
A munkálatok számos települést érintenek majd, ha befejeződnek az előkészületek. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Miután a bürokrácia miatt a nemsokára lezáruló európai uniós finanszírozási ciklusból a következőbe csúszott át a Harvíz Rt. Hargita megyei regionális víz- és csatornaszolgáltató tervezett közműfejlesztési nagyberuházása, jövő évben aláírhatják a finanszírozási szerződést, ha a legújabb dokumentációban nem találnak kifogásolnivalót a finanszírozók.
2023. november 28., 08:002023. november 28., 08:00
A Hargita megyei víz- és szennyvízhálózatok további bővítését célzó nagyberuházás megvalósíthatósági tanulmányának első változatát
Az előírások is változtak, módosították az egy fogyasztóra jutó egységnyi víz- és szennyvízberuházás értékét, de
Az, hogy a késlekedés miatt a projekt kicsúszott a 2014-2021 közötti időszakra érvényes, finanszírozási ciklusból, még akkor is, ha ennek határidejét 2023 végéig meghosszabbították, már egy évvel ezelőtt nyilvánossá vált. Azóta viszont,
– tudtuk meg Lányi Kingától, a Harvíz szóvivőjétől.
Ez a dokumentáció októberben került az Európai Beruházási Bank ellenőrző csoportjához, ahonnan december elejére ígérték az előzetes jegyzőkönyvet. Mivel minden új, hasonló projektet a Fenntartható Fejlődés Programból (PDD) finanszíroznak, a tanulmányt ennek megfelelően módosították.
„Ha minden zökkenőmentesen halad, a pályázatot januárban írják ki, februárban pályázhatunk, ennek elbírálása pedig legtöbb 3 hónapot tart. Tehát
– vetítette előre az illetékes. A munkálatok várható elkezdésének időpontjáról azt mondta, hogy decemberben történik meg az első két kivitelezési szerződés közbeszerzési eljárásának a kiírása, így jövő nyáron akár már el is kezdődhet a kivitelezés.
Hargita megyében 30-nál több településen készülnek beruházásokra. Székelyudvarhelyen a víz- és szennyvízhálózat, illetve a szennyvíztisztító állomás kapacitásbővítését, felújítását, új szállítóvezeték építését kell elvégezni, amely a zeteváraljai víztározóból juttatja el az ivóvizet Székelyudvarhelyre és az útvonalon fekvő településekre.
Hálózatbővítés, illetve -építés várható Csíkszeredában, Csíkcsicsóban, Máréfalván, Oroszhegyen, Fenyéden, Parajdon, Csíkszentdomokoson, Csíkszenttamáson, valamint Szépvíz, Kászon, Csíkszentgyörgy, Csíkszentlélek, Csíkszentmihály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Zetelaka községek településein, illetve Szentegyházán, a szükséges vízkezelő állomások, szivattyúházak, víztartályok elkészítésével, felszerelésével, illetve felújításával együtt.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
1 hozzászólás