Kérdéseket felvető húsvéti munkaszüneti napok

Illusztráció

Fotó: Tamás Attila

A törvény szerint mindenkinek felekezeti hovatartozása szerint kell kiadnia húsvéti szabadnapokat, az ateisták, a nem keresztények pedig bármikor kivehetik.

Bíró Blanka

2018. április 10., 19:542018. április 10., 19:54

Több panasz is befutott a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőségre a hivatalos munkaszüneti napok megadása kapcsán, ugyanakkor a munkaadók is folyamatosan érdeklődtek, hogy miként értelmezzék a vonatkozó törvényt. Mint Ördög Lajos főfelügyelő lapunknak elmondta,

a legtöbb panasz arra vonatkozott, hogy nem az alkalmazott vallásának megfelelő időpontban adták volna ki a szabadnapokat.

Mint ismeretes, a munkatörvénykönyv idén módosult, ettől az évtől a nagypéntek is munkaszüneti nap, tehát húsvétkor két hivatalos szabadnap jár az alkalmazottnak. A törvény leszabályozza, hogy ezt a vallásának megfelelő időpontban kell megkapnia a munkavállalónak, sőt az ateisták, a nem keresztények bármikor igényelhetik a szabadnapokat – pontosított a munkafelügyelőség háromszéki vezetője.

Rámutatott, a jogszabály alkalmazása több kérdést felvet. Például

adatvédelmi aggályok merülnek fel, hiszen különben az alkalmazottnak nem kell nyilatkoznia felekezeti hovatartozásáról, vallási meggyőződéséről.

Ugyanakkor, ha a munkaadó nem az alkalmazott vallásának megfelelő időpontban adja ki a szabadnapot, nemcsak a munkatörvénykönyvet sérti, hanem diszkriminál is. Ördög Lajos szerint a feleknek kell megegyezniük, a két szabadnap mindenképpen jár, és ezt úgy kell kiadni, hogy az alkalmazottnak megfeleljen az időpont.

A nagyobb gyáraknál okoz ez a leginkább nehézséget, ahol a szabadnapokra leállítanák a termelést, ám ez nem megoldható, ha a munkavállalók nem egy időben kérik azokat. Kovászna megyében például elsősorban azokkal a cégekkel voltak gondok, melyek nem helyi székhelyűek, a multinacionális vagy országos érdekeltségű vállalatok központi szinten nem szabályozták a sajátos helyzeteket.

Végül minden panasz megoldódott, nem róttak ki bírságokat – tájékoztatott a főfelügyelő. Ezek a pénzbüntetések egyébként borsosak, 5 ezer lejtől 20 ezer lejig terjednek, ha a munkáltatók nem adják meg a hivatalos munkaszüneti napokat. A felügyelőség kampányszerűen ellenőrzi a munkaadókat, vizsgálják a törvényes munkaszüneti napok szavatolását, az ezzel kapcsolatos szabálytalanságokat.