
Gyergyószentmiklós és Maroshévíz elveszíti municípiumi rangját, Borszék nemhogy város, de még község sem lehet, és több gyergyószéki község (többek között Szárhegy és Csomafalva) is egyszerű falu lesz, polgármesteri hivatal és saját önkormányzat nélkül.
2010. október 24., 19:102010. október 24., 19:10
2010. november 04., 14:332010. november 04., 14:33
Fotó: Gergely Imre
A fenti kijelentés jelen pillanatban még nem tény, de a közeljövőben azzá válhat. Egy PDL-s szenátor törvényjavaslata szerint az 50 001 lakosnál kisebb városok nem lehetnek municípiumok, a városi ranghoz 10 001, a községi státuszhoz pedig legalább 5001 lakos szükséges. A törvény – ha megszavazzák – a történelmi Gyergyószéken is szinte mindent felforgatna. Lényegében csak Ditró, Remete, Alfalu és Újfalu őrizhetné meg jelenlegi községi rangját, minden más települést visszaminősítenének.
Gyergyószentmiklós 2004-ben vált megyei jogú várossá népszavazás eredményeként, de 2012-re már el is veszítené ezt a rangot.
Gyergyószentmiklós nem mondana le jogairól
Az egyelőre még tervezetként létező törvényről tőlünk, a Székelyhon.ro-tól szereztek tudomást az érintett elöljárók. Így érdemben még nem tudták elemezni a visszaminősítéssel járó hátrányokat vagy esetleges előnyöket. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint első hallásra két dolgot tud megállapítani: a város polgárai szempontjából akár előnyös is lenne az egyszerű várossá válás, hiszen kisebb lenne az adók mértéke, másrészt viszont a megyei jogú város cím elvesztése számos hátránnyal is járna. Példaként megemlítette, hogy a municípiumnak joga van saját hatáskörben dönteni a külterületi építkezési engedélyekről, ha ez nem lesz, akkor újra Csíkszeredában kell végezni az ügyintézést. A municípiumoknak elvileg nagyobb szelet járna az országos visszaosztott pénzekből, de Gyergyószentmiklós az utóbbi években amúgysem részesült sem a lakossági számarány, sem pedig a megyei jogú városi rangnak megfelelő mértékben ezekből az összegekből. Ebből a szempontból alig lenne különbség, állítja a polgármester. Ettől függetlenül azonban ellenzi a tervezett változtatást. „Nem hiszem, hogy jó lenne egy ilyen jellegű módosítás. Ha már változtatni kell a közigazgatási törvényen, akkor a jelenlegi megyei felosztáson kellene változtatni, és erősebb, autonóm régiókat létrehozni – így Székelyföldön is” – véli Mezei János.
Gyergyószentmiklós 2004-ben lett municípium, Pál Árpád polgármesteri mandátuma idején. A volt városvezető – jelenlegi parlamenti képviselő – is eleve elutasítja az új kezdeményezést. Elmondta, Gyergyószentmiklós municípiummá válása egy hirtelen jött kezdeményezés volt. A jóval kisebb Maroshévíz azelőtt nem sokkal lett megyei jogú város, és az akkori politikai légkörben félő volt, hogy felső nyomásra oda teszik át a régió központját. Az a helyzet fenyegetett, hogy Gyergyószentmiklós elveszítheti kórházát, bíróságát és Gyergyószék lakóinak Hévízre kell járniuk az ügyeiket intézni. A város előreléptetésével ez a veszély megoldódott. „Érthető az elképzelés, hogy 50 000 alatti városok ne lehessenek municípiumok, az adminisztráció csökkentésére szükség van. Ellenben, határozottan ellenzem, hogy bármiféle, már megszerzett jogot elvegyenek a településektől. Ugyanígy nem tudom elfogadni a községi rang elvételét sem azoktól a településektől, ahol a lakosság száma nem éri el az 5000 főt.”
Saját önkormányzat helyett falufelelős!
