Június elején a Vatikánban koncertezett, a hónap végén Gyimesbükkben lép fel

Bár a két szerző művei zeneileg eltérő stílusokat képviselnek – Enescu a népzenei ihletésű klasszikus zenét, Gershwin pedig a jazzt –, mégis közös bennük a szabad, újító szellem, amely generációk óta lenyűgözi és elbűvöli a zenekedvelő közönséget. Több mint száz évvel e kompozíciók ősbemutatója után új köntösben szólalnak meg:

Alexandru Tomescu és gitáros partnere, Dragoș Ilie különleges, hegedűre és gitárra készült átiratban viszik tovább ezeknek a zenei ékszereknek a történetét. Az egyetlen székelyföldi koncert pénteken, június 27-én, 20 órakor kezdődik. Jegyeket elővételben a https://www.blt.ro oldalon lehet vásárolni.

A Stradivarius-hegedű története

Romániában található a legendás olasz hangszerkészítő, Antonio Stradivari utolsó tíz hegedűjének egyike, a Stradivarius Elder–Voicu, amely 1702-ben készült a mester fénykorában. A különleges hangszer 1956-ban került az országba, amikor Gheorghe Gheorghiu-Dej pártfőtitkár utasítására a román állam megvásárolta Svájcban a kor kiemelkedő romániai hegedűművésze, Ion Voicu számára.

Ion Voicu közel négy évtizeden át koncertezett a különleges hangszerrel, mígnem az 1980-as évek közepén, Nicolae Ceaușescu parancsára a hegedű a Román Szépművészeti Múzeumba került. Az 1989-es rendszerváltás után Voicu ismét játszhatott rajta, majd 1997-ben bekövetkezett halálát követően a hegedű a Ion Voicu Alapítvány tulajdonába került.

Az alapítvány egy nemzetközi zsűri döntése alapján adta át a hangszert Alexandru Tomescunak.

A kivételes állapotban megőrzött, művészi és anyagi értékében is felbecsülhetetlen Stradivarius-hegedű ismét Tomescuhoz került: 2023-ban újra elnyerte a használati jogot 2029-ig.

Tomescu a Sixtus-kápolnában is hegedült

Idén, június 2-án Alexandru Tomescu hegedűművész a vatikáni Sixtus-kápolnában adott hangversenyt XIV. Leó pápa jelenlétében. Az eseményt Iuliu Hossu görög-katolikus bíboros emlékére rendezték, aki a holokauszt idején számos zsidó életét mentette meg.

Tomescu Bach C-dúr prelúdiumát és Ciprian Porumbescu Balladáját adta elő, utóbbit feltehetően elsőként ebben a szakrális térben. A koncert végén a művész kétszer is kezet foghatott a pápával. Mint mondta: „Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen zsúfolt hely ennyire csendes lehet.”