
Az extraszezonban erősen kell fűteni az üvegházakban is a zordabb klímájú térségekben, és a többletköltség nem segíti a versenyképességet
Fotó: Barabás Ákos
A helyi termelés ösztönzéséért üvegházak építésére nyújtana 200 ezer euróig terjedő támogatást az állam zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Milyen lehetőségekkel indulhatnak egy ilyen programban a zordabb klímájú székelyföldi térségekben élő gazdák?
2025. január 30., 21:072025. január 30., 21:07
A mezőgazdasági ágazat importfüggőségének a csökkentése, valamint a helyi termelés ösztönzése érdekében már korábban is történtek intézkedések Romániában. Ezek egyike az évek óta működő, paradicsomprogramként ismert, de minimis típusú támogatási program, amelyben a szezonidőszakon kívül, védett helyen – többnyire fóliasátorban – végzett paradicsomtermesztésre biztosít támogatást a zöldségtermesztők számára.
Most hasonló célból egy újabb állami támogatási programot indítanának Első üvegház néven, amelyben – ahogyan az a nevéből is sejthető –
A vonatkozó szabályozás értelmében nem csak vállalkozások és mezőgazdasági társulások, hanem természetes személyek is pályázhatnak majd finanszírozásra, bizonyos feltételeknek eleget téve.
A támogatás lehetőséget biztosíthatna a melegkedvelő zöldségek hatékony termesztésére a hidegebb klímájú dombvidéki térségekben is. A székelyföldi térségben Hargita és Kovászna megye is ezek közé tartozik.
Fotó: Barabás Ákos
Vannak is már évek óta sikeresen gazdálkodó termelők, akik az úgynevezett extraszezonban termesztenek zöldségeket fóliasátrakban, üvegházakban, Hargita megyében például a paradicsomprogramban is termesztenek paradicsomot, igaz, csak néhány gazda. Ahhoz ugyanis,
A programban részt vevő zöldségtermesztőkön kívül mások is termesztenek eladásra paradicsomot, de ők a költségek miatt csak később ültetnek, így nem tudják teljesíteni a program feltételeit, ezért nem vesznek részt abban.
Kézenfekvő lenne tehát azt hinni, hogy egy üvegházépítést támogató állami program sokkal nagyobb lehetőséget tartogat a dombvidéki gazdák számára, mint a zöldség korai határidős értékesítéshez kötött támogatás, ám ez nem pontosan így van – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Barabás Ákos
„Hargita megye az adottságai alapján nem kimondottan zöldségtermelő vidék, de Székelykeresztúr és Székelyudvarhely környékén vannak kistermelők, akik saját fogyasztásra vagy piaci eladásra védett övezetben termesztenek zöldséget.
– részletezte a legnagyobb hátrányt a szakember.
Viszont aki bevállalja a fűtéssel járó pluszköltséget, vagy a szezonban termeszt védett területen, tegyük fel paradicsomot a nyári szezonban, az jó termést tud elérni itt is, kiváló zöldséget tud termeszteni kisebb költségekkel, hiszen a fóliasátor önmagában is melegebb környezetet biztosít.
Fotó: Barabás Ákos
A hátrány azonban így is megmarad, hiszen az országos programban a déli megyék zöldségtermesztői is pályázni fognak majd, így a termesztési költségek közti különbség is megmarad – fűzte hozzá Romfeld Zsolt.
– fogalmazott. Kiegészítő jövedelemforrásra használt lehetőségként sem igazán lenne megfelelő a pályázati program, hiszen egy 200 000 eurós befektetés nagy munkát igényel, tehát nehezen lehetne kiegészítő jövedelemforrásként kezelni – válaszolta felvetésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A projekt szerint a program kedvezményezettjei olyan jogi személyek, a mezőgazdasági regiszterbe bejegyzett természetes személyek, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági termelői társulások lesznek, amelyek
Az Első üvegház nevű támogatási program létrehozását szabályozó törvényjavaslat – amelyet a szenátus már elfogadott – a képviselőházi megszavazását követően léphet érvénybe. Előtte még az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell azt, és várhatóan meg is kapja a kedvező elbírálást, hiszen a program céljai összhangban vannak az Európai Unió vidékfejlesztéssel és fenntartható mezőgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseivel.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!