Udvarhely nem lesz megyei jogú város, Szentegyházát lefokozzák községgé?

A kezdeményező indokai

Indoklásában a demokrata-liberális párti szenátor szerint az ország közigazgatási-területi szerkezete elavult, a közösségeknek semmi esélyük a fejlődésre. A születési ráta csökkenésével egyes települések megfogyatkozott lakossága már nem tesz lehetővé egy hatékony közigazgatást, és nem biztosítja a minden polgárt érintő közszolgáltatások elfogadható minőségét. „A bölcs elemzéseket mellőző politikai ambiciók miatt 1989 után a községek száma rohamosan megnőtt, egyidőben ezek gazdaságának és lakossági létszámának hanyatlásával. A jelenlegi gazdasági helyzet arra kötelez, hogy csökkentsük a közigazgatási apparátust, melynek nagy részét a polgármesteri hivatalok alkalmazottai teszik ki. Ha kell faluról falura megyünk, hogy megmagyarázzuk az embereknek, hogy nem jó, ha az adófizetők pénzének nagy része fizetésekre megy el, anélkül, hogy ennek látszata lenne. Egy közösség gazdasági ereje igazából annak autonómiájában és nem polgármestereinek, tanácsosainak számában rejlik” - vélekedik a közigazgatási reform kezdeményezője, Dobra Nicolae szenátor.

A tervezet alkalmatlan

A demokrata-liberális párti politikus szerint igencsak megérett az idő az ország új területi-közigazgatási felosztására, amivel elvileg sokan egyet is értenek, a gondolat nem mai, ugyanakkor az a megoldás, amit ebben a formában ez a törvénytervezet nyújtana, már elég sok vitára ad okot. Nem véletlen, hogy Cornelia Anghel, a Megyei Tanácsok Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója kielemzésre továbbította a törvénytervezet dokumentumait a megyei tanácselnököknek. Hargita megyében Borboly Csaba tanácselnök a polgármesterekkel való találkozókon ismertette a tervezetet a településvezetőkkel, kérve, hogy kezdjenek el gondolkozni a megoldásokon, a lehetőségeken, mert a hírek szerint van esély arra, hogy a tervezetet megszavazzák. Az persze még kérdés, hogy milyen módosításokon megy át, amíg elnyeri végleges formáját. Válaszában Borboly Csaba alkalmatlannak találta a törvénytervezetet, legalábbis a jelenlegi formájában.

Mik a következmények?

Hogy mit kifogásol a tanácselnök? Ha jelenlegi formájában szavazzák meg a tervezetet, akkor Udvarhely többet nem lehet megyei jogú város. De elveszíti rangját a másik három is (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz), hisz egyiknek sincs legalább 50 ezer lakosa. Rosszabbul járnak a városok. Szentegyháza, Balánbánya, Borszék és Tusnádfürdő elveszítené városi rangját, mert egyiknek sincs 10 001 lakosa. Székelykeresztúr esete is bizonytalan. Az év eleji adatok szerint megvan, a legutóbbi népszámlálás szerint viszont nincs meg a szükséges lakossági létszáma. A törvénytervezet azt is előírja, hogy egy községnek legalább 5000 lakosa kell legyen. A megye 58 községéből csak 9 van ebben a helyzetben. Udvarhelyszéken a 22-ből mindössze három: Parajd, Korond és Zetelaka. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lesz több község Udvarhelyszéken, de ha jelenlegi formájában megy át a tervezet, akkor községeink száma akár feleződhet.

Variációk egy témára

A törvénytervezet jogerőre való emelése nagy zűrzavart eredményezhet a községek életében, hiszen itt túlélésről, illetve a községi rang átmentése a tét. Az összevonás a területi és szomszédsági elv alapján történik, így elképzelhető, hogy Bögöz, Kányád és Derzs együtt lehet egy község (összesen 6000 lakossal), bár egyes hírek szerint Kányád legszívesebben Felsőboldogfalvához csatolódna. Homoródszentmárton is csak Homoródalmással és Oklánddal együtt adja a minimális ötezres létszámot. Lövétének azonban egyedül Almás csatlakozása is elég lenne ahhoz, hogy község maradjon, esetleg megteheti, hogy Szentegyházához kapcsolódik, megmentve neki a városi rangot, mert erre Kápolnás egyedül nem lenne képes. Vagy mi lesz a hatalmas kiterjedésű vagy alacsony létszámú Székelyvarsággal? Talán Zetelakáról irányítják majd? Persze ezek csak elmélkedések, variációk egy témára, anélkül, hogy figyelembe vettük volna, mit szólnak ehhez az érintett települések lakói, mert ez sem mellékes. Ugyanis a falvak bármikor szabadon dönthetnek arról, hogy melyik szomszédos községhez csatlakozzanak - ennek valószínű, hogy több - magát mostoha sorsúnak érző - település is örül. Egy nagyobb lélekszámú falu \"távozása\" pedig saját anyaközségének sorsát is megpecsételheti, ha utóbbi lakosság 3000 alá esik.(Nem világos, a 3-as paragrafus 5000, a 15-ös 3000 a minimális létszám). A nagyobbik gond, hogy a falvak bármikor dönthetnek a leválásról, elméletileg tehát a közigazgatási felosztás örök változásban lehet.

Kész káosz?

Bonyodalmat okozhat, hogy a törvénytervezet szerint az új felosztás 2012. január 1-én lépne érvénybe, viszont az ezt megszabó törvény (amely a régit hatályon kívül helyezi) már három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően, tehát rövidebb-hosszabb időre Románia közigazgatási-területi rendszert egyetlen törvény sem szabályozza. Még kérdés persze, hogy mennyit változik még ez a törvénytervezet, illetve mennyi esélye van, hogy megszavazzák, egy biztos, így ebben a formában óriási zűrzavart okozhat. Helyhiány miatt most nem tudjuk közreadni, hogy ilyen körülmények között miként látják a jövőt az Udvarhelyszéki polgármesterek, de a közeljövőben ennek is teret szorítunk. Jelen pillanatban már az is fejtörést okoz, hogy eldöntsük: ez most egy őrült szenátor ötlete vagy csak egy szenátor őrült ötlete.

A megyei jogú városok lakossága 2010. január 1-jén

Csíkszereda	41712
Székelyudvarhely	36622
Gyegyószentmiklós	19734
Maroshévíz	15471

A Hargita megyei városok lakossága 2010. január 1-jén

Székelykeresztúr	10278
Szentegyháza	7075
Balánbánya	7495
Borszék	2744
Tusnádfürdő	1604