
Kit terhel a felelősség? Szinte nincs eszköz a károk rendezésére
Fotó: Mihály Csaba
Jelentősen megugrott az utóbbi időben a vadbalesetek száma Székelyföldön, ám az esetek többségében csak a megsérült vagy elpusztult állatokról esik szó. Legtöbbször azonban a járműben is jelentős kár keletkezik, és hacsak nincs önkéntes, azaz fakultatív biztosítása (CASCO) a tulajdonosnak, nagy valószínűséggel saját zsebből lesz kénytelenek fedezni a javítást.
2019. november 30., 21:302019. november 30., 21:30
Kusza törvénykezés, évekig tartó, sok esetben eredménytelen pereskedés – így lehetne összefoglalni a vadállatok és gépjárművek ütközéséből származó károk megtérítését. A kérdésben a vadászati törvény tervezett módosítása hozhatja meg a régóta várt áttörést, addig azonban marad a bizonytalanság.
A probléma egyébként egyre gyakoribb, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság összesítése szerint a tavaly és idén összesen 127 vadbalesetet jelentettek be a megyében. Az autósok leggyakrabban őzeket gázoltak el, de több medvét, szarvast, vaddisznót, farkast és rókát is elütöttek.
A vadállatokkal történő ütközést a legtöbb esetben a járművek sem ússzák meg sértetlenül, ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy ki fogja megtéríteni a kárt az autóvezetőnek. Az előírások szerint az állat tulajdonosa vonható felelősségre az azzal kapcsolatosan felmerült károk miatt, és noha ez pofonegyszerűen hangzik, valójában pontosan ettől válik bonyolulttá az ügy.
Egyes értelmezések szerint ugyanis a vadásztársulatokat terheli a felelősség, mivel az ő feladatuk a vadon élő, vadászható fajok őrzése. A vadállomány azonban nem a vadásztársaságok tulajdona, hanem országos és nemzetközi jelentőségű közvagyon. A 2006-ból származó 407-es vadászati törvény sem tisztázza, hogy pontosan kit terhel a felelősség vadgázolás esetében, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a veszélyes útszakaszokon a közútkezelőnek kötelessége vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezni, így amennyiben ezt nem teszi meg, elméletileg ő is felelősségre vonható.
Ütközés egy medvével. CASCO hiányában csak a jogi út marad a károsultak számára, hogy kártérítéshez jussanak
Fotó: Haáz Vince
Hasonlóra egyébként volt is példa: évekkel ezelőtt a Bihar megyében egy bírósági döntés értelmében az országos közútkezelő részvénytársaságot ítélték kártérítés megfizetésére, mivel egy vadgázolás helyszínén nem volt kihelyezve a vadveszélyre figyelmeztető forgalmi tábla. Az esetek többségében azonban
Az autótulajdonos csak abban az esetben számíthat biztosan kártérítésre, ha van önkéntes biztosítása (CASCO) – állítja György Vidor, a Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Elmondása szerint ilyenkor egyszerű az eset, hiszen a kárfelmérés után a biztosító minden további bonyodalom nélkül megtéríti a kárt. A baj csak az, hogy a térségben jellemzően tíz évnél idősebb járművekkel rendelkezik a lakosság, ezért nagyon keveseknek van CASCO-biztosítása. Ennek hiányában viszont igencsak nehézkes a kártérítés megszervezése, és
A szakember elmondása szerint az első lépés mindenképp az kell legyen, hogy a károsult 24 órán belül jelentse a kárt a rendőrségnél. Ez alapján kiállítanak egy jegyzőkönyvet, amelyben felsorolják, hogy a jármű mely részei és milyen mértékben sérültek. Ezzel a dokumentummal a károsultnak fel kell vennie a kapcsolatot azzal a vadászegyesülettel, amelynek a területén történt a baleset. Ezután a két félnek meg kell próbálnia barátságos úton megegyezni. Ha nem sikerül, akkor a károsultak beperelhetik a vadászegyesületet – magyarázta György Vidor. Hozzátette:
Olyan eset is volt azonban, hogy meg tudtak egyezni, igaz, akkor szarvasról volt szó. Zárásként arra is kitért: a medve esetében nehézkesebb a ügyintézés, és CASCO hiányában csakis a jogi út marad a károsultak számára, ami után könnyen megtörténhet, hogy végül mégsem kapnak kártérítést.
