
Az első igénylések óta öt év telt el, azóta duplájára nőtt a lakások eladási ára
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kedvezményes árra számítottak a lakók, ezzel szemben a piacihoz közeli eladási összegeket számoltak ki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnál a csereháti ifjúsági lakásokra. A lakók főként azt nehezményezik, hogy a többéves késlekedés miatt nőtt meg majd kétszeresére az eladási ár. Ingatlanpiaci szakemberek szerint a március során kiközölt árak – a lakótelep és a tömbházak állapotát figyelembe véve – az aktuális ingatlanáraknál jutányosabbak.
2021. április 07., 09:112021. április 07., 09:11
2021. április 07., 12:292021. április 07., 12:29
Közel öt évbe telt, mire révbe ért a székelyudvarhelyi Cserehát lakónegyedi ANL-s lakások eladhatósági folyamata: a lakásonként kiszámolt árat március folyamán ajánlott levélben közölte ki a polgármesteri hivatal. A Kiss Gergely és a Cserehát utcákban összesen 254 eladható lakrész van,
Az egyéni kiközlésre egyébként azért volt szükség, mert az eladási árak nem egységesek: a lakások eladási árait a Hivatalos Közlönyben is megjelent négyzetméterenkénti egységár alapján számolták ki, amelyből levonták az ingatlanok úgynevezett amortizációs értékét, tehát hogy megépítésük és használatba adásuk óta mennyit csökkent azok értéke. Az így kapott négyzetméterenkénti ár alapján számolták ki az egyes lakások eladási árát, de fontos adalék az is, hogy
A kiszámolt eladási ár azonban jóval magasabb, mint amire a vásárlás iránt érdeklődő bérlők számítottak: sokan elsősorban meglepetéssel fogadták, hogy a lakásuk tényleges felületéhez még sokszor feleannyi más hasznos felület (a közös felületekből az egyes lakrészekre eső rész) is hozzászámolódik. Habár az egy tömbházban egymás mellett lévő lakrészek ára is változhat, példaként egy általunk megkeresett lakótól megtudtuk:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy másik, Kiss Gergely utcai kétszobás lakrésznél már összesen 108 négyzetméterrel számolnak (a lakófelület 70 négyzetméter), amelynek a most megszabott ára 275 ezer lej (közel 56 ezer euró).
– fakadt ki az egyik érintett csereháti lakos. Mint kifejtette, két év alatt a végére lehetett volna járni az eladhatósági folyamatnak, hiszen az akkori árak alapján fele ennyibe kerültek a lakások. A legtöbb csereháti ANL-s tömbházban ugyanis még mindig ki van függesztve a polgármesteri hivatal 2018-as árszámítása: e szerint például az elsőként említett lakrészt akkor még mintegy 22 ezer euróért lehetett volna megvásárolni.
Időközben azonban nemcsak az ingatlanárak nőttek meg, hanem az építőiparban bevezetett kötelező minimálbér miatt az Országos Lakásügynökség is megemelte a lakások négyzetméterenkénti alapárát:
Fotó: Erdély Bálint Előd
A lakók egyébként a többéves késlekedés mellett azt is nehezményezik, hogy az árszámítás sem átlátható: az érintettek az elmúlt hetekben csupán egy rövid értesítést kaptak a polgármesteri hivataltól, amelyben például azt sem közölték, hogy az egyes lakások esetében hogyan jutottak a kiközölt értékhez.
– magyarázta egy lakó megjegyezve, a közösség úgy érzi, átverték őket, főként, hogy sokan évek óta azért nem költöztek ki az ANL-s lakásból, mert arra számítottak, hogy hamarosan jutányosabb áron megvásárolhatják azt. Mint megtudtuk,
A lakrészek ára valóban az aktuális piaci árhoz igazodik, erősítette meg lapunknak Gáll Attila. A több székelyföldi településen is irodát működtető ingatlanügynökség szakembere kifejtette: Udvarhelyen a régióban különösen magasak az árak, hiszen sokkal magasabb az ingatlanok iránti kereslet, mint amilyen a kínálat.
Fotó: Barabás Ákos
„Jelenleg négyzetméterenként 1000, legtöbb 1100–1200 euróba kerülnek a tömbházlakások Székelyudvarhelyen. A lakrész felszereltsége és állapota némileg befolyásolhatja az árakat, de ennél több nem szokott lenni” – mondta el a szakember. Fontos szempont ugyanakkor, hogy Udvarhelyen a nyolcvanas évek derekán épült a legtöbb társas- és tömbház, a későbbi ilyen ingatlanok száma elenyésző, fogalmazott az illetékes. „Harminc-negyvenéves ingatlanokról beszélünk, de így is
– matematikázott az ingatlanügynök. Megtudtuk még, hogy az ingatlan környezete és a lakóközösség az árakat nem, de az egyes lakások eladhatóságát viszont nagyban befolyásolja, így az újépítésű tömbházlakások iránt elsöprő az érdeklődés. „A szakmai véleményen szerint, és
sőt tekintve, hogy relatív új ingatlanokról van szó, talán egy picit a piaci ár alatti is” – summázott Gáll Attila.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
2 hozzászólás