
Fotó: Kristó Róbert
Ha a parlament megszavazza a Demokrata Liberális Párt egyik szenátorának törvényjavaslatát, látványosan csökkenhet a községek, városok és megyei jogú városok száma – egy községhez 5000, egy városhoz 10 000 lakos kellene. A csíki önkormányzati vezetők ellenzik az elképzelést.
2010. október 24., 19:112010. október 24., 19:11
2010. november 04., 14:582010. november 04., 14:58
Fotó: Kristó Róbert
Az újonnan alakult községek közül Csíkcsicsónak ismét társulnia kellene Madéfalvával?
A tervezet szerint az új adminisztratív felosztás 2012 januárjától lépne életbe, és a megyéket nem érintené. Annál inkább viszont a városokat és községeket: a városnak legkevesebb 10 000 lakosa kell legyen, a községnek pedig 5000. Megyei jogú város csak 50 000-nél nagyobb lélekszámmal rendelkező település lehetne. Ez azt jelentené, hogy Csíkszereda maradna Csíkban az egyetlen város, Balánbánya és Tusnádfürdő község lenne, ugyanakkor jóval kevesebb község maradna. A jelenlegi községek közül csak néhány, például Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy vagy Gyimesközéplok lakossága haladja meg az 5000 főt. A tervezet szerint a falvak megegyezés alapján alkotnának községeket, ahol ez nem lehetséges, népszavazást kell szervezni. A kezdeményező úgy véli, hatékony, jól működő, erős önkormányzatokra, az adminisztratív személyzet csökkentésére van szükség ahhoz, hogy az adók, költségek csökkenjenek, a szükséges beruházások elkészüljenek, és a szolgáltatásokat biztosítani tudják.
Nem a fejlődést szolgálja
A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint a területi közigazgatás reformja az európai példák alapján kellene megtörténjen, olyan régiók létrehozásával, amelyek biztosítják a fejlődést és a minőségi közszolgálatokat – ez a tervezet nem erről szól. Borboly Csaba ugyanakkor túlzott kiadásoktól tart a népszavazások megszervezése kapcsán is. Az átszervezés további költségeket jelent: személyi iratok cseréjét, nehézkes ügyintézést, hosszú utazást a távol levő községközpontokba. Mivel Csíkszereda is elvesztené megyei jogú városi rangját, Hargita megyében egyetlen megyei jogú város sem maradna. Ez az elképzelés most ebben a formában indokolatlan – áll abban a véleményezésben amelyet a megyei önkormányzatok országos egyesületének juttattak el.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere szerint az utóbbi húsz évben kialakult egy olyan közigazgatási szakembergárda városon, községekben és a megyei önkormányzatoknál egyaránt, amelyet most megpróbálnak leépíteni. „Az aggodalmam az, hogy nem csak költségmegtakarítás motiválja ezt az intézkedést, hanem a gyengén működő közigazgatás is. A kormányzatnak nehézségei vannak a döntései gyakorlatba ültetésével helyi szinten. Akkor, amikor a közigazgatásban 500–600 lejes fizetések vannak, egy idő után a felkészületlenek, a korrumpálhatók maradnak ott” – mondta az alpolgármester.
Visszalépést jelent
„Ha rosszmájú lennék, azt mondanám, miért ne, másoknak se legyen könnyebb” – mondta Csíkszentgyörgy község polgármestere, György József. „Nem értek egyet ezzel a tervezettel, mert romboló hatása van, az 1990 után kivívott jogaiktól fosztja meg az önkormányzatokat. Mamutközségeket hozna létre, melyeket nehezebb átfogni – a kisebb közösségek bizonyították, hogy hatékonyan tudnak dolgozni. Visszafejlődést hozna sok tekintetben” – érvelt György József.
Csíkszépvíz polgármestere úgy látja, nem lenne helyes a kialakult közösségeket megbontani. „Ezen községek, közösségek kialakulásának történelmi hagyományai vannak, ezt felborítani nem látom szerencsés dolognak, annál is inkább, mert különböző közösségekről van szó. Bár kétségtelen, hogy az állami költségvetés számára jó dolog lenne a változtatás, mert kevesebb kiadást jelentene” – vélekedett Ferencz Tibor.
Egy kamion és egy személyautó ütközött össze frontálisan a 11-es országúton, Brassó megyében szombaton reggel. A személyautó vezetője életét vesztette. A közúti forgalmat Prázsmár közelében leállították, a járműveket pedig elkerülőútra irányították.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.