
Az első igénylések óta öt év telt el, azóta duplájára nőtt a lakások eladási ára
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kedvezményes árra számítottak a lakók, ezzel szemben a piacihoz közeli eladási összegeket számoltak ki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnál a csereháti ifjúsági lakásokra. A lakók főként azt nehezményezik, hogy a többéves késlekedés miatt nőtt meg majd kétszeresére az eladási ár. Ingatlanpiaci szakemberek szerint a március során kiközölt árak – a lakótelep és a tömbházak állapotát figyelembe véve – az aktuális ingatlanáraknál jutányosabbak.
2021. április 07., 09:112021. április 07., 09:11
2021. április 07., 12:292021. április 07., 12:29
Közel öt évbe telt, mire révbe ért a székelyudvarhelyi Cserehát lakónegyedi ANL-s lakások eladhatósági folyamata: a lakásonként kiszámolt árat március folyamán ajánlott levélben közölte ki a polgármesteri hivatal. A Kiss Gergely és a Cserehát utcákban összesen 254 eladható lakrész van,
Az egyéni kiközlésre egyébként azért volt szükség, mert az eladási árak nem egységesek: a lakások eladási árait a Hivatalos Közlönyben is megjelent négyzetméterenkénti egységár alapján számolták ki, amelyből levonták az ingatlanok úgynevezett amortizációs értékét, tehát hogy megépítésük és használatba adásuk óta mennyit csökkent azok értéke. Az így kapott négyzetméterenkénti ár alapján számolták ki az egyes lakások eladási árát, de fontos adalék az is, hogy
A kiszámolt eladási ár azonban jóval magasabb, mint amire a vásárlás iránt érdeklődő bérlők számítottak: sokan elsősorban meglepetéssel fogadták, hogy a lakásuk tényleges felületéhez még sokszor feleannyi más hasznos felület (a közös felületekből az egyes lakrészekre eső rész) is hozzászámolódik. Habár az egy tömbházban egymás mellett lévő lakrészek ára is változhat, példaként egy általunk megkeresett lakótól megtudtuk:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy másik, Kiss Gergely utcai kétszobás lakrésznél már összesen 108 négyzetméterrel számolnak (a lakófelület 70 négyzetméter), amelynek a most megszabott ára 275 ezer lej (közel 56 ezer euró).
– fakadt ki az egyik érintett csereháti lakos. Mint kifejtette, két év alatt a végére lehetett volna járni az eladhatósági folyamatnak, hiszen az akkori árak alapján fele ennyibe kerültek a lakások. A legtöbb csereháti ANL-s tömbházban ugyanis még mindig ki van függesztve a polgármesteri hivatal 2018-as árszámítása: e szerint például az elsőként említett lakrészt akkor még mintegy 22 ezer euróért lehetett volna megvásárolni.
Időközben azonban nemcsak az ingatlanárak nőttek meg, hanem az építőiparban bevezetett kötelező minimálbér miatt az Országos Lakásügynökség is megemelte a lakások négyzetméterenkénti alapárát:
Fotó: Erdély Bálint Előd
A lakók egyébként a többéves késlekedés mellett azt is nehezményezik, hogy az árszámítás sem átlátható: az érintettek az elmúlt hetekben csupán egy rövid értesítést kaptak a polgármesteri hivataltól, amelyben például azt sem közölték, hogy az egyes lakások esetében hogyan jutottak a kiközölt értékhez.
– magyarázta egy lakó megjegyezve, a közösség úgy érzi, átverték őket, főként, hogy sokan évek óta azért nem költöztek ki az ANL-s lakásból, mert arra számítottak, hogy hamarosan jutányosabb áron megvásárolhatják azt. Mint megtudtuk,
A lakrészek ára valóban az aktuális piaci árhoz igazodik, erősítette meg lapunknak Gáll Attila. A több székelyföldi településen is irodát működtető ingatlanügynökség szakembere kifejtette: Udvarhelyen a régióban különösen magasak az árak, hiszen sokkal magasabb az ingatlanok iránti kereslet, mint amilyen a kínálat.
Fotó: Barabás Ákos
„Jelenleg négyzetméterenként 1000, legtöbb 1100–1200 euróba kerülnek a tömbházlakások Székelyudvarhelyen. A lakrész felszereltsége és állapota némileg befolyásolhatja az árakat, de ennél több nem szokott lenni” – mondta el a szakember. Fontos szempont ugyanakkor, hogy Udvarhelyen a nyolcvanas évek derekán épült a legtöbb társas- és tömbház, a későbbi ilyen ingatlanok száma elenyésző, fogalmazott az illetékes. „Harminc-negyvenéves ingatlanokról beszélünk, de így is
– matematikázott az ingatlanügynök. Megtudtuk még, hogy az ingatlan környezete és a lakóközösség az árakat nem, de az egyes lakások eladhatóságát viszont nagyban befolyásolja, így az újépítésű tömbházlakások iránt elsöprő az érdeklődés. „A szakmai véleményen szerint, és
sőt tekintve, hogy relatív új ingatlanokról van szó, talán egy picit a piaci ár alatti is” – summázott Gáll Attila.
A kormány elfogadta a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket – jelentette be kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A hódgátak miatti árvízveszély, az útmenti parkolás gondja, valamint a Kútpatak utca elhanyagoltsága került többek között terítékre a kedd esti lakossági fórumon, amelyet a zsögödi városrész lakói számára szervezett a csíkszeredai városvezetés.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának - közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
A kormány a kedd esti rendkívüli ülésén fogadja el a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló sürgősségi rendeleteket.
A képviselőház és a szenátus március 10-én 13 órától együttes ülést tart, amelyen megválasztják az új ombudsmant, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát.
Az Országos Erdőőrség 2025 decemberében 3560 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le, az okozott kárt mintegy kétmillió lejre becsülik – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
Megnyílt az a kijárat Csíkszeredában, amely az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesíti és a tervek szerint az ottani forgalmat is gördülékenyebbé teszi.
Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek arányát legfeljebb 20 százalékban korlátozná, azonos termékkategórián belül pedig egységes árrést vezetne be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
2 hozzászólás