Jöttek, láttak, és megint a semmivel maradtak

Az árvátfalviak egyébként évek óta várják, hogy Székelyudvarhelyről kivezetett víz folyjon házaik csapjaiból, a település hálózatát ugyanis egy helyi forrás táplálja, amelynek hozama szárazság idején nem fedezi a lakosság igényeit.

Legutóbb 2016 tavaszán írtunk a helybéliek kálváriájáról, akkor Felsőboldogfalva polgármestere azt nyilatkozta lapunknak, hogy elkezdték a közbeszerzési eljárást, amelyen kiválasztják, melyik vállalkozó végzi el a vízvezetéssel, tartályok és pumpák elhelyezésével járó munkát. Sándor József akkor azt mondta, hogy a gyorsított procedúra 23–24 napot vesz igénybe, ezután kötik meg a szerződést és kezdődik el a kivitelezés, várhatóan 2016. szeptember végén.

A csöveket akkor le is pakolták Árvátfalva közepén, azóta viszont senki feléjük sem nézett – mondta el keserűen Cseke Ildikó. „Azért jöttünk a polgármester úrhoz, hogy elmondja, idén nyáron a kútról kell-e hordjuk a vizet, vagy lesz megoldás.

– mondta el az árvátfalvi asszony.

„Most azzal szembesültünk, hogy a községnek nincs egy olyan telekkönyvezett területe, ahová a rendszer kiépítéséhez szükséges pumpaházat telepíteni tudnánk” – magyarázta. Mint azonban kiderült, a berendezés elhelyezésére mindössze egy húsz négyzetméteres területre volna szükség. Hozzátette,

„Öt éve mind húzódik ez a probléma, és csak ígérteket kaptunk, ugyanis mindig az volt a szöveg, hogy megvan a pénz és megvannak az engedélyek a hálózat kiépítésére. Nem jogos ezt most az árvátfalviak fejéhez vágni, ugyanis eddig egyszer sem merült fel, hogy a beruházáshoz szükséges pénz ne lenne meg” – háborodott fel az elhangzottakon Pálfi Emília. Elmondta,

– tette hozzá. A megoldás valóban nem váratott sokat magára, mint kiderült, Árvátfalván a közbirtokosságnak lenne is egy megfelelő területe, amelyet szívesen használatba adnának a község vezetőségének.

„Jöttünk, láttunk, és ismét maradtunk a semmivel. Ezúttal még egy ígéretre sem méltatott a polgármester” – jegyezte meg lapunknak Cseke Ildikó. Az árvátfalviak azt is elmondták, hogy 2016-ban a megyei tanácshoz fordultak problémájukkal, ahonnan azt a választ kapták, hogy helyi beruházásról lévén szó az Felsőboldogfalva község hatáskörébe tartozik. „Ez volt az utolsó eszközünk, már nem tudjuk, kihez fordulhatnánk. Teljesen elveszítettük a reményt, egymásban is alig tartjuk a lelket. És megint szárazság következik” – summázta csüggedten az árvátfalvi asszony.