
Előre, vissza. Az európaik többsége nem állítgatná át évente kétszer az órát
Fotó: 123RF
Számos egészségügyi előnye lenne az óraátállítás eltörlésének a szakemberek szerint, azt azonban egyelőre nem tudni, életbe lép-e október végéig a módosítás, vagy idén még visszatekerjük az órákat. Az Európai Bizottság konzultációja szerint az európaiak 84 százaléka törölné el az óraátállítás, Romániában ez az arány valamivel alacsonyabb, 78 százalékos.
2018. szeptember 09., 10:022018. szeptember 09., 10:02
Az óraátállítás régóta vitatott kérdés az Európai Unióban, eltörlése pedig többször is szóba került az elmúlt években. Most azonban úgy tűnik, valósággá válhat, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a minap arról beszélt egy német televíziós műsorban, hogy az emberek akaratának megfelelően
Mondta ezt ezután, hogy a bizottság online konzultációt tartott a témában július 4. és augusztus 16. között, amelyre 4,6 millió válasz érkezett a 28 tagállamból, ez pedig az eddigi legmagasabb válaszadási arányt jelenti a bizottság nyilvános konzultációinak történetében.
A konzultáció nemrég nyilvánosságra hozott előzetes eredményei alapján a válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatja. A legtöbben (95 százalék) Finnországban és Lengyelországban szeretnék az eltörlését, de a spanyolok 93 százaléka, a litvánok 91 százaléka, illetve a horvátok és
a legkevesebben pedig a máltaiak vannak, akik még a módosítás mellett szavaztak (54 százalék). Az Unió tagországai közül csupán kettő, Görögország és Ciprus szeretné, ha továbbra is érvényben maradna az átállítás, mivel előbbiek csupán 44 és utóbbiak 47 százaléka szavazott az eltörlésre.
A válaszadók emellett arra is szavazhattak, milyen tapasztalataik vannak az óraátállítással kapcsolatosan. Mint kiderült, az európaiak több mint háromnegyedének (76 százalék) „nagyon negatív” vagy „negatív” tapasztalatai vannak. Ez azonban nem meglepő, hiszen
– tudtuk meg Soós Szabó Klára háziorvostól, aki arra is emlékeztetett, hogy az óraátállítást annak idején energiamegtakarítási célból vezették be, mára azonban a megtakarítás mértéke igencsak jelentéktelenné vált.
„Véleményem szerint az óraátállítást egyértelműen el kellene törölni, hiszen ma már bizonyított tény, hogy lényeges gazdasági hozadéka nincs, viszont az emberi szervezet számára egy plusz stresszfaktort jelent.
Emellett fáradékonyság és alvászavarok léphetnek fel, az immunrendszer gyengülése miatt pedig csökken az ellenálló képességünk a fertőző betegségekkel szemben” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, ráadásul pont abban az időszakban esedékesek az átállítások, amikor a legnagyobb szükség lenne az erős immunrendszerre az ilyenkor gyakori virózisos megbetegedések, járványok miatt. „Miért tennénk ki fölöslegesen ilyen kockázatoknak az emberi szervezetet?
– zárta a háziorvos.
Mennyit mutasson télen és nyáron? Még nem eldöntött, hogy bevezetik-e vagy sem az óraátállítás eltörlését
Fotó: Gecse Noémi
Utóbbi kérdésre azért tért ki a szakember, mert az Európai Bizottság előzetes tervei szerint a tagállamok szabadon választhatnak majd, hogy a téli vagy a nyári időszámításra térnek át véglegesen. Noha a bizottság a nyárit helyezi előtérbe, illetve Románia szempontjából is ez lenne kedvezőbb az időzóna miatt, Magyarországon már sokkal inkább a télit tartják megfelelőnek. A Magyar Alvásszövetség közleményt adott ki a témában, ebben pedig rámutattak, hogy a nyári időszámítás bevezetése – az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett – azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe. E szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat sokakat a munkahelyünkön érne.
„Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból” – fogalmaztak a szakemberek. Ez pedig azt is jelentheti, hogy
Az óraátállítás eltörléséről véglegesen az Európai Parlament, illetve az EU Tanácsa dönt majd.
Az óraátállításról
Az órákat jellemzően Amerikában és Európában kell átállítani: Észak-Amerikában néhány állam kivételével mindenhol, Európában Izlandon, Oroszországon és Fehéroroszországon kívül még mindenhol kétféle időszámítást használnak. A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, alkalmazását uniós irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). (Forrás: Európai Bizottság)
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!