
Fotó: Rab Zoltán
Az erdélyi magyarság sosem fogadta el a méltánytalanságot és elnyomást, egyetértésre törekedett a román többséggel, és olyan jövő építésére törekszik, amelyben helye van minden etnikumnak – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2023. március 15., 11:592023. március 15., 11:59
A márciusi ifjak 12 pontos kiáltványát idézve a politikus rámutatott: a békét, szabadságot és egyetértést sürgető sorok 175 év távlatából sem koptak meg, ezekért a célokért szünet nélkül küzdeni kell.
„A szomszédunkban zajló háború árnyékában
Oroszország agressziója Ukrajna ellen több mint egy éve tart, ám mi az első pillanattól kezdve ugyanazt képviseljük: egyetlen ország sem jogosult arra, hogy egy másik ország létére törjön, polgári lakosságát legyilkolja vagy elűzze. Sürgősen békére van szükség” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Hozzátette, a szabadság törékenységét is csak a mostani, háborús időkben látni igazán. Úgy értékelte:
Az egyetértést illetően úgy vélekedett: az csak a kölcsönös bizalom megteremtésével erősödhet meg, de szerinte sikerült végre konszenzusra jutni ebben a román partnerekkel, a következő évtizedben nagy áttörést lehet elérni, ehhez jól kell tudni kihasználni a közösségünk fejlesztésére a rendelkezésre álló költségvetési és uniós forrásokat.

Aktív közéleti részvételükkel, a kölcsönös tisztelet jegyében együttműködve a román többséggel, gazdag kulturális örökségükkel, hagyományaikkal a romániai magyarok többletértéket jelentenek a társadalom számára.
Arra biztatta az erdélyi magyarokat: az idei március 15-i ünnepségeken szerte Erdélyben emlékezzenek forradalmáraikra és arra a nagyszerű küzdelemre, amely modern nemzetté formálta a magyarságot. „Ez a bámulatos tett ma is lebegjen előttünk világítótoronyként, és erősítsen meg abban a hitben, hogy 175 év távlatából is vissza tudjuk adni azt a reményt, hogy
Éljenek a márciusi ifjak! Éljen a mi mindig küzdő és a szabadságot szerető közösségünk!” – zárta március 15. üzenetét az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!