Leminősíthetik városainkat, községeinket?!

A fenti kijelentés jelen pillanatban még nem tény, de a közeljövőben azzá válhat. Egy PDL-s szenátor törvényjavaslata szerint az 50 001 lakosnál kisebb városok nem lehetnek municípiumok, a városi ranghoz 10 001, a községi státuszhoz pedig legalább 5001 lakos szükséges. A törvény – ha megszavazzák – a történelmi Gyergyószéken is szinte mindent felforgatna. Lényegében csak Ditró, Remete, Alfalu és Újfalu őrizhetné meg jelenlegi községi rangját, minden más települést visszaminősítenének.

Gyergyószentmiklós 2004-ben vált megyei jogú várossá népszavazás eredményeként, de 2012-re már el is veszítené ezt a rangot.

Gyergyószentmiklós nem mondana le jogairól

Az egyelőre még tervezetként létező törvényről tőlünk, a Székelyhon.ro-tól szereztek tudomást az érintett elöljárók. Így érdemben még nem tudták elemezni a visszaminősítéssel járó hátrányokat vagy esetleges előnyöket. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint első hallásra két dolgot tud megállapítani: a város polgárai szempontjából akár előnyös is lenne az egyszerű várossá válás, hiszen kisebb lenne az adók mértéke, másrészt viszont a megyei jogú város cím elvesztése számos hátránnyal is járna. Példaként megemlítette, hogy a municípiumnak joga van saját hatáskörben dönteni a külterületi építkezési engedélyekről, ha ez nem lesz, akkor újra Csíkszeredában kell végezni az ügyintézést. A municípiumoknak elvileg nagyobb szelet járna az országos visszaosztott pénzekből, de Gyergyószentmiklós az utóbbi években amúgysem részesült sem a lakossági számarány, sem pedig a megyei jogú városi rangnak megfelelő mértékben ezekből az összegekből. Ebből a szempontból alig lenne különbség, állítja a polgármester. Ettől függetlenül azonban ellenzi a tervezett változtatást. „Nem hiszem, hogy jó lenne egy ilyen jellegű módosítás. Ha már változtatni kell a közigazgatási törvényen, akkor a jelenlegi megyei felosztáson kellene változtatni, és erősebb, autonóm régiókat létrehozni – így Székelyföldön is” – véli Mezei János.

Gyergyószentmiklós 2004-ben lett municípium, Pál Árpád polgármesteri mandátuma idején. A volt városvezető – jelenlegi parlamenti képviselő – is eleve elutasítja az új kezdeményezést. Elmondta, Gyergyószentmiklós municípiummá válása egy hirtelen jött kezdeményezés volt. A jóval kisebb Maroshévíz azelőtt nem sokkal lett megyei jogú város, és az akkori politikai légkörben félő volt, hogy felső nyomásra oda teszik át a régió központját. Az a helyzet fenyegetett, hogy Gyergyószentmiklós elveszítheti kórházát, bíróságát és Gyergyószék lakóinak Hévízre kell járniuk az ügyeiket intézni. A város előreléptetésével ez a veszély megoldódott. „Érthető az elképzelés, hogy 50 000 alatti városok ne lehessenek municípiumok, az adminisztráció csökkentésére szükség van. Ellenben, határozottan ellenzem, hogy bármiféle, már megszerzett jogot elvegyenek a településektől. Ugyanígy nem tudom elfogadni a községi rang elvételét sem azoktól a településektől, ahol a lakosság száma nem éri el az 5000 főt.”

Saját önkormányzat helyett falufelelős!

A Borboly Csaba megyei tanács elnök által rendelkezésre bocsájtott törvényjavaslat szerint még keményebben érintenék a változások azokat a községeket, ahol a lakosság lélekszáma nem éri el az 5000-et. Elvileg nem lehetne saját polgármesteri hivataluk, más községekhez csatolnák őket, és saját helyi tanács helyett csak egy megbízott faluvezető képviselhetné az érdekeiket. A tervezet szerint a lakosság népszavazáson dönthetné el, hogy melyik környező településsel kíván „egyesülni”. Amennyiben nem tudnak dönteni, úgy magasabb szinten döntik el, hogy hová tartozzanak.

A 3450 lakót számláló Gyergyószárhegy polgármestere, Gábor László határozottan ellenzi a javaslatot. „Sok homályos dolog van még az elképzelésben. Szárhegy szempontjából valószínű megnehezedik az ügyintézés. Nem lehet tudni, hogy a polgármesteri megbízott milyen hatáskörökkel rendelkezne. A létrehozandó „községen” belül az alkotó települések között költségvetés-leosztási problémákat generálhat, ki menyit kap, ki lesz előnyös helyzetben és ki nem.”

Márton László Szilárd, a 4500 lakosú Gyergyócsomafalva polgármestere szintén elfogadhatatlannak találja a törvénytervezetet. „Kizártnak tartom, hogy egy olyan település, mint Gyergyócsomafalva, amely száz éve községi rangot szerzett, most egy törvény miatt elveszíthesse azt. A községi státusz megszerzése óta kialakult egy önkormányzati intézményrendszer, ami képes elvégezni a feladatát, és amire Csomafalva egész közösségi irányítása alapszik. Egyszerűen értelmetlennek találom ezt a kezdeményezést. Nem is értem, hogy miért kell ilyen törvényekkel foglakozni a parlamentben, sok más fontosabb feladat várna megoldásra…”