
Illusztráció
Fotó: Tamás Attila
A törvény szerint mindenkinek felekezeti hovatartozása szerint kell kiadnia húsvéti szabadnapokat, az ateisták, a nem keresztények pedig bármikor kivehetik.
2018. április 10., 19:542018. április 10., 19:54
Több panasz is befutott a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőségre a hivatalos munkaszüneti napok megadása kapcsán, ugyanakkor a munkaadók is folyamatosan érdeklődtek, hogy miként értelmezzék a vonatkozó törvényt. Mint Ördög Lajos főfelügyelő lapunknak elmondta,
Mint ismeretes, a munkatörvénykönyv idén módosult, ettől az évtől a nagypéntek is munkaszüneti nap, tehát húsvétkor két hivatalos szabadnap jár az alkalmazottnak. A törvény leszabályozza, hogy ezt a vallásának megfelelő időpontban kell megkapnia a munkavállalónak, sőt az ateisták, a nem keresztények bármikor igényelhetik a szabadnapokat – pontosított a munkafelügyelőség háromszéki vezetője.
Rámutatott, a jogszabály alkalmazása több kérdést felvet. Például
Ugyanakkor, ha a munkaadó nem az alkalmazott vallásának megfelelő időpontban adja ki a szabadnapot, nemcsak a munkatörvénykönyvet sérti, hanem diszkriminál is. Ördög Lajos szerint a feleknek kell megegyezniük, a két szabadnap mindenképpen jár, és ezt úgy kell kiadni, hogy az alkalmazottnak megfeleljen az időpont.
A nagyobb gyáraknál okoz ez a leginkább nehézséget, ahol a szabadnapokra leállítanák a termelést, ám ez nem megoldható, ha a munkavállalók nem egy időben kérik azokat. Kovászna megyében például elsősorban azokkal a cégekkel voltak gondok, melyek nem helyi székhelyűek, a multinacionális vagy országos érdekeltségű vállalatok központi szinten nem szabályozták a sajátos helyzeteket.
Végül minden panasz megoldódott, nem róttak ki bírságokat – tájékoztatott a főfelügyelő. Ezek a pénzbüntetések egyébként borsosak, 5 ezer lejtől 20 ezer lejig terjednek, ha a munkáltatók nem adják meg a hivatalos munkaszüneti napokat. A felügyelőség kampányszerűen ellenőrzi a munkaadókat, vizsgálják a törvényes munkaszüneti napok szavatolását, az ezzel kapcsolatos szabálytalanságokat.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!