Jövőt álmodtak, hagyományt teremtettek a két Homoród mentén

Fotó: Fekete B. Zoltán

Visszatért indulási helyszínére, Oklándra a Kis- és Nagy-Homoród menti kórustalálkozó. Szombaton felkerült a dalárdazászlókra az ötödik szalag, miközben zengtek a tájegység ősi népdalai és a többszólamú magyar kórusirodalom legszebbjei.

Molnár Melinda

2017. április 23., 19:472017. április 23., 19:47

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az éneklő közösségek az elmúlt években szerre vállalták fel a házigazda szerepét Almáson, Lövétén és Homoródszentpálon. Visszatérve az oklándi kultúrotthonba nagyszerű hangulatban énekelték el a közös dalt és a himnuszokat, majd a bemutatkozó fellépések után Bartha Dénes gondnok vezetésével meglátogatták a helyi unitárius templomot.

A Comité Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal rendezvényén

Ferencz Sarolta kiemelte a közös éneklés lelket gazdagító örömének semmivel össze nem hasonlítható élményét,

majd néhány érdekességet említett a kóruséneklés lélekre és csoportkohézióra gyakorolt hatásáról.

Az eredmények alapján van valami különleges a közös éneklésben, mivel minden más csoporttevékenységnél busásabb lelki előnyökkel kecsegtet.

Köszöntötte a fellépő kórusokat, az egri Márkus Jánost, a Magyar-Tár-Ház alapítóját, valamint a testvértelepülés Jobbágyi és Egercsehi önkormányzatainak küldöttségeit.

A lövétei „öregek kórusa”, azaz a férfidalárda fellépése hangolta a találkozót, Lázár Béla zenetanár vezényletével. Úgy dalolnak, ahogy őseik is énekeltek: szívbéli jókedvvel, az egymástól eltanult nóták szeretetével. A lövétei tájházhoz kötődő asszonykórus a különleges helyi női viseletet bemutatva szólaltatta meg legszebb népdalaikat.

A homoródszentpáli Pálffy Ákos Vegyeskar Tódor Katalin óvónő vezetésével alakult újjá. Ezúttal népdalcsokorral lepte meg a hallgatóságot. A házigazdák, az Oklándi Elhelyezőközpont női kórusa Kovács Irén irányításával új repertoárral jelentkezett, és azzal az örömmel énekelt, hogy öt évvel ezelőtti kezdeményezésének ilyen bőséges a folytatása.

A nagy múltú homoródalmási dalárda Rigó Ildikó tanítónő vezényletével dallamkincsük színe-javát hozta a találkozóra. Végül a magyarországi Jobbágyi Daloskör művészeti vezetője, Sturmann Jenőné, Toncsi zenekutató gyűjtéséből mutatott be egy színes Kárpát-medencei csokrot.

Cseke Rozália, a szervező egyesület elnöke visszaemlékezett az első találkozóra. Azt kívánta: kórusaik jussanak el a későbbiekben is egymás rendezvényeire. A közös ebédet öreg estébe hajló nótázás zárta.