Ki téríti meg a vadbaleset során keletkezett kárt?

Az autótulajdonos csak abban az esetben számíthat biztosan kártérítésre, ha van önkéntes biztosítása (CASCO) – állítja György Vidor, a Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Elmondása szerint ilyenkor egyszerű az eset, hiszen a kárfelmérés után a biztosító minden további bonyodalom nélkül megtéríti a kárt. A baj csak az, hogy a térségben jellemzően tíz évnél idősebb járművekkel rendelkezik a lakosság, ezért nagyon keveseknek van CASCO-biztosítása. Ennek hiányában viszont igencsak nehézkes a kártérítés megszervezése, és

A lépésekről

A szakember elmondása szerint az első lépés mindenképp az kell legyen, hogy a károsult 24 órán belül jelentse a kárt a rendőrségnél. Ez alapján kiállítanak egy jegyzőkönyvet, amelyben felsorolják, hogy a jármű mely részei és milyen mértékben sérültek. Ezzel a dokumentummal a károsultnak fel kell vennie a kapcsolatot azzal a vadászegyesülettel, amelynek a területén történt a baleset. Ezután a két félnek meg kell próbálnia barátságos úton megegyezni. Ha nem sikerül, akkor a károsultak beperelhetik a vadászegyesületet – magyarázta György Vidor. Hozzátette:

Olyan eset is volt azonban, hogy meg tudtak egyezni, igaz, akkor szarvasról volt szó. Zárásként arra is kitért: a medve esetében nehézkesebb a ügyintézés, és CASCO hiányában csakis a jogi út marad a károsultak számára, ami után könnyen megtörténhet, hogy végül mégsem kapnak kártérítést.

A vadásztársaságok álláspontja

Hadnagy Lehel, a Szilos Vadászegyesület vezetőjének meglátása szerint nincs megfelelően szabályozva a kérdés, mivel az előírások nem mondják ki pontosan, hogy a különböző esetekben ki a felelős a vadak által okozott közúti balesetekért.

Mint mondta, a vadállatok az állam tulajdonát képezik, azonban ha létezik kilövési keret az adott fajra, akkor a vadásztársaság valamilyen szinten szabályozhatja a populációt, tehát eszköz van a kezében a károk csökkentésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadászegyesületeket terheli a felelősség a vadgázolások miatt, főként ami a medvéket illeti.

Hadnagy szerint ilyen értelemben a környezetvédelmi minisztériumot terheli a felelősség, mint a szigorúan védett vadak tulajdonosát, hogy megtérítsék a medvék okozta közúti balesetekben keletkezett kárt az autótulajdonosoknak. Ennek ellenére az igazgató elmondása szerint sok esetben próbálják a vadásztársaságokra hárítani a felelősséget, főként ha a baleset bekövetkeztekor kilövési engedély van a kezükben.

Azt is elismerte, hogy a vadászható fajok esetében, mint például a szarvas vagy a vaddisznó, volt rá példa, hogy a vadásztársaságot vonták felelősségre, mivel a károsult perre vitte az ügyet, de a medvék esetében ez a helyzet nem áll fenn. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás másik vitatható előírása, hogy amennyiben egy vadásztársaság rendelkezik kilövési engedéllyel (egy veszélyes medvére), azt felhasználhatja abban az esetben is, ha egy balesetben megsérült nagyvadat kell megváltani a szenvedéstől. Így a nehezen megszerzett engedély elvész, a veszélyes egyed pedig, amelyre az engedélyt kérték, továbbra is szabadon garázdálkodhat.

Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetője is úgy véli, hogy hiányos a jelenlegi szabályozás, ezért van nagy szükség szerinte a vadászati törvény módosításáról szóló javaslat minél előbbi jóváhagyásához. Az új törvénytervezetet szeptember végén a szenátus már elfogadta, az illetékesek reményei szerint pedig döntő házként rövidesen a képviselőház is megszavazza majd. A szabályozás egyebek mellett ismét lehetőséget teremtene kilövési kvóták megállapítására és a szabályozott vadászatra, illetve a vadgázolások utáni kártérítés menetét is átláthatóbbá tenné.