
Az extraszezonban erősen kell fűteni az üvegházakban is a zordabb klímájú térségekben, és a többletköltség nem segíti a versenyképességet
Fotó: Barabás Ákos
A helyi termelés ösztönzéséért üvegházak építésére nyújtana 200 ezer euróig terjedő támogatást az állam zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Milyen lehetőségekkel indulhatnak egy ilyen programban a zordabb klímájú székelyföldi térségekben élő gazdák?
2025. január 30., 21:072025. január 30., 21:07
A mezőgazdasági ágazat importfüggőségének a csökkentése, valamint a helyi termelés ösztönzése érdekében már korábban is történtek intézkedések Romániában. Ezek egyike az évek óta működő, paradicsomprogramként ismert, de minimis típusú támogatási program, amelyben a szezonidőszakon kívül, védett helyen – többnyire fóliasátorban – végzett paradicsomtermesztésre biztosít támogatást a zöldségtermesztők számára.
Most hasonló célból egy újabb állami támogatási programot indítanának Első üvegház néven, amelyben – ahogyan az a nevéből is sejthető –
A vonatkozó szabályozás értelmében nem csak vállalkozások és mezőgazdasági társulások, hanem természetes személyek is pályázhatnak majd finanszírozásra, bizonyos feltételeknek eleget téve.
A támogatás lehetőséget biztosíthatna a melegkedvelő zöldségek hatékony termesztésére a hidegebb klímájú dombvidéki térségekben is. A székelyföldi térségben Hargita és Kovászna megye is ezek közé tartozik.
Fotó: Barabás Ákos
Vannak is már évek óta sikeresen gazdálkodó termelők, akik az úgynevezett extraszezonban termesztenek zöldségeket fóliasátrakban, üvegházakban, Hargita megyében például a paradicsomprogramban is termesztenek paradicsomot, igaz, csak néhány gazda. Ahhoz ugyanis,
A programban részt vevő zöldségtermesztőkön kívül mások is termesztenek eladásra paradicsomot, de ők a költségek miatt csak később ültetnek, így nem tudják teljesíteni a program feltételeit, ezért nem vesznek részt abban.
Kézenfekvő lenne tehát azt hinni, hogy egy üvegházépítést támogató állami program sokkal nagyobb lehetőséget tartogat a dombvidéki gazdák számára, mint a zöldség korai határidős értékesítéshez kötött támogatás, ám ez nem pontosan így van – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Barabás Ákos
„Hargita megye az adottságai alapján nem kimondottan zöldségtermelő vidék, de Székelykeresztúr és Székelyudvarhely környékén vannak kistermelők, akik saját fogyasztásra vagy piaci eladásra védett övezetben termesztenek zöldséget.
– részletezte a legnagyobb hátrányt a szakember.
Viszont aki bevállalja a fűtéssel járó pluszköltséget, vagy a szezonban termeszt védett területen, tegyük fel paradicsomot a nyári szezonban, az jó termést tud elérni itt is, kiváló zöldséget tud termeszteni kisebb költségekkel, hiszen a fóliasátor önmagában is melegebb környezetet biztosít.
Fotó: Barabás Ákos
A hátrány azonban így is megmarad, hiszen az országos programban a déli megyék zöldségtermesztői is pályázni fognak majd, így a termesztési költségek közti különbség is megmarad – fűzte hozzá Romfeld Zsolt.
– fogalmazott. Kiegészítő jövedelemforrásra használt lehetőségként sem igazán lenne megfelelő a pályázati program, hiszen egy 200 000 eurós befektetés nagy munkát igényel, tehát nehezen lehetne kiegészítő jövedelemforrásként kezelni – válaszolta felvetésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A projekt szerint a program kedvezményezettjei olyan jogi személyek, a mezőgazdasági regiszterbe bejegyzett természetes személyek, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági termelői társulások lesznek, amelyek
Az Első üvegház nevű támogatási program létrehozását szabályozó törvényjavaslat – amelyet a szenátus már elfogadott – a képviselőházi megszavazását követően léphet érvénybe. Előtte még az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell azt, és várhatóan meg is kapja a kedvező elbírálást, hiszen a program céljai összhangban vannak az Európai Unió vidékfejlesztéssel és fenntartható mezőgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseivel.
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
szóljon hozzá!