Ki téríti meg a vadbaleset során keletkezett kárt?

Kit terhel a felelősség? Szinte nincs eszköz a károk rendezésére •  Fotó: Mihály Csaba

Kit terhel a felelősség? Szinte nincs eszköz a károk rendezésére

Fotó: Mihály Csaba

Jelentősen megugrott az utóbbi időben a vadbalesetek száma Székelyföldön, ám az esetek többségében csak a megsérült vagy elpusztult állatokról esik szó. Legtöbbször azonban a járműben is jelentős kár keletkezik, és hacsak nincs önkéntes, azaz fakultatív biztosítása (CASCO) a tulajdonosnak, nagy valószínűséggel saját zsebből lesz kénytelenek fedezni a javítást.

Iszlai Katalin

2019. november 30., 21:302019. november 30., 21:30

Kusza törvénykezés, évekig tartó, sok esetben eredménytelen pereskedés – így lehetne összefoglalni a vadállatok és gépjárművek ütközéséből származó károk megtérítését. A kérdésben a vadászati törvény tervezett módosítása hozhatja meg a régóta várt áttörést, addig azonban marad a bizonytalanság.

A probléma egyébként egyre gyakoribb, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság összesítése szerint a tavaly és idén összesen 127 vadbalesetet jelentettek be a megyében. Az autósok leggyakrabban őzeket gázoltak el, de több medvét, szarvast, vaddisznót, farkast és rókát is elütöttek.

Mit mond a biztosító?

A vadállatokkal történő ütközést a legtöbb esetben a járművek sem ússzák meg sértetlenül, ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy ki fogja megtéríteni a kárt az autóvezetőnek. Az előírások szerint az állat tulajdonosa vonható felelősségre az azzal kapcsolatosan felmerült károk miatt, és noha ez pofonegyszerűen hangzik, valójában pontosan ettől válik bonyolulttá az ügy.

Egyes értelmezések szerint ugyanis a vadásztársulatokat terheli a felelősség, mivel az ő feladatuk a vadon élő, vadászható fajok őrzése. A vadállomány azonban nem a vadásztársaságok tulajdona, hanem országos és nemzetközi jelentőségű közvagyon. A 2006-ból származó 407-es vadászati törvény sem tisztázza, hogy pontosan kit terhel a felelősség vadgázolás esetében, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a veszélyes útszakaszokon a közútkezelőnek kötelessége vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezni, így amennyiben ezt nem teszi meg, elméletileg ő is felelősségre vonható.

Ütközés egy medvével. CASCO hiányában csak a jogi út marad a károsultak számára, hogy kártérítéshez jussanak •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ütközés egy medvével. CASCO hiányában csak a jogi út marad a károsultak számára, hogy kártérítéshez jussanak

Fotó: Haáz Vince

Hasonlóra egyébként volt is példa: évekkel ezelőtt a Bihar megyében egy bírósági döntés értelmében az országos közútkezelő részvénytársaságot ítélték kártérítés megfizetésére, mivel egy vadgázolás helyszínén nem volt kihelyezve a vadveszélyre figyelmeztető forgalmi tábla. Az esetek többségében azonban

elmarad a megnyugtató befejezés, és az akár évekig tartó pereskedés ellenére is a végén a gépjárművezető kénytelen viselni a bekövetkezett kárt.

Az autótulajdonos csak abban az esetben számíthat biztosan kártérítésre, ha van önkéntes biztosítása (CASCO) – állítja György Vidor, a Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Elmondása szerint ilyenkor egyszerű az eset, hiszen a kárfelmérés után a biztosító minden további bonyodalom nélkül megtéríti a kárt. A baj csak az, hogy a térségben jellemzően tíz évnél idősebb járművekkel rendelkezik a lakosság, ezért nagyon keveseknek van CASCO-biztosítása. Ennek hiányában viszont igencsak nehézkes a kártérítés megszervezése, és

az esetek túlnyomó többségében az időigényes pereskedés az egyetlen megoldás.

