyei Tanácstól. Miután közbeszerzési eljárást írtak ki kivitelezésre,
Fotó: Veres Nándor
Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt újra kellett igényelni, de már nem kapták meg. A korábbi tervek szerint
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét.
Fotó: Veres Nándor
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!