Klaszterek országos konferenciája

Albert Álmos, Bagoly Miklós, Lőrincz Zsigmond (balról jobbra)

Christina Leucuță a romániai klaszeterekről tartott előadásában elmondta, hogy az országban jelenleg 25 klaszter működik, illetve hogy az országos klaszterhálózat három szintből tevődik össze. Első szinten található a Romániai Klaszterek Szövetsége, amely ernyőként egyesíti a klasztereket, a második szinten a klaszterek nemzetközileg is meghatározott rendje és managmentje, illetve a harmadik maga az ipari szint, ahol a különböző vállalatokon belül a tevékenységek fejlesztése zajlik.

A klaszterek létjogosultsága a kis- és középvállalkozások (IMM) működésének, versenyképességének fejlesztésében áll. Christina Leucuță hozzátette, hogy Románia tagja a Versenyképesség és Innováció nevű projektnek (CIP), a Kelet- Európai Transznacionális Együttműködési Programnak, az Adriatic Danubian Clustering-nek (ADC), illetve a Klaszterek Nemzeti Szövetségének (ROCA). A szakértő hangsúlyozta az ország területén lévő 25 klaszter függetlenségét és versenyképességét.

Christina Leucuță a romániai klaszterekről beszél

A Magyar Klaszterek Szövetsége 2008-ban alakult, amely tipikus érdekvédelmi szervezetként a magyar klaszterekért lobbizik, valamint a köztük lévő együttműködést segíti. Célja ugyanakkor, hogy a már meglévő 20 klasztert az Európai Unió által meghatározott irányban továbbfejlessze. Szentpéteri Orsolya elmondta, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségével közösen, új területeken próbálnak klasztereket létrehozni, mivel hisznek abban, hogy a klaszteresedés a mostani gazdasági válságban a kis- és közép vállalkozásoknak menekülő útvonalat jelenthet. Meggyőződésük, hogy a kis- és középvállalkozások számára a klaszterek szintjén történő együttműködés az egyetlen út a válságból való kiemelkedésre.

A Magyar Klaszterszövetség megalakulása (2000) óta nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, kezdetben nagy szükségük volt a külföldi tapasztalt partnerek segítségére. „Büszkék vagyunk, hogy az elmúlt időszakban a Klaszter Kiválóság Program (Cluster Excellence.eu) részesévé váltunk, annál is inkább, hogy a szervezetben a Kárpát-medencéből Magyarország az egyetlen kelet-európai képviselő. Ennek a programnak a keretében együtt dolgozunk a neves Cluster Observatory-val, a Cluster Alliance-al, illetve az Európai Interklaszterrel. Ugyanakkor kapcsoltunk van a Francia Klaszterek Szövetségével, a németországi ICT Cluster-rel, illetve a Barcelona-i Navarrai Egyetemmel, akik a Cluster Summer School keretében klaszter manager képzést szerveznek. Amennyiben 2012-öt követően Magyarország megkapja a Klaszter Kiválósági licenszet, akkor magunk is szervezhetünk klaszter manager képzést” – hangsúlyozta.

A Magyar Klaszterek Szövetségének főtitkára, Szentpéteri Orsolya kérdésünkre elmondta, hogy a megújuló energia területén egy kárpátmedencei Interklaszter Együttműködést szeretnének életre hívni, amelyben nemcsak a Kovászna megyei, hanem a romániai klaszterek együttműködésére is nagymértékben számítanak.

A Kovászna megyei ProWood klaszterbe jelen pillanatban 20 faipari vállalkozás tartozik, ugyanakkor a klaszter felépítése négy komponensből tevődik össze, így részese a brassói Transilvania Egyetem Faipari Tanszéke is, akik a kutatásban vállalnak szerepet- magyarázta Kádár Rezső, a ProWood klaszter menedzsere. Ezenkívül 17 egység, köztük állami szervek és önkormányzatok is beletartoznak, így a Kovászna Megyei Erdészeti Hivatal, a környezetvédelmi ügynökség, Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Zágon és Bereck helyi tanácsa, valamint más szervek, amelyek támogatják a faipari klaszter tevékenységét. A negyedik részt pedig a konzulensek képezik, ami a ProWood esetében a bukaresti Inoconsult nevű tanácsadó cég.

A klaszter lényege, hogy azok a vállalkozók amelyek érdekében létrejött, olyan környezetben és együttműködésben tudjanak dolgozni, melynek eredményeképp a jövőben termékeiket nyugaton is értékesíteni tudják. A klaszter főszerepe a hozzátartozó vállalkozók koordinációja, a piackutatás és a brand, azaz a márka kialakítása. Klaszterként a marketinget sokkal hatékonyabban lehet megszervezni, mint egyedülálló cégként, ugyanis a pályázatok révén a klaszter tagok marketingjét együttesen el lehet végezni. Ami a vállalkozások termékeinek gyártását illeti, az a klasztertől függetlenül megy végbe.

A jövőben a ProWood klaszter egyik célja, hogy megyei hálózatot és azon belül egy adatbázist alakítson ki, ami folyamatosan frissülve új információkat nyújt egyaránt a faiparban résztvevő vállalkozók és kliensek számára. Ezáltal úgymond egy körkörös vásárlás indulhatna el, és így a jövőben létrejöhetne a klaszter tagok között egyfajta gyártási együttműködés is, például az első fázist legyártja egyik, a következőt pedig egy másik faipari cég, hiszen előfordulhat adott esetben, hogy kettőjüknek együttvéve lenne elegendő alapanyaga a teljes munkálathoz- mondta Kádár Rezső, az Asimcov alelnöke.