Udvarhely nem lesz megyei jogú város, Szentegyházát lefokozzák községgé?

Ha a román parlament a jelenlegi formájában áldását adja Dobra Nicolae PDL-s párti szenátor Románia közigazgatási-területi felosztását célzó törvényjavaslatára, akkor Udvarhely nem lehet megyei jogú város. A bökkenő, hogy Hargita megyében egyetlen olyan város sem lesz, amelyet megilletne ez a rang. Ugyanez a törvénytervezet azt is előírná, hogy a városoknak legalább 10 001, a községeknek pedig legalább 5000 lakosa legyen. A megye 9 városából csak 4 (Udvarhelyszéken háromból kettő: Udvarhely és Keresztúr), az 58 községéből pedig csak 9 (Udvarhelyszéken 22-ből mindössze három: Parajd, Korond és Zetelaka) van ebben a helyzetben.

Szász Csaba

2010. október 24., 19:112010. október 24., 19:11

Galéria

Egészen véletlenül kerültünk az információ birtokába. Egyik udvarhelyszéki polgármester a többi panasza között említette, hogy „és még mi várhat ránk, ha esetleg összevonják a községeket.” Meglepő kérdés. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke árulta el, hogy tud erről, megkapta a törvénytervezetet, informálta már a polgármestereket, hogy gondolkozzanak az önkormányzati rendszer átalakításának lehetőségein. Ugyancsak a megyei tanácselnök volt az, aki a rendelkezésünkre bocsájtotta a törvénytervezet dokumentumait, és válaszát a Megyei Tanácsok Országos Egyesületéhez, melyben ezt a törvénytervezetet alkalmatlannak tartja.

Volt község, nincs község

Az 1968/2-es Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvény mellékletének módosítását kezdeményező Dobra Nicolae PDL-s szenátor törvénytervezetének paragrafusai alapján egy községnek legalább 5000 lakosa kell hogy legyen. A községet a környező falvak alkotják a területi és szomszédsági elv alapján. Ahol a falvak összevonását közös megegyezéssel vagy lakossági konzultáció alapján nem tudják végrehajtani, ott referendummal dönthetnek a falvak sorsáról. Egy település bármikor csatlakozhat valamelyik szomszédos községhez, ha a lakossága ezt kívánja, és konzultáció vagy referendum útján így dönt. Ha falvainak ily módú elvesztésével egy község lakossága 3000 fő alá esik, elveszíti községi rangját, az alkotó falvakat pedig hozzácsatolják a szomszédos községekhez.

Viszlát megyei jog

A törvénytervezet 4-es paragrafusa szerint az a község, amelynek lakossága meghaladja a 10 001 főt referendummal kérheti városi rangra való emelését. Az a város, amelynek lakossága meghaladja az 50 000 főt, referendummal kérheti, hogy országgyűlési határozattal megyei jogú várossá nyilvánítsák. Az új területi közigazgatási rendszer 2012. január 1-jén lépne érvénybe, az azévi helyi és országos választásokat a módosított felosztás szerint szervezik meg.

Galéria
A kezdeményező indokai

Indoklásában a demokrata-liberális párti szenátor szerint az ország közigazgatási-területi szerkezete elavult, a közösségeknek semmi esélyük a fejlődésre. A születési ráta csökkenésével egyes települések megfogyatkozott lakossága már nem tesz lehetővé egy hatékony közigazgatást, és nem biztosítja a minden polgárt érintő közszolgáltatások elfogadható minőségét. „A bölcs elemzéseket mellőző politikai ambiciók miatt 1989 után a községek száma rohamosan megnőtt, egyidőben ezek gazdaságának és lakossági létszámának hanyatlásával. A jelenlegi gazdasági helyzet arra kötelez, hogy csökkentsük a közigazgatási apparátust, melynek nagy részét a polgármesteri hivatalok alkalmazottai teszik ki. Ha kell faluról falura megyünk, hogy megmagyarázzuk az embereknek, hogy nem jó, ha az adófizetők pénzének nagy része fizetésekre megy el, anélkül, hogy ennek látszata lenne. Egy közösség gazdasági ereje igazából annak autonómiájában és nem polgármestereinek, tanácsosainak számában rejlik” - vélekedik a közigazgatási reform kezdeményezője, Dobra Nicolae szenátor.

