Amennyire különböznek az okok, amiért valaki külföldre megy dolgozni, annyira hasonlítanak a történetek azokról, akik sikertelenül szánták magukat erre a lépésre. Idén olyan eset is volt, amikor legalább harminc személy hiába várt arra a buszra, amely Németországba vitte volna őket munkára. Annyi emberből csak kilencen jöttek be a rendőrségre és tettek feljelentést – mondta Iosub Lucian, a székelyudvarhelyi rendőrség csalásokkal foglalkozó nyomozási osztályának vezetője.
2011. október 24., 20:222011. október 24., 20:22
A szerencsésebbek el tudnak utazni, de sokan hiába várják a buszt, csalás áldozatai lesznek
Székelyudvarhely környékén egyre több embert csapnak be mondvacsinált munkaközvetítők. A jelenség nem tűnik annyira gyakorinak, mert a rászedettek nagy többsége hallgat és nem kér segítséget. Az utóbbi időben nagyon sok esetről lehet hallani, amikor munkaajánlók pénzt kérnek becsületesen dolgozni akaró emberektől, azonban az összeg átvétele után nem jelentkeznek többé.
Nagyon nehéz bíróság elé állítani a csalókat – nyilatkozta Malaiesiu Gabriela Ramona, a székelyudvarhelyi bíróság elnöknője. Az ilyen bűncselekményekben a szándékot kell bizonyítani, máskülönben nem minősíthető csalásnak. Ilyen munkaközvetítői átverésben idén is született bírósági döntés, bár az ügy 2009-ben kezdődött. Sz. I. L. nyárádremetei lakos két éve tett fel hirdetést az egyik regionális újságban, melyben németországi mezőgazdasági munkára keresett jelentkezőket. Hét panaszos tanúskodott, hogy különböző papírok kiállításáért és a kiutazásért 100 eurót fizetett, de amint a kiutazás időpontja közeledett, Sz. I. L.-t többé nem érték el a megadott telefonszámon. Az ítélet felfüggesztett börtönbüntetés volt, és a bűnöst kötelezték, hogy a panaszosokat kártalanítsa, nyilatkozta a bírónő. 2009 óta ez az egyetlen eset, amely sikeresen a bíróság elé került, de jelenleg is öt hasonló ügyben nyomozunk. Apró eltérésekkel ezek a csalások egyformán működnek – nyilatkozta Iosub rendőrbiztos.
Kivetik a hálót
A csalók áldozatai nem szívesen ismerik el, hogy becsapták őket. Legtöbben szégyellik, de sokaknak kedvük sincs végigmenni egy hosszas nyomozáson és még hosszabb bírósági folyamaton: inkább veszni hagyják a pénzt. A munkaközvetítési csalásokat elemezve kiderül, hogy az emberek inkább hallgatnak ügyükről – tudtuk meg beszélgetésünk során Iosub Lucian rendőrbiztostól. A nyomozó adatokkal támasztotta alá állítását: 2009-ben kétszer fordultak panasszal a rendőrséghez – egyik esetben négy, másikban pedig két áldozat. 2010-ben egyetlen alkalommal jelentették fel átverőjüket ketten. 2011-ben már az ötödik esetben nyomozunk: esetenként hat, három, kilenc, hat, legutóbb pedig két panaszossal. Ahány áldozatot látunk, csak a „jéghegy csúcsa”, sokkal több a károsult. Sajnos inkább a csalók után kell nyomoznunk. Nincsenek eszközeink áldozatok után is kutatni.
Anélkül, hogy bármilyen szerződést aláírnának, a csalók elkérik a pénzt előre
Az esetek eljárásmódja ugyanaz. A csalók hirdetést tesznek fel az újságba, melyben külföldi munkára keresnek embereket. Megadják telefonszámukat, amikor pedig az áldozat felhívja őket, valamelyik helyi vendéglőbe vagy bárba hívják „állásinterjúra”, de volt olyan eset is, amikor helyi nagyáruház parkolójában vagy az autóbuszállomáson találkoztak. Egyszer még Szovátára is rendelték az áldozatokat. A beszélgetésen a jelentkezőtől pénzt kérnek az ügyintézésre, megcsillantva a külföldi munka előnyeit. Annyira jó a mondókájuk, hogy elvakítja a munkára sóvár embert, olyan alapvető dolgok hiányában adnak pénzt a csalónak, mint a munkaszerződés megkötése, annak igazolása, hogy törvényes tranzakcióról van szó vagy nyugta a kiadott összegről. Sok esetben a sajtótermékek is áldozatok, mert egyetlen újság sem nyomozhat a hirdetések igazát illetően. Az utóbbi három évben volt olyan eset is, amikor kinyomtatott papírlapokat helyeztek el különböző helyeken, mint üzletek hirdetőtábláin, villany- és plakátoszlopokon.
A teljes cikk megtalálható az Udvarhelyi Híradó október 25-ei, keddi lapszámában.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
szóljon hozzá!