Hadnagy Lehel, a Szilos Vadászegyesület vezetőjének meglátása szerint nincs megfelelően szabályozva a kérdés, mivel az előírások nem mondják ki pontosan, hogy a különböző esetekben ki a felelős a vadak által okozott közúti balesetekért.
Mint mondta, a vadállatok az állam tulajdonát képezik, azonban ha létezik kilövési keret az adott fajra, akkor a vadásztársaság valamilyen szinten szabályozhatja a populációt, tehát eszköz van a kezében a károk csökkentésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadászegyesületeket terheli a felelősség a vadgázolások miatt, főként ami a medvéket illeti.
Hadnagy szerint ilyen értelemben a környezetvédelmi minisztériumot terheli a felelősség, mint a szigorúan védett vadak tulajdonosát, hogy megtérítsék a medvék okozta közúti balesetekben keletkezett kárt az autótulajdonosoknak. Ennek ellenére az igazgató elmondása szerint sok esetben próbálják a vadásztársaságokra hárítani a felelősséget, főként ha a baleset bekövetkeztekor kilövési engedély van a kezükben.
Azt is elismerte, hogy a vadászható fajok esetében, mint például a szarvas vagy a vaddisznó, volt rá példa, hogy a vadásztársaságot vonták felelősségre, mivel a károsult perre vitte az ügyet, de a medvék esetében ez a helyzet nem áll fenn. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás másik vitatható előírása, hogy amennyiben egy vadásztársaság rendelkezik kilövési engedéllyel (egy veszélyes medvére), azt felhasználhatja abban az esetben is, ha egy balesetben megsérült nagyvadat kell megváltani a szenvedéstől. Így a nehezen megszerzett engedély elvész, a veszélyes egyed pedig, amelyre az engedélyt kérték, továbbra is szabadon garázdálkodhat.
Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetője is úgy véli, hogy hiányos a jelenlegi szabályozás, ezért van nagy szükség szerinte a vadászati törvény módosításáról szóló javaslat minél előbbi jóváhagyásához. Az új törvénytervezetet szeptember végén a szenátus már elfogadta, az illetékesek reményei szerint pedig döntő házként rövidesen a képviselőház is megszavazza majd. A szabályozás egyebek mellett ismét lehetőséget teremtene kilövési kvóták megállapítására és a szabályozott vadászatra, illetve a vadgázolások utáni kártérítés menetét is átláthatóbbá tenné.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán, ahol a megengedett sebességhatár 130 km/óra – tájékoztatott szerdán a Hunyad megyei rendőrség.
Jóváhagyta szerdán a pénzügyminisztérium a nyugdíjasoknak szánt gyógykezelési jegyek odaítélését szabályozó tervezetet.
A szociális felügyelők márciusban országszerte 745 ellenőrzést végeztek, és 41 bírságot, illetve figyelmeztetést szabtak ki, összesen 282 ezer lej értékben a szociális ellátás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg a gazdasági növekedés, az infláció és a költségvetési mozgástér figyelembevételével.
Mintegy 44 millió lej jut idén a háromszéki önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására. A keretösszeget a polgármesterekkel való egyeztetés után osztotta el a megyei tanács úgy, hogy minden község kapjon legalább 200 ezer lejt.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki a nyomozók szerint két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen.
Az egészségügyi szakma iránt érdeklődő fiatalok tehették próbára magukat Sepsiszentgyörgyön. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház középiskolásoknak szervezett, négynapos programján 156 diák vett részt.
A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Listae Herbariorum programsorozatának szerdai meghívottja Dakó Viola kertészmérnök.
szóljon hozzá!