
Fotó: Rab Zoltán
Az erdélyi magyarság sosem fogadta el a méltánytalanságot és elnyomást, egyetértésre törekedett a román többséggel, és olyan jövő építésére törekszik, amelyben helye van minden etnikumnak – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2023. március 15., 11:592023. március 15., 11:59
A márciusi ifjak 12 pontos kiáltványát idézve a politikus rámutatott: a békét, szabadságot és egyetértést sürgető sorok 175 év távlatából sem koptak meg, ezekért a célokért szünet nélkül küzdeni kell.
„A szomszédunkban zajló háború árnyékában
Oroszország agressziója Ukrajna ellen több mint egy éve tart, ám mi az első pillanattól kezdve ugyanazt képviseljük: egyetlen ország sem jogosult arra, hogy egy másik ország létére törjön, polgári lakosságát legyilkolja vagy elűzze. Sürgősen békére van szükség” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Hozzátette, a szabadság törékenységét is csak a mostani, háborús időkben látni igazán. Úgy értékelte:
Az egyetértést illetően úgy vélekedett: az csak a kölcsönös bizalom megteremtésével erősödhet meg, de szerinte sikerült végre konszenzusra jutni ebben a román partnerekkel, a következő évtizedben nagy áttörést lehet elérni, ehhez jól kell tudni kihasználni a közösségünk fejlesztésére a rendelkezésre álló költségvetési és uniós forrásokat.

Aktív közéleti részvételükkel, a kölcsönös tisztelet jegyében együttműködve a román többséggel, gazdag kulturális örökségükkel, hagyományaikkal a romániai magyarok többletértéket jelentenek a társadalom számára.
Arra biztatta az erdélyi magyarokat: az idei március 15-i ünnepségeken szerte Erdélyben emlékezzenek forradalmáraikra és arra a nagyszerű küzdelemre, amely modern nemzetté formálta a magyarságot. „Ez a bámulatos tett ma is lebegjen előttünk világítótoronyként, és erősítsen meg abban a hitben, hogy 175 év távlatából is vissza tudjuk adni azt a reményt, hogy
Éljenek a márciusi ifjak! Éljen a mi mindig küzdő és a szabadságot szerető közösségünk!” – zárta március 15. üzenetét az RMDSZ elnöke.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről döntött pénteken az iskolai erőszak megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó tárcaközi munkacsoport.
Hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy temesvári iskola 13 éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart a kezében.
Helyt adott pénteken a bukaresti ítélőtábla a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és úgy döntött, hogy Călin Georgescu volt államfőjelölt továbbra is előzetes letartóztatásban marad.
Elítélte Dan Neculăescu külügyminiszter a Konstancától mindössze 13 tengeri mérföldre történt dróntámadást, amelyben egy tengerész meghalt és többen megsérültek.
Kilenc tengerészt kimentettek, egyet holtan találtak meg, hármat pedig továbbra is keresnek a Fekete-tengeren egy süllyedésveszélybe került hajó legénységéből – közölte pénteken a Román Tengerészeti Hatóság (ANR).
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
szóljon hozzá!