
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A nemzetbiztonsági okokból elrendelt lehallgatások jegyzőkönyveire alapozott bizonyítékok kizárását kérte a bíróságtól Borboly Csaba ügyvédje a Hargita Megyei Tanács elnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper szerdai tárgyalásán.
2022. január 26., 21:552022. január 26., 21:55
A Maros Megyei Törvényszéken folyamatban levő bírósági eljárás szerdai tárgyalásán újabb tanúkat hallgattak meg a vádhatóság részéről. Ugyanakkor Sergiu Bogdan, Borboly védőügyvédje kérte a bíróságtól a nemzetbiztonságra való hivatkozással a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) számára engedélyezett, és általuk végzett telefon-lehallgatásokra alapozott bizonyítékok kizárását.
Az ügyvéd kérdésünkre azt mondta, ezek mellett más, nem nemzetbiztonsági okokból engedélyezett lehallgatási jegyzőkönyvek is vannak az ügycsomóban.
„Nem azért, mert a SRI végezte a lehallgatást, ahogy máskor is tette, hanem mert ők kérték az engedélyt is erre” – magyarázta az ügyvéd.
Hozzátette, az említett alkotmánybírósági döntés óta minden perben így jártak el a bíróságok – a mostani kérésről a következő tárgyalási időpontig kell dönteni. Sergiu Bogdan szerint a vádiratban szereplő tanúk meghallgatásához még további két időpontra lesz szükség, ezt követi majd a védelem tanúinak meghallgatása.
Mivel időközben bizonyítást nyert, hogy az ottani tárgyalásokat nem korrupciós ügyekre szakosított bírák vezették, az ott lefolytatott összes eljárás érvényét veszítette, és mindent elölről kellett kezdeni a Maros Megyei Törvényszéken.
Kifogásolt útfelújítások
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel. Vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út – a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es – egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
7 hozzászólás