A tervezet alkalmatlan

A demokrata-liberális párti politikus szerint igencsak megérett az idő az ország új területi-közigazgatási felosztására, amivel elvileg sokan egyet is értenek, a gondolat nem mai, ugyanakkor az a megoldás, amit ebben a formában ez a törvénytervezet nyújtana, már elég sok vitára ad okot. Nem véletlen, hogy Cornelia Anghel, a Megyei Tanácsok Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója kielemzésre továbbította a törvénytervezet dokumentumait a megyei tanácselnököknek. Hargita megyében Borboly Csaba tanácselnök a polgármesterekkel való találkozókon ismertette a tervezetet a településvezetőkkel, kérve, hogy kezdjenek el gondolkozni a megoldásokon, a lehetőségeken, mert a hírek szerint van esély arra, hogy a tervezetet megszavazzák. Az persze még kérdés, hogy milyen módosításokon megy át, amíg elnyeri végleges formáját. Válaszában Borboly Csaba alkalmatlannak találta a törvénytervezetet, legalábbis a jelenlegi formájában.

Mik a következmények?

Hogy mit kifogásol a tanácselnök? Ha jelenlegi formájában szavazzák meg a tervezetet, akkor Udvarhely többet nem lehet megyei jogú város. De elveszíti rangját a másik három is (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz), hisz egyiknek sincs legalább 50 ezer lakosa. Rosszabbul járnak a városok. Szentegyháza, Balánbánya, Borszék és Tusnádfürdő elveszítené városi rangját, mert egyiknek sincs 10 001 lakosa. Székelykeresztúr esete is bizonytalan. Az év eleji adatok szerint megvan, a legutóbbi népszámlálás szerint viszont nincs meg a szükséges lakossági létszáma. A törvénytervezet azt is előírja, hogy egy községnek legalább 5000 lakosa kell legyen. A megye 58 községéből csak 9 van ebben a helyzetben. Udvarhelyszéken a 22-ből mindössze három: Parajd, Korond és Zetelaka. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lesz több község Udvarhelyszéken, de ha jelenlegi formájában megy át a tervezet, akkor községeink száma akár feleződhet.

Variációk egy témára

A törvénytervezet jogerőre való emelése nagy zűrzavart eredményezhet a községek életében, hiszen itt túlélésről, illetve a községi rang átmentése a tét. Az összevonás a területi és szomszédsági elv alapján történik, így elképzelhető, hogy Bögöz, Kányád és Derzs együtt lehet egy község (összesen 6000 lakossal), bár egyes hírek szerint Kányád legszívesebben Felsőboldogfalvához csatolódna. Homoródszentmárton is csak Homoródalmással és Oklánddal együtt adja a minimális ötezres létszámot. Lövétének azonban egyedül Almás csatlakozása is elég lenne ahhoz, hogy község maradjon, esetleg megteheti, hogy Szentegyházához kapcsolódik, megmentve neki a városi rangot, mert erre Kápolnás egyedül nem lenne képes. Vagy mi lesz a hatalmas kiterjedésű vagy alacsony létszámú Székelyvarsággal? Talán Zetelakáról irányítják majd? Persze ezek csak elmélkedések, variációk egy témára, anélkül, hogy figyelembe vettük volna, mit szólnak ehhez az érintett települések lakói, mert ez sem mellékes. Ugyanis a falvak bármikor szabadon dönthetnek arról, hogy melyik szomszédos községhez csatlakozzanak - ennek valószínű, hogy több - magát mostoha sorsúnak érző - település is örül. Egy nagyobb lélekszámú falu \"távozása\" pedig saját anyaközségének sorsát is megpecsételheti, ha utóbbi lakosság 3000 alá esik.(Nem világos, a 3-as paragrafus 5000, a 15-ös 3000 a minimális létszám). A nagyobbik gond, hogy a falvak bármikor dönthetnek a leválásról, elméletileg tehát a közigazgatási felosztás örök változásban lehet.

Kész káosz?

Bonyodalmat okozhat, hogy a törvénytervezet szerint az új felosztás 2012. január 1-én lépne érvénybe, viszont az ezt megszabó törvény (amely a régit hatályon kívül helyezi) már három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően, tehát rövidebb-hosszabb időre Románia közigazgatási-területi rendszert egyetlen törvény sem szabályozza. Még kérdés persze, hogy mennyit változik még ez a törvénytervezet, illetve mennyi esélye van, hogy megszavazzák, egy biztos, így ebben a formában óriási zűrzavart okozhat. Helyhiány miatt most nem tudjuk közreadni, hogy ilyen körülmények között miként látják a jövőt az Udvarhelyszéki polgármesterek, de a közeljövőben ennek is teret szorítunk. Jelen pillanatban már az is fejtörést okoz, hogy eldöntsük: ez most egy őrült szenátor ötlete vagy csak egy szenátor őrült ötlete.

A megyei jogú városok lakossága 2010. január 1-jén
Csíkszereda41712
Székelyudvarhely36622
Gyegyószentmiklós19734
Maroshévíz15471
A Hargita megyei városok lakossága 2010. január 1-jén
Székelykeresztúr10278
Szentegyháza7075
Balánbánya7495
Borszék2744
Tusnádfürdő1604

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest