Előre, vissza. Az európaik többsége nem állítgatná át évente kétszer az órát
Fotó: 123RF
Számos egészségügyi előnye lenne az óraátállítás eltörlésének a szakemberek szerint, azt azonban egyelőre nem tudni, életbe lép-e október végéig a módosítás, vagy idén még visszatekerjük az órákat. Az Európai Bizottság konzultációja szerint az európaiak 84 százaléka törölné el az óraátállítás, Romániában ez az arány valamivel alacsonyabb, 78 százalékos.
2018. szeptember 09., 10:022018. szeptember 09., 10:02
Az óraátállítás régóta vitatott kérdés az Európai Unióban, eltörlése pedig többször is szóba került az elmúlt években. Most azonban úgy tűnik, valósággá válhat, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a minap arról beszélt egy német televíziós műsorban, hogy az emberek akaratának megfelelően
Mondta ezt ezután, hogy a bizottság online konzultációt tartott a témában július 4. és augusztus 16. között, amelyre 4,6 millió válasz érkezett a 28 tagállamból, ez pedig az eddigi legmagasabb válaszadási arányt jelenti a bizottság nyilvános konzultációinak történetében.
A konzultáció nemrég nyilvánosságra hozott előzetes eredményei alapján a válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatja. A legtöbben (95 százalék) Finnországban és Lengyelországban szeretnék az eltörlését, de a spanyolok 93 százaléka, a litvánok 91 százaléka, illetve a horvátok és
a legkevesebben pedig a máltaiak vannak, akik még a módosítás mellett szavaztak (54 százalék). Az Unió tagországai közül csupán kettő, Görögország és Ciprus szeretné, ha továbbra is érvényben maradna az átállítás, mivel előbbiek csupán 44 és utóbbiak 47 százaléka szavazott az eltörlésre.
A válaszadók emellett arra is szavazhattak, milyen tapasztalataik vannak az óraátállítással kapcsolatosan. Mint kiderült, az európaiak több mint háromnegyedének (76 százalék) „nagyon negatív” vagy „negatív” tapasztalatai vannak. Ez azonban nem meglepő, hiszen
– tudtuk meg Soós Szabó Klára háziorvostól, aki arra is emlékeztetett, hogy az óraátállítást annak idején energiamegtakarítási célból vezették be, mára azonban a megtakarítás mértéke igencsak jelentéktelenné vált.
„Véleményem szerint az óraátállítást egyértelműen el kellene törölni, hiszen ma már bizonyított tény, hogy lényeges gazdasági hozadéka nincs, viszont az emberi szervezet számára egy plusz stresszfaktort jelent.
Emellett fáradékonyság és alvászavarok léphetnek fel, az immunrendszer gyengülése miatt pedig csökken az ellenálló képességünk a fertőző betegségekkel szemben” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, ráadásul pont abban az időszakban esedékesek az átállítások, amikor a legnagyobb szükség lenne az erős immunrendszerre az ilyenkor gyakori virózisos megbetegedések, járványok miatt. „Miért tennénk ki fölöslegesen ilyen kockázatoknak az emberi szervezetet?
– zárta a háziorvos.
Mennyit mutasson télen és nyáron? Még nem eldöntött, hogy bevezetik-e vagy sem az óraátállítás eltörlését
Fotó: Gecse Noémi
Utóbbi kérdésre azért tért ki a szakember, mert az Európai Bizottság előzetes tervei szerint a tagállamok szabadon választhatnak majd, hogy a téli vagy a nyári időszámításra térnek át véglegesen. Noha a bizottság a nyárit helyezi előtérbe, illetve Románia szempontjából is ez lenne kedvezőbb az időzóna miatt, Magyarországon már sokkal inkább a télit tartják megfelelőnek. A Magyar Alvásszövetség közleményt adott ki a témában, ebben pedig rámutattak, hogy a nyári időszámítás bevezetése – az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett – azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe. E szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat sokakat a munkahelyünkön érne.
„Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból” – fogalmaztak a szakemberek. Ez pedig azt is jelentheti, hogy
Az óraátállítás eltörléséről véglegesen az Európai Parlament, illetve az EU Tanácsa dönt majd.
Az óraátállításról
Az órákat jellemzően Amerikában és Európában kell átállítani: Észak-Amerikában néhány állam kivételével mindenhol, Európában Izlandon, Oroszországon és Fehéroroszországon kívül még mindenhol kétféle időszámítást használnak. A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, alkalmazását uniós irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). (Forrás: Európai Bizottság)
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – nyilatkozta szerdán a vállalat vezérigazgatója.
Már csak a hatósági engedélyeztetés van hátra a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház új sürgősségi osztályának megnyitás előtt, amelynek átadási határideje ez év vége.
szóljon hozzá!