
Az extraszezonban erősen kell fűteni az üvegházakban is a zordabb klímájú térségekben, és a többletköltség nem segíti a versenyképességet
Fotó: Barabás Ákos
A helyi termelés ösztönzéséért üvegházak építésére nyújtana 200 ezer euróig terjedő támogatást az állam zöldség- és gyümölcstermesztőknek. Milyen lehetőségekkel indulhatnak egy ilyen programban a zordabb klímájú székelyföldi térségekben élő gazdák?
2025. január 30., 21:072025. január 30., 21:07
A mezőgazdasági ágazat importfüggőségének a csökkentése, valamint a helyi termelés ösztönzése érdekében már korábban is történtek intézkedések Romániában. Ezek egyike az évek óta működő, paradicsomprogramként ismert, de minimis típusú támogatási program, amelyben a szezonidőszakon kívül, védett helyen – többnyire fóliasátorban – végzett paradicsomtermesztésre biztosít támogatást a zöldségtermesztők számára.
Most hasonló célból egy újabb állami támogatási programot indítanának Első üvegház néven, amelyben – ahogyan az a nevéből is sejthető –
A vonatkozó szabályozás értelmében nem csak vállalkozások és mezőgazdasági társulások, hanem természetes személyek is pályázhatnak majd finanszírozásra, bizonyos feltételeknek eleget téve.
A támogatás lehetőséget biztosíthatna a melegkedvelő zöldségek hatékony termesztésére a hidegebb klímájú dombvidéki térségekben is. A székelyföldi térségben Hargita és Kovászna megye is ezek közé tartozik.
Fotó: Barabás Ákos
Vannak is már évek óta sikeresen gazdálkodó termelők, akik az úgynevezett extraszezonban termesztenek zöldségeket fóliasátrakban, üvegházakban, Hargita megyében például a paradicsomprogramban is termesztenek paradicsomot, igaz, csak néhány gazda. Ahhoz ugyanis,
A programban részt vevő zöldségtermesztőkön kívül mások is termesztenek eladásra paradicsomot, de ők a költségek miatt csak később ültetnek, így nem tudják teljesíteni a program feltételeit, ezért nem vesznek részt abban.
Kézenfekvő lenne tehát azt hinni, hogy egy üvegházépítést támogató állami program sokkal nagyobb lehetőséget tartogat a dombvidéki gazdák számára, mint a zöldség korai határidős értékesítéshez kötött támogatás, ám ez nem pontosan így van – tudtuk meg Romfeld Zsolttól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.
Fotó: Barabás Ákos
„Hargita megye az adottságai alapján nem kimondottan zöldségtermelő vidék, de Székelykeresztúr és Székelyudvarhely környékén vannak kistermelők, akik saját fogyasztásra vagy piaci eladásra védett övezetben termesztenek zöldséget.
– részletezte a legnagyobb hátrányt a szakember.
Viszont aki bevállalja a fűtéssel járó pluszköltséget, vagy a szezonban termeszt védett területen, tegyük fel paradicsomot a nyári szezonban, az jó termést tud elérni itt is, kiváló zöldséget tud termeszteni kisebb költségekkel, hiszen a fóliasátor önmagában is melegebb környezetet biztosít.
Fotó: Barabás Ákos
A hátrány azonban így is megmarad, hiszen az országos programban a déli megyék zöldségtermesztői is pályázni fognak majd, így a termesztési költségek közti különbség is megmarad – fűzte hozzá Romfeld Zsolt.
– fogalmazott. Kiegészítő jövedelemforrásra használt lehetőségként sem igazán lenne megfelelő a pályázati program, hiszen egy 200 000 eurós befektetés nagy munkát igényel, tehát nehezen lehetne kiegészítő jövedelemforrásként kezelni – válaszolta felvetésünkre a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A projekt szerint a program kedvezményezettjei olyan jogi személyek, a mezőgazdasági regiszterbe bejegyzett természetes személyek, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági termelői társulások lesznek, amelyek
Az Első üvegház nevű támogatási program létrehozását szabályozó törvényjavaslat – amelyet a szenátus már elfogadott – a képviselőházi megszavazását követően léphet érvénybe. Előtte még az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell azt, és várhatóan meg is kapja a kedvező elbírálást, hiszen a program céljai összhangban vannak az Európai Unió vidékfejlesztéssel és fenntartható mezőgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseivel.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
szóljon hozzá!