
Csíki Róbert, a kriminalisztikia osztály internetes csalásokért felelős munkatársa és a bűnmegelőzési osztály vezetője, Ruxandra Stanciu főfelügyelő
Fotó: Bodor Tünde
Elképesztő összegeket nyúlnak le az internetes csalók az átvert személyektől, ezek visszaszerzésére pedig kevés az esély – derült ki a Kovászna megyei rendőrség keddi sajtótájékoztatóján. Nemrég indított kampányt a rendőrség a mesterséges intelligencia igénybevételével történő internetes csalások megelőzése végett; a közösségi oldalakon közzétett Deepfake-videók és a mögöttük álló szélhámosok áldozatainak száma ugyanis egyre gyarapszik.
2024. április 10., 10:332024. április 10., 10:33
Ruxandra Stanciu főfelügyelő, a Kovászna megyei rendőrség bűnmegelőzési osztályának vezetője a jelenség kapcsán elmondta, hogy
Ehhez olyan videókat használnak fel, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak:
Épp ezért nehéz kiszűrni a csalást, ám nem lehetetlen, ha az ember összeveti az illető szájmozgását a kiejtett szavakkal. Máskor a kép minősége vagy azok a platformok is gyanakvásra adnak okot, amelyekre a nézőt átirányítják a videók alatti linken: azok is trükkösek, hamisak.
A csalók az Anydesk vagy a Teamviewer távelérési szoftverek telepítésére utasítják a kiszemelteket. Ha erre hajlandók, akkor attól a pillanattól elveszítik a kontrollt telefonjuk, számítógépük fölött.
Vagy ha nincs mit, akkor kölcsönt vesznek fel a számlatulajdonos nevében – tájékoztatott Csíki Róbert, a kriminalisztikai osztály internetes csalásokkal foglalkozó munkatársa.
Jó tudni, hogy erre a megkárosítottak későn jönnek rá, egyrészt azért, mert a transzferekről a bank sem küld értesítést, csak az online kifizetésekről. Másrészt
Harmadrészt minden úgy néz ki, mintha valaki önszántából kezdeményezne egy átutalást, hiszen saját adataival, jelszavával kéri.
A csalók napirenden vannak a trendekkel, ezért mindig a divatos, közszájon forgó témákra állnak rá, így kérték például arra, hogy Hidrolectrica, Romgaz, Transgaz, Petrom vagy más hasonló ismert nagyvállalatok részvényeibe, illetve különböző kriptovalutákba fektessenek az emberek.
Működik még a „balesetes” módszer is – hívták fel a figyelmet –, amikor telefonon úgymond egy balesetet szenvedett rokonnak (esetleg annak hangján) kérik valakitől a pénz átutalását.
Postai vagy banki alkalmazottak pedig, akik már több ilyen esetnek voltak tanúi, néha figyelmeztetik az illetőket, hogy ne tegyék, de kevés sikerrel – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Kovászna megyében 2023-ban jelentősen nőtt az internetes csalások száma az előző évhez képest, azaz 133-ról 170-re.
– többnyire idős(ebb) személyektől, akik kevésbé vannak otthon az online közegben, és el sem tudják képzelni, miket lehet elművelni az interneten; illetve hiszékenyebbek a kamuzással szemben megedződött, mindennapos internethasználattal szokott fiatalabb korosztályoknál.
Fotó: Borbély Fanni
Bár a hatóságok próbálnak kidolgozni egy olyan törvényjavaslatot, mely korlátozná a Deepfake videókkal, de más módszerrel véghezvitt internetes csalásokat is, továbbá tiltásokat fogalmaznak meg az ezeknek helyet adó platformok kezelői („adminjai”) számára is, ez még időt vesz igénybe – tájékoztattak a rendőrség képviselői.
Amíg pedig a törvények nem védenek, addig csak a gyanakvásunk menthet meg attól, hogy internetes csalók áldozatai legyünk, figyelmeztetett a főfelügyelő. Egyúttal arra kér mindenkit pontokba szedve, hogy:
ne higgyenek el mindent, amit látnak: a gyorsan jövő és hatalmas profitokat legkevésbé. Ellenőrizzék a hirdetőket, ha befektetni akarnak, legjobb személyesen megkeresni egy ezzel foglalkozó céget;
jelentsék a videókat, amelyek csalási célzattal manipuláltaknak tűnnek (bár egyelőre úgy tűnik, a Facebook ezzel nem nagyon foglalkozik);
ha telefonon zaklatnak valakit, nyomást gyakorolnak rá, jelentse a rendőrségnek;
azt is jelentsék, ha mégis a károsultak sorába kerültek.
A rendőrség továbbképző tanfolyamokkal és a személyzet bővítésével igyekszik felzárkózni a helyzethez (a legújabb csalási módszerekhez), de eszközeik korlátozottak, és bár az Európai Unió országai még együttműködnek e tekintetben, az unión kívüli országok már nem mindig felelnek a megkereséseikre – hangzott még el. Amennyiben valakire mégis sikerül rábizonyítani a csalást, a kiszabható büntetés legtöbb hét év börtön.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!