
A kezdeményezők: Jakab Árpád újságíró, Kovács Lajos, Kacsó András egykori tanítványa és Sinka Arnold önkormányzati képviselő
Fotó: Kovács Eszter
Kacsó András egykori koreográfusnak, néptáncoktatónak állítanak emléket Székelyudvarhelyen: a mintegy két éve született kezdeményezés eredményeként január 9-én emléktáblát avatnak a székelyudvarhelyi Művelődési Ház szomszédságában, majd gálaműsor is lesz.
2019. január 05., 17:062019. január 05., 17:06
2019. január 06., 00:082019. január 06., 00:08
Kacsó András halálának harminckettedik évfordulója napjára tűzték az emlékünnepet – magyarázta Jakab Árpád újságíró.
– magyarázta a kezdeményező. Az első elképzelés szerint az Udvarhely Néptáncműhely vehette volna fel az egykori néptáncos nevét – erről Sinka Arnold, RMDSZ-es önkormányzati képviselő közbenjárásával határozattervezet is született –, az ötletet azonban elvetették. A városvezetés ellenben indokoltnak és helyénvalónak találta az emlékállítást, ennek a lebonyolítását azonban a szervezőkre bízta.
Január 9-én délután leplezik le a Művelődési Háznak a városi park felőli oldalán elhelyezett emléktáblát:
A köszöntőbeszédek és a méltatás után, fél hétkor a Művelődési Házban a Kacsó András emlékkiállítás megnyitásával folytatódik a program, majd az Udvarhely Néptáncműhely szervezésében gálaműsor következik, amelyen fellépnek a Seríttő, a Kékiringó és a Gereben Néptáncegyüttesek, valamint az Udvarhely Néptáncműhely, a talpalávalót pedig a Kedves Zenekar biztosítja. A gálaműsoron zömmel udvarhelyszéki táncokat láthat majd a nagyérdemű. A gálaműsor kiemelkedő része lesz a Kacsó András-díj átadása: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület évtizedek óta évente e kitüntetésben részesíti a néphagyomány és a néptánc művelődésében kiemelkedően teljesítőket,
Demény Gáspár egyébként maga is Kacsó András tanítványa volt, éveken át néptáncoktatással foglalkozott. A díjátadáson Széman Péter, az EMKE országos elnöke is részt vesz.
Kacsó Andrásról
Kacsó András 1932. április 20-án született Alsósófalván, apja Kacsó Dénes, édesanyja Sükösd Ilona, tehetős földművesek. Öccse, Dénes, korán meghalt; húga, Ilona, óvónőként Gyulakután telepedett le, ahol családot alapított. A család életét döntő mód befolyásolta a világháború, az apa korai halála – 1951 januárjában a fa ütötte meg – és a háborút követő társadalmi változás. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd Székelyudvarhelyen folytatta és fejezte be tanulmányait a Római Katolikus Gimnázium és a Fémipari Műszaki Középiskola növendékeként. Előbb tiszti iskolába ment, de innen hamar visszahozza apja korai halála, később a marosvásárhelyi cukorgyárban mint műszaki rajzoló dolgozott 1954-ig. A közvetlenül alakuló családi helyzet, a zaklató társadalmi körülmények ellenére sem veszítette el alkotókedvét, fiatalos lendületét, mely elsősorban a néptánc és a népi értékek művelése felé irányult. Már székelyudvarhelyi diákévei alatt tánccsoportot alapított, de a néptánc iránti szeretete tovább kísérte Marosvásárhelyre is. 1953-ban szólótáncosként országos harmadik díjat nyert a bukaresti döntőn. Ezt követően Kolozsváron néptánc-oktatói tanfolyamot végzett el. 1954. novemberében saját kérésére áthelyezték Székelyudvarhelyre, ahol a Gábor Áron üzemben kapott állást. 1955-től a székelyudvarhelyi Rajoni Kultúrházban szakirányítóként folytatta életpályáját. Ugyanabban az évben megnősült, felesége Fülöp Lídia, szintén alsósófalvi származású tanítónő volt. Munkásságának további részét táncoktatóként, művészeti szakirányítóként és folklórgyűjtőként folytatta a székelyudvarhelyi kultúrház, később a megyei szaktanács alkalmazottjaként. Több évtizedes munkássága alatt fiatalok százaiba oltotta be a néptánc, népi értékek iránti szeretetet, az általa feldolgozott néprajzi gyűjtések és színpadi előadások emberek ezreit részesítették művészi élményben. Tanítványai közül sokan az időközben megalakuló marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai Székely Népi Együttesek szakirányítóivá vagy táncosaivá váltak.
A kemény tél és a jelentős mennyiségű csúszásgátló anyag alaposan próbára tette Székelyudvarhely útjait. Míg a kövezett utcákban az esővíz vájt magának mély medreket, az aszfaltozott felületeken a fagy és az olvadás váltakozása okozott jelentős károkat.
Átlátható, következetes és diszkriminációmentes eljárást kér a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román hatóságoktól március 10-i marosvásárhelyi felvonulásával kapcsolatban, amelyet a székely szabadság napja alkalmából tartanak meg.
Tulcea megye északi részének lakói szerdán 18 óra 15 perc körül Ro-Alert riasztást kaptak az orosz-ukrán háborúval összefüggésben.
A Declic Közösség szerdán több mint 62 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be az egészségügyi minisztériumhoz, amelyben az elektronikus cigaretták használatának betiltását sürgetik valamennyi zárt légterű nyilvános helyeken.
A mezőgazdasági minisztérium törvénytervezetet dolgoz ki valamennyi agrár-élelmiszeripari termék kereskedelmi árrésének automatikus korlátozásáról arra az esetre, ha az infláció meghaladja az 5-6 százalékot – jelentette be az agrárminiszter.
A polgármesterek és a megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztását bevezető törvénytervezetet iktatott szerdán a parlamentben a Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR).
Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az EU-ból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A közigazgatási reformról szóló sürgősségi rendelet hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Több mint 50 alkalommal riasztották a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat február 20–24. között. A bevetések főként elsősegélynyújtási feladatokat jelentettek.
3 hozzászólás