
A sokévi tendencia szerint a légúti megbetegedések száma az év végi hetekben megnő, majd január végén, február elején csúcsosodik ki
Fotó: Pixabay
Évek óta nem igazoltak szamárköhögés-fertőzést Hargita megyében, de a napokban két megbetegedést is diagnosztizáltak. Az eset körülményei miatt azonban nem tart a szamárköhögés elterjedésétől a megyei tisztifőorvos.
2024. november 13., 19:332024. november 13., 19:33
Az előző héthez képest ugyan nőtt, de még az ilyenkor szokásosnak mondható a légúti megbetegedések száma Hargita megyében. Az viszont már kevésbé, hogy szamárköhögés-fertőzést is igazoltak a megyében.
Egy tízéves gyermek betegedett meg, de korábban kapott szamárköhögés elleni oltást, így a tünetei enyhék voltak, a szakorvos nem is tartotta szükségesnek a kórházi kezelést. A csíkszeredai gyermek testvérét is betegként tartják nyilván, de az ő esetében még várják a diagnózist megerősítő laboreredményt – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Mint mondta,
Hargita megyében évek óta nem történt igazolt szamárköhögéses megbetegedés, Tar Gyöngyi emlékei szerint a mostaniakat megelőzően legutóbb még a koronavírus-világjárvány előtt voltak ilyen esetek.
Az utolsó heti összesítés szerint 2900 légúti megbetegedés történt a megyében, ez valamivel több az egy héttel korábbinál (2600), de kisebb a két héttel ezelőtti megbetegedésszámnál (3400). Noha nem minden rendelőből kaptak jelentést – a 129 közül csak 120-ból –, így a valóságban valószínűleg
– mondta a megyei tisztifőorvos.
A legutóbbi héten felső légúti megbetegedéssel diagnosztizált 2900 beteg közül 374-nél vált szövődményessé a fertőzés, azaz náluk tüdőgyulladás alakult ki és a negyedük (86) kórházba került emiatt. A felső légúti megbetegedések oka 15 esetben volt influenza-fertőzés, a betegek közül egynek volt szüksége kórházi kezelésre. A diagnosztizált koronavírusos megbetegedések száma viszonylag alacsony, napi 1-3 eset fordul elő a megyében.
A sokévi tendencia szerint a légúti megbetegedések száma az év végi hetekben nő meg leginkább, majd a decemberi ünnepek idejére lecsökken, ami nem egy természetes csökkenés, csupán kevesebben mennek olyankor orvoshoz.
Valószínűleg ez ebben a szezonban sem lesz másként, így azok, akik beoltatnák magukat influenza ellen, még megszerezhetik a védettséget a felfutás előtt, ha nem késlekednek – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!