
Az extraszezonban erősen kell fűteni az üvegházakban is a zordabb klímájú térségekben, és a többletköltség nem segíti a versenyképességet
Fotó: Barabás Ákos
A helyi termelés ösztönzéséért üvegházak építésére nyújtana 200 ezer euróig terjedő támogatást az állam zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Milyen lehetőségekkel indulhatnak egy ilyen programban a zordabb klímájú székelyföldi térségekben élő gazdák?
2025. január 30., 21:072025. január 30., 21:07
A mezőgazdasági ágazat importfüggőségének a csökkentése, valamint a helyi termelés ösztönzése érdekében már korábban is történtek intézkedések Romániában. Ezek egyike az évek óta működő, paradicsomprogramként ismert, de minimis típusú támogatási program, amelyben a szezonidőszakon kívül, védett helyen – többnyire fóliasátorban – végzett paradicsomtermesztésre biztosít támogatást a zöldségtermesztők számára.
Most hasonló célból egy újabb állami támogatási programot indítanának Első üvegház néven, amelyben – ahogyan az a nevéből is sejthető –
A vonatkozó szabályozás értelmében nem csak vállalkozások és mezőgazdasági társulások, hanem természetes személyek is pályázhatnak majd finanszírozásra, bizonyos feltételeknek eleget téve.
A támogatás lehetőséget biztosíthatna a melegkedvelő zöldségek hatékony termesztésére a hidegebb klímájú dombvidéki térségekben is. A székelyföldi térségben Hargita és Kovászna megye is ezek közé tartozik.
Fotó: Barabás Ákos
Vannak is már évek óta sikeresen gazdálkodó termelők, akik az úgynevezett extraszezonban termesztenek zöldségeket fóliasátrakban, üvegházakban, Hargita megyében például a paradicsomprogramban is termesztenek paradicsomot, igaz, csak néhány gazda. Ahhoz ugyanis,
A programban részt vevő zöldségtermesztőkön kívül mások is termesztenek eladásra paradicsomot, de ők a költségek miatt csak később ültetnek, így nem tudják teljesíteni a program feltételeit, ezért nem vesznek részt abban.
Kézenfekvő lenne tehát azt hinni, hogy egy üvegházépítést támogató állami program sokkal nagyobb lehetőséget tartogat a dombvidéki gazdák számára, mint a zöldség korai határidős értékesítéshez kötött támogatás, ám ez nem pontosan így van – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Barabás Ákos
„Hargita megye az adottságai alapján nem kimondottan zöldségtermelő vidék, de Székelykeresztúr és Székelyudvarhely környékén vannak kistermelők, akik saját fogyasztásra vagy piaci eladásra védett övezetben termesztenek zöldséget.
– részletezte a legnagyobb hátrányt a szakember.
Viszont aki bevállalja a fűtéssel járó pluszköltséget, vagy a szezonban termeszt védett területen, tegyük fel paradicsomot a nyári szezonban, az jó termést tud elérni itt is, kiváló zöldséget tud termeszteni kisebb költségekkel, hiszen a fóliasátor önmagában is melegebb környezetet biztosít.
Fotó: Barabás Ákos
A hátrány azonban így is megmarad, hiszen az országos programban a déli megyék zöldségtermesztői is pályázni fognak majd, így a termesztési költségek közti különbség is megmarad – fűzte hozzá Romfeld Zsolt.
– fogalmazott. Kiegészítő jövedelemforrásra használt lehetőségként sem igazán lenne megfelelő a pályázati program, hiszen egy 200 000 eurós befektetés nagy munkát igényel, tehát nehezen lehetne kiegészítő jövedelemforrásként kezelni – válaszolta felvetésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A projekt szerint a program kedvezményezettjei olyan jogi személyek, a mezőgazdasági regiszterbe bejegyzett természetes személyek, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági termelői társulások lesznek, amelyek
Az Első üvegház nevű támogatási program létrehozását szabályozó törvényjavaslat – amelyet a szenátus már elfogadott – a képviselőházi megszavazását követően léphet érvénybe. Előtte még az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell azt, és várhatóan meg is kapja a kedvező elbírálást, hiszen a program céljai összhangban vannak az Európai Unió vidékfejlesztéssel és fenntartható mezőgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseivel.
Az áram drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint.
Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Több mint 170 bírság, 7 bevont jogosítvány és 8 forgalmi engedély – ez a mérlege annak az átfogó közúti ellenőrzésnek, amelyet a Hargita megyei rendőrök tartottak hétfőn a közlekedésbiztonság növelése érdekében.
Közel száz középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem november 10–14. között, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz kedd este közölte, hogy sikerült kompromisszumra jutni a helyi közigazgatás reformjáról a koalícióban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szerdán 10 órától tüntetést szervez a bukaresti kormánypalota előtti téren, amelyet felvonulás követ a parlament melletti Alkotmány térig.
Az érdekvédelmi tömörülés a nyár végén indított pert az állami megszorító intézkedések miatt, amelyek következtében az egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazottak egy részének csökkent a bérpótléka, és többletszabadnapokat veszítettek el.
Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15–20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) lezárta egy Argeș megyei mulatós előadó ügyében folytatott vizsgálatát, és összesen 1,612 millió lej eltitkolt jövedelmet állapított meg. A román sajtó úgy tudja, a tegnap Olaszországban elfogott Dani Mocanuról van szó.
Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.
szóljon hozzá!