
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.
2023. november 01., 16:582023. november 01., 16:58
Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.
Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik
nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot,
ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva,
illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.
Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület.
A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az új keletű kataszteri nyilvántartás szerint
Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy
Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.
A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
A kézdivásárhelyi Sokadalom legfennköltebb mozzanata immáron évek óra a Pro Urbe díj átadása. A rangos elismerésben ez alkalommal, sorban tizenötödikként Gábor Rezső pedagógus, a Gábor Áron Szakképző Líceum korábbi igazgatója részesült.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ben 1356 hamis román bankjegyet vizsgált meg, 33,79 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Több megyei rendőrségének együttműködésével drogcsempészeket tartóztattak le Maros megyében, akik magas kockázatú pszichoaktív anyagokat csempésztek be a börtönökbe.
Csíkszereda polgármestere Korodi Attila a hétvégi rendkívüli hőség miatt felhívást intézett a lakossághoz. Mint mondta, a Harvíznek jelenleg nincs olyan munkálata, amely miatt vízkorlátozásra lenne szükség.
A regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. veszi át egységesen az esővíz-elvezetési rendszer működtetését és karbantartását Csíkszeredában – ez egyike volt a számos fontos döntésnek, amelyet az önkormányzati képviselők ülésén hoztak meg pénteken.
Késéseket okoznak a vasúti közlekedésben a következő napokra jelzett rendkívüli hőség miatt bevezetett sebességkorlátozások – tájékoztatott pénteken a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért.
Nicușor Dan államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetőivel készül egyeztetni pénteken a Cotroceni-palotában.
szóljon hozzá!