
Az extraszezonban erősen kell fűteni az üvegházakban is a zordabb klímájú térségekben, és a többletköltség nem segíti a versenyképességet
Fotó: Barabás Ákos
A helyi termelés ösztönzéséért üvegházak építésére nyújtana 200 ezer euróig terjedő támogatást az állam zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Milyen lehetőségekkel indulhatnak egy ilyen programban a zordabb klímájú székelyföldi térségekben élő gazdák?
2025. január 30., 21:072025. január 30., 21:07
A mezőgazdasági ágazat importfüggőségének a csökkentése, valamint a helyi termelés ösztönzése érdekében már korábban is történtek intézkedések Romániában. Ezek egyike az évek óta működő, paradicsomprogramként ismert, de minimis típusú támogatási program, amelyben a szezonidőszakon kívül, védett helyen – többnyire fóliasátorban – végzett paradicsomtermesztésre biztosít támogatást a zöldségtermesztők számára.
Most hasonló célból egy újabb állami támogatási programot indítanának Első üvegház néven, amelyben – ahogyan az a nevéből is sejthető –
A vonatkozó szabályozás értelmében nem csak vállalkozások és mezőgazdasági társulások, hanem természetes személyek is pályázhatnak majd finanszírozásra, bizonyos feltételeknek eleget téve.
A támogatás lehetőséget biztosíthatna a melegkedvelő zöldségek hatékony termesztésére a hidegebb klímájú dombvidéki térségekben is. A székelyföldi térségben Hargita és Kovászna megye is ezek közé tartozik.
Fotó: Barabás Ákos
Vannak is már évek óta sikeresen gazdálkodó termelők, akik az úgynevezett extraszezonban termesztenek zöldségeket fóliasátrakban, üvegházakban, Hargita megyében például a paradicsomprogramban is termesztenek paradicsomot, igaz, csak néhány gazda. Ahhoz ugyanis,
A programban részt vevő zöldségtermesztőkön kívül mások is termesztenek eladásra paradicsomot, de ők a költségek miatt csak később ültetnek, így nem tudják teljesíteni a program feltételeit, ezért nem vesznek részt abban.
Kézenfekvő lenne tehát azt hinni, hogy egy üvegházépítést támogató állami program sokkal nagyobb lehetőséget tartogat a dombvidéki gazdák számára, mint a zöldség korai határidős értékesítéshez kötött támogatás, ám ez nem pontosan így van – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Barabás Ákos
„Hargita megye az adottságai alapján nem kimondottan zöldségtermelő vidék, de Székelykeresztúr és Székelyudvarhely környékén vannak kistermelők, akik saját fogyasztásra vagy piaci eladásra védett övezetben termesztenek zöldséget.
– részletezte a legnagyobb hátrányt a szakember.
Viszont aki bevállalja a fűtéssel járó pluszköltséget, vagy a szezonban termeszt védett területen, tegyük fel paradicsomot a nyári szezonban, az jó termést tud elérni itt is, kiváló zöldséget tud termeszteni kisebb költségekkel, hiszen a fóliasátor önmagában is melegebb környezetet biztosít.
Fotó: Barabás Ákos
A hátrány azonban így is megmarad, hiszen az országos programban a déli megyék zöldségtermesztői is pályázni fognak majd, így a termesztési költségek közti különbség is megmarad – fűzte hozzá Romfeld Zsolt.
– fogalmazott. Kiegészítő jövedelemforrásra használt lehetőségként sem igazán lenne megfelelő a pályázati program, hiszen egy 200 000 eurós befektetés nagy munkát igényel, tehát nehezen lehetne kiegészítő jövedelemforrásként kezelni – válaszolta felvetésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A projekt szerint a program kedvezményezettjei olyan jogi személyek, a mezőgazdasági regiszterbe bejegyzett természetes személyek, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági termelői társulások lesznek, amelyek
Az Első üvegház nevű támogatási program létrehozását szabályozó törvényjavaslat – amelyet a szenátus már elfogadott – a képviselőházi megszavazását követően léphet érvénybe. Előtte még az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell azt, és várhatóan meg is kapja a kedvező elbírálást, hiszen a program céljai összhangban vannak az Európai Unió vidékfejlesztéssel és fenntartható mezőgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseivel.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!