Két óra eltérés is lehet Magyarország és Románia között, ha eltörlik az óraátállítást
Előre, vissza. Az európaik többsége nem állítgatná át évente kétszer az órát
Fotó: 123RF
Számos egészségügyi előnye lenne az óraátállítás eltörlésének a szakemberek szerint, azt azonban egyelőre nem tudni, életbe lép-e október végéig a módosítás, vagy idén még visszatekerjük az órákat. Az Európai Bizottság konzultációja szerint az európaiak 84 százaléka törölné el az óraátállítás, Romániában ez az arány valamivel alacsonyabb, 78 százalékos.
Iszlai Katalin
2018. szeptember 09., 10:022018. szeptember 09., 10:02
Az óraátállítás régóta vitatott kérdés az Európai Unióban, eltörlése pedig többször is szóba került az elmúlt években. Most azonban úgy tűnik, valósággá válhat, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a minap arról beszélt egy német televíziós műsorban, hogy az emberek akaratának megfelelően
Mondta ezt ezután, hogy a bizottság online konzultációt tartott a témában július 4. és augusztus 16. között, amelyre 4,6 millió válasz érkezett a 28 tagállamból, ez pedig az eddigi legmagasabb válaszadási arányt jelenti a bizottság nyilvános konzultációinak történetében.
Elenyésző gazdasági haszon
A konzultáció nemrég nyilvánosságra hozott előzetes eredményei alapján a válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatja. A legtöbben (95 százalék) Finnországban és Lengyelországban szeretnék az eltörlését, de a spanyolok 93 százaléka, a litvánok 91 százaléka, illetve a horvátok és
a legkevesebben pedig a máltaiak vannak, akik még a módosítás mellett szavaztak (54 százalék). Az Unió tagországai közül csupán kettő, Görögország és Ciprus szeretné, ha továbbra is érvényben maradna az átállítás, mivel előbbiek csupán 44 és utóbbiak 47 százaléka szavazott az eltörlésre.
A válaszadók emellett arra is szavazhattak, milyen tapasztalataik vannak az óraátállítással kapcsolatosan. Mint kiderült, az európaiak több mint háromnegyedének (76 százalék) „nagyon negatív” vagy „negatív” tapasztalatai vannak. Ez azonban nem meglepő, hiszen
– tudtuk meg Soós Szabó Klára háziorvostól, aki arra is emlékeztetett, hogy az óraátállítást annak idején energiamegtakarítási célból vezették be, mára azonban a megtakarítás mértéke igencsak jelentéktelenné vált.
„Véleményem szerint az óraátállítást egyértelműen el kellene törölni, hiszen ma már bizonyított tény, hogy lényeges gazdasági hozadéka nincs, viszont az emberi szervezet számára egy plusz stresszfaktort jelent.
Emellett fáradékonyság és alvászavarok léphetnek fel, az immunrendszer gyengülése miatt pedig csökken az ellenálló képességünk a fertőző betegségekkel szemben” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, ráadásul pont abban az időszakban esedékesek az átállítások, amikor a legnagyobb szükség lenne az erős immunrendszerre az ilyenkor gyakori virózisos megbetegedések, járványok miatt. „Miért tennénk ki fölöslegesen ilyen kockázatoknak az emberi szervezetet?
– zárta a háziorvos.
Mennyit mutasson télen és nyáron? Még nem eldöntött, hogy bevezetik-e vagy sem az óraátállítás eltörlését
Fotó: Gecse Noémi
Nyári vagy téli?
Utóbbi kérdésre azért tért ki a szakember, mert az Európai Bizottság előzetes tervei szerint a tagállamok szabadon választhatnak majd, hogy a téli vagy a nyári időszámításra térnek át véglegesen. Noha a bizottság a nyárit helyezi előtérbe, illetve Románia szempontjából is ez lenne kedvezőbb az időzóna miatt, Magyarországon már sokkal inkább a télit tartják megfelelőnek. A Magyar Alvásszövetség közleményt adott ki a témában, ebben pedig rámutattak, hogy a nyári időszámítás bevezetése – az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett – azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe. E szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat sokakat a munkahelyünkön érne.
„Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból” – fogalmaztak a szakemberek. Ez pedig azt is jelentheti, hogy
Az óraátállítás eltörléséről véglegesen az Európai Parlament, illetve az EU Tanácsa dönt majd.
Az óraátállításról
Az órákat jellemzően Amerikában és Európában kell átállítani: Észak-Amerikában néhány állam kivételével mindenhol, Európában Izlandon, Oroszországon és Fehéroroszországon kívül még mindenhol kétféle időszámítást használnak. A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, alkalmazását uniós irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). (Forrás: Európai Bizottság)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kapacitásbővítés: Románia több földgázt szállítana Magyarországra
A román kormány csütörtöki ülésén nemzeti jelentőségű projektté nyilvánította a Magyarország felé vezető és a nyugati országrész ellátásában fontos szerepet játszó, Temesrékás (Recaș) és Újpanád (Horia) közötti új földgázvezeték megépítését.
Kapacitásbővítés: Románia több földgázt szállítana Magyarországra
Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium
Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.
Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium
Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.
Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.
Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!