A lépésekről

A szakember elmondása szerint az első lépés mindenképp az kell legyen, hogy a károsult 24 órán belül jelentse a kárt a rendőrségnél. Ez alapján kiállítanak egy jegyzőkönyvet, amelyben felsorolják, hogy a jármű mely részei és milyen mértékben sérültek. Ezzel a dokumentummal a károsultnak fel kell vennie a kapcsolatot azzal a vadászegyesülettel, amelynek a területén történt a baleset. Ezután a két félnek meg kell próbálnia barátságos úton megegyezni. Ha nem sikerül, akkor a károsultak beperelhetik a vadászegyesületet – magyarázta György Vidor. Hozzátette:

jelenleg két olyan ügyük is folyamatban van, amikor medvegázolás miatt nem sikerült megegyeznie a két félnek, és a károsult perbe hívta a vadászegyesületet.

Olyan eset is volt azonban, hogy meg tudtak egyezni, igaz, akkor szarvasról volt szó. Zárásként arra is kitért: a medve esetében nehézkesebb a ügyintézés, és CASCO hiányában csakis a jogi út marad a károsultak számára, ami után könnyen megtörténhet, hogy végül mégsem kapnak kártérítést.

A vadásztársaságok álláspontja

Hadnagy Lehel, a Szilos Vadászegyesület vezetőjének meglátása szerint nincs megfelelően szabályozva a kérdés, mivel az előírások nem mondják ki pontosan, hogy a különböző esetekben ki a felelős a vadak által okozott közúti balesetekért.

Mint mondta, a vadállatok az állam tulajdonát képezik, azonban ha létezik kilövési keret az adott fajra, akkor a vadásztársaság valamilyen szinten szabályozhatja a populációt, tehát eszköz van a kezében a károk csökkentésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadászegyesületeket terheli a felelősség a vadgázolások miatt, főként ami a medvéket illeti.

A vadgazdának ugyanis a kilövési kvóták eltörlése óta nincs a kezében olyan eszköz, amivel szabályozni tudná a medvepopuláció nagyságát.

Hadnagy szerint ilyen értelemben a környezetvédelmi minisztériumot terheli a felelősség, mint a szigorúan védett vadak tulajdonosát, hogy megtérítsék a medvék okozta közúti balesetekben keletkezett kárt az autótulajdonosoknak. Ennek ellenére az igazgató elmondása szerint sok esetben próbálják a vadásztársaságokra hárítani a felelősséget, főként ha a baleset bekövetkeztekor kilövési engedély van a kezükben.

Azt is elismerte, hogy a vadászható fajok esetében, mint például a szarvas vagy a vaddisznó, volt rá példa, hogy a vadásztársaságot vonták felelősségre, mivel a károsult perre vitte az ügyet, de a medvék esetében ez a helyzet nem áll fenn. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás másik vitatható előírása, hogy amennyiben egy vadásztársaság rendelkezik kilövési engedéllyel (egy veszélyes medvére), azt felhasználhatja abban az esetben is, ha egy balesetben megsérült nagyvadat kell megváltani a szenvedéstől. Így a nehezen megszerzett engedély elvész, a veszélyes egyed pedig, amelyre az engedélyt kérték, továbbra is szabadon garázdálkodhat.

Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetője is úgy véli, hogy hiányos a jelenlegi szabályozás, ezért van nagy szükség szerinte a vadászati törvény módosításáról szóló javaslat minél előbbi jóváhagyásához. Az új törvénytervezetet szeptember végén a szenátus már elfogadta, az illetékesek reményei szerint pedig döntő házként rövidesen a képviselőház is megszavazza majd. A szabályozás egyebek mellett ismét lehetőséget teremtene kilövési kvóták megállapítására és a szabályozott vadászatra, illetve a vadgázolások utáni kártérítés menetét is átláthatóbbá tenné.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben
2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak