Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:28

Adóemelés: nagy érvágás a vidékiek számára is

12:18

Az élvonalba adta kölcsön játékosát a Sepsi OSK

12:06

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható

11:38

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Háromnapos havazás következik

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Juhtenyésztésről, tönkölybúza-termesztésről értekeztek

Fotó: Baricz Tamás Imola

A Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi központja és a Karcagi Kutatóközpont első alkalommal szervezett Vidéken, egészségesen, itthon címmel egész napos rendezvényt. A Szent Benedek Tanulmányi Központban a juhtenyésztés, talajművelés, növénynemesítés és tönkölybúza-termesztés világába kalauzolták az érdeklődőket. A két központ a gazdák gyakorlati képzéséért további együttműködést is tervez.

Baricz-Tamás Imola

2018. március 05., 11:432018. március 05., 11:43

A Csiky-kerti központban szombaton négy előadáson vehettek részt az állattenyésztésben, növénytermesztésben érdekelt gazdák.

A célunk az, hogy azt az űrt, amit a kommunizmus miatt elszenvedtek a gazdák, pótolni tudjuk. Gyakorlati képzésekkel szeretnénk támogatást nyújtani

– mondta Kémenes László, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársa. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének két munkatársa, a gyergyói származású Czimbalmos Róbert és Czimbalmos Ágnes tartott előadást Növénynemesítés, nemesített fajták bemutatása címmel, illetve új talajművelési eljárásokat is ismertettek.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Az előadás révén

a jelenlévők tájékozódhattak a juhtenyésztés és a juhágazat fejlesztési lehetőségeiről is.

Monori István betegség miatt nem lehetett jelen, előadását kollégája, Czimbalmos Róbert tartotta meg. Az állattartás szükségességéről, a fajtaválasztás fontosságáról, takarmányozási lehetőségekről beszélt az előadó. Ismertette a szaporításra vonatkozó tapasztalataikat, illetve a betegségekre, az állatok egészségére vonatkozó tájékoztatót is tartott.

A Karcagi Kutatóintézet segítségét is felajánlotta a gazdáknak, mint mondta, akár csoportosan is szívesen fogadják az itteni juhtartókat, hogy gyakorlati dolgokat is bemutathassanak.

A kutatók értekezésén nemcsak gyergyószentmiklósi, hanem Gyergyószék számos településéről voltak résztvevők, akik tanácsokat is kértek a magyarországi előadóktól.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Tönkölybúza történet

„Amit hallani fogtok, az az én történetem” – szögezte le a gyergyószentmiklósi Czimbalmos Tivadar A tönkölybúza, az önfenntartásunk záloga címmel tartott előadásának kezdetén.

Az előadó tíz évvel ezelőtt kezdett el tönkölyt termeszteni, és azóta már szinte minden gyergyószéki településen van követője.

„Meggyőződésem, hogy ez a világ, ami most van, meg fog dőlni, ennek a világnak vége lesz. Amikor én tíz évvel ezelőtt ezt elmondtam, akkor furcsán néztek, de azóta minden egyes perc engem igazolt” – mondta el arról, hogy miért fogott hozzá a termesztéséhez.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Mi itt, Gyergyószéken mit tehetünk, mit csináljunk, hogyan éljünk tovább? – kérdésekre válaszként született meg az az elhatározása, hogy tönkölybúzát termeszt.

Hét hektáron arat azóta is. Bemutatta a jelenlévőknek a tiszta, magas tápértékű tönkölybúzát, melynek minden egyes részét hasznosítani lehet. Czimbalmos Tivadar

búzát, párnába való toklászt, teljes kiőrlésű lisztet, darát, korpát, ocsút is hozott, melyeket körbeadott a résztvevőknek, miközben ismertette e gabonafajta termesztését, felhasználását. Majd egy-egy szelet tönkölykenyérrel kínálta a jelenlévőket, kiemelve a táplálék minőségének fontosságát.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Nem mindegy, hogy mit eszünk

Követői is vannak a gyergyószentmiklósi termesztőnek, nemcsak a szomszédos településeken, a térségben is többen foglalkoznak tönkölybúzával. Czimbalmos arra biztatja a közösségeket, hogy ne sajnálják a pénzt, fektessenek be hántolásra, őrlésre alkalmas gépekre. Ő sajátjait úgy tervezte meg, hogy akár kézzel, de ha kell, akkor lábbal is meg lehet hajtani. Minden térségnek a szükséges felszerelések meg kellene legyenek, mert minden jel arra utal, hogy a túlélésünk szempontjából nagyon fontos lehet” – fogalmazott.

Bara István biokertész is egyik követője Czimbalmosnak, ő is megosztotta tapasztalatát, többek között a tönköly őrléséről beszélt részletesen, bemutatva a kézzel hajtható köves malmot, melyet otthonában rendszeresen használ, hisz a család számára tönkölylisztből készül a kenyér. A körkörös mozgás szakrális jelentőségére is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, egyáltalán nem mindegy, hogy mit viszünk be táplálékként a szervezetünkbe, hogy egészségesek maradjunk.