A Borboly Csaba megyei tanács elnök által rendelkezésre bocsájtott törvényjavaslat szerint még keményebben érintenék a változások azokat a községeket, ahol a lakosság lélekszáma nem éri el az 5000-et. Elvileg nem lehetne saját polgármesteri hivataluk, más községekhez csatolnák őket, és saját helyi tanács helyett csak egy megbízott faluvezető képviselhetné az érdekeiket. A tervezet szerint a lakosság népszavazáson dönthetné el, hogy melyik környező településsel kíván „egyesülni”. Amennyiben nem tudnak dönteni, úgy magasabb szinten döntik el, hogy hová tartozzanak.
A 3450 lakót számláló Gyergyószárhegy polgármestere, Gábor László határozottan ellenzi a javaslatot. „Sok homályos dolog van még az elképzelésben. Szárhegy szempontjából valószínű megnehezedik az ügyintézés. Nem lehet tudni, hogy a polgármesteri megbízott milyen hatáskörökkel rendelkezne. A létrehozandó „községen” belül az alkotó települések között költségvetés-leosztási problémákat generálhat, ki menyit kap, ki lesz előnyös helyzetben és ki nem.”
Márton László Szilárd, a 4500 lakosú Gyergyócsomafalva polgármestere szintén elfogadhatatlannak találja a törvénytervezetet. „Kizártnak tartom, hogy egy olyan település, mint Gyergyócsomafalva, amely száz éve községi rangot szerzett, most egy törvény miatt elveszíthesse azt. A községi státusz megszerzése óta kialakult egy önkormányzati intézményrendszer, ami képes elvégezni a feladatát, és amire Csomafalva egész közösségi irányítása alapszik. Egyszerűen értelmetlennek találom ezt a kezdeményezést. Nem is értem, hogy miért kell ilyen törvényekkel foglakozni a parlamentben, sok más fontosabb feladat várna megoldásra…”
8,6 millió lejes, ötéves futamidejű hitelt vehet fel Gyergyószentmiklós – döntött pénteken a képviselő-testület. A pénzt uniós beruházások önrészeire fordítják. Elfogadták a Gyilkostón tervezett ivóvíz- és szennyvízhálózat aktualizált költségvetését is.
Feloldották a forgalomkorlátozást, pénteken 12 órakor újraindult a közlekedés a Bucsin-tetőn, a 13B jelzésű országúton – tájékoztatott a Hargita megyei tűzoltóság.
Ünnepélyesen emlékeztek vissza a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthonának elmúlt harminc évére, és elköszöntek az intézményt 1994 óta vezető Magyari Venceltől. A jubileumi rendezvényen az alapítás emlékezetes körülményeit is felidézték.
Egy 15 méter magas ezüstfenyő lesz idén Gyergyószentmiklós karácsonyfája. A város ünnepi díszítése és hangulata hasonló lesz a tavalyihoz.
Kijavították a Gyilkostó üdülőtelep ivóvízrendszerében keletkezett meghibásodást, kedd délutántól újra működik a szolgáltatás.
Áramszünetre kell számítani szerdán 10 és 12 óra között Gyergyócsomafalván, az elektromos hálózaton végzett munkálatok miatt – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Tovább emelkedik az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás ára Gyergyószentmiklóson 2027 januárjától: az ivóvíz köbmétere 7,29 lej plusz áfa, a csatornadíj 6,26 lej plusz áfa lesz. A változásról a HVCSK az októberi közműszámlákon tájékoztatja a fogyasztókat.
Több ezer euró értékű szivattyú meghibásodása miatt szünetel a vízszolgáltatás Gyilkostó üdülőtelepen. A szakemberek igyekeznek megoldani a helyzetet, mielőtt a fagy nagyobb bajokat okozna.
Támogatják az új integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésének elhalasztását a gyergyószéki polgármesterek. Szerintük a plusz fél évet a díjszabás átgondolására, a hiányzó infrastruktúra kialakítására és a lakosság felkészítésére kell fordítani.
A közvilágítás korszerűsítéséhez szükséges kábelek földbe helyezésével dolgoznak a szakemberek, és ezzel elkezdődött Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli részének felújítása. A városrész teljeskörű modernizálása tavasszal kap nagyobb lendületet.