
Az első igénylések óta öt év telt el, azóta duplájára nőtt a lakások eladási ára
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kedvezményes árra számítottak a lakók, ezzel szemben a piacihoz közeli eladási összegeket számoltak ki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnál a csereháti ifjúsági lakásokra. A lakók főként azt nehezményezik, hogy a többéves késlekedés miatt nőtt meg majd kétszeresére az eladási ár. Ingatlanpiaci szakemberek szerint a március során kiközölt árak – a lakótelep és a tömbházak állapotát figyelembe véve – az aktuális ingatlanáraknál jutányosabbak.
2021. április 07., 09:112021. április 07., 09:11
2021. április 07., 12:292021. április 07., 12:29
Közel öt évbe telt, mire révbe ért a székelyudvarhelyi Cserehát lakónegyedi ANL-s lakások eladhatósági folyamata: a lakásonként kiszámolt árat március folyamán ajánlott levélben közölte ki a polgármesteri hivatal. A Kiss Gergely és a Cserehát utcákban összesen 254 eladható lakrész van,
Az egyéni kiközlésre egyébként azért volt szükség, mert az eladási árak nem egységesek: a lakások eladási árait a Hivatalos Közlönyben is megjelent négyzetméterenkénti egységár alapján számolták ki, amelyből levonták az ingatlanok úgynevezett amortizációs értékét, tehát hogy megépítésük és használatba adásuk óta mennyit csökkent azok értéke. Az így kapott négyzetméterenkénti ár alapján számolták ki az egyes lakások eladási árát, de fontos adalék az is, hogy
A kiszámolt eladási ár azonban jóval magasabb, mint amire a vásárlás iránt érdeklődő bérlők számítottak: sokan elsősorban meglepetéssel fogadták, hogy a lakásuk tényleges felületéhez még sokszor feleannyi más hasznos felület (a közös felületekből az egyes lakrészekre eső rész) is hozzászámolódik. Habár az egy tömbházban egymás mellett lévő lakrészek ára is változhat, példaként egy általunk megkeresett lakótól megtudtuk:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy másik, Kiss Gergely utcai kétszobás lakrésznél már összesen 108 négyzetméterrel számolnak (a lakófelület 70 négyzetméter), amelynek a most megszabott ára 275 ezer lej (közel 56 ezer euró).
– fakadt ki az egyik érintett csereháti lakos. Mint kifejtette, két év alatt a végére lehetett volna járni az eladhatósági folyamatnak, hiszen az akkori árak alapján fele ennyibe kerültek a lakások. A legtöbb csereháti ANL-s tömbházban ugyanis még mindig ki van függesztve a polgármesteri hivatal 2018-as árszámítása: e szerint például az elsőként említett lakrészt akkor még mintegy 22 ezer euróért lehetett volna megvásárolni.
Időközben azonban nemcsak az ingatlanárak nőttek meg, hanem az építőiparban bevezetett kötelező minimálbér miatt az Országos Lakásügynökség is megemelte a lakások négyzetméterenkénti alapárát:
Fotó: Erdély Bálint Előd
A lakók egyébként a többéves késlekedés mellett azt is nehezményezik, hogy az árszámítás sem átlátható: az érintettek az elmúlt hetekben csupán egy rövid értesítést kaptak a polgármesteri hivataltól, amelyben például azt sem közölték, hogy az egyes lakások esetében hogyan jutottak a kiközölt értékhez.
– magyarázta egy lakó megjegyezve, a közösség úgy érzi, átverték őket, főként, hogy sokan évek óta azért nem költöztek ki az ANL-s lakásból, mert arra számítottak, hogy hamarosan jutányosabb áron megvásárolhatják azt. Mint megtudtuk,
A lakrészek ára valóban az aktuális piaci árhoz igazodik, erősítette meg lapunknak Gáll Attila. A több székelyföldi településen is irodát működtető ingatlanügynökség szakembere kifejtette: Udvarhelyen a régióban különösen magasak az árak, hiszen sokkal magasabb az ingatlanok iránti kereslet, mint amilyen a kínálat.
Fotó: Barabás Ákos
„Jelenleg négyzetméterenként 1000, legtöbb 1100–1200 euróba kerülnek a tömbházlakások Székelyudvarhelyen. A lakrész felszereltsége és állapota némileg befolyásolhatja az árakat, de ennél több nem szokott lenni” – mondta el a szakember. Fontos szempont ugyanakkor, hogy Udvarhelyen a nyolcvanas évek derekán épült a legtöbb társas- és tömbház, a későbbi ilyen ingatlanok száma elenyésző, fogalmazott az illetékes. „Harminc-negyvenéves ingatlanokról beszélünk, de így is
– matematikázott az ingatlanügynök. Megtudtuk még, hogy az ingatlan környezete és a lakóközösség az árakat nem, de az egyes lakások eladhatóságát viszont nagyban befolyásolja, így az újépítésű tömbházlakások iránt elsöprő az érdeklődés. „A szakmai véleményen szerint, és
sőt tekintve, hogy relatív új ingatlanokról van szó, talán egy picit a piaci ár alatti is” – summázott Gáll Attila.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás