Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:23

Szentkirály lovasa nyerte a 19. Nemzeti Vágtát; székelyföldi versenyző nem jutott a döntőbe

20:06

A második harmadban döntötte el a párharcot a Corona a GYHK ellen

19:49

Tizenkilenc pontos hátrányból fordított, győzelemmel rajtolt a Marosvásárhelyi VSK

19:06

A kamra aranytartalékai: miből érdemes most bevásárolni?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálra gázoltak egy fiatal nőt Csíkdánfalván, a sofőr elhagyta a helyszínt – frissítve

Azonosították a csíkdánfalvi halálos baleset elkövetésével gyanúsított férfit

Csíkkarcfalvi férfit gyanúsítanak a halálos gázolás elkövetésével

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Módosító javaslat: a diákok bevonásával döntenének az iskolák az egyenruhákról

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Kelemen Hunor szerint nincs meg a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazat

Jogvesztő határidő közeledik – sürgősen kérjék a birtoklevelek kiadását azok, akiket elkerült a kollektivizálás

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.

Bodor Tünde

2023. november 01., 16:582023. november 01., 16:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.

Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik

nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot,
ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva,
illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.

Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület.

Ha most nem igénylik a földeket, azok végképp kicsúszhatnak a kezeikből.

A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az új keletű kataszteri nyilvántartás szerint

azok a földek, amelyekre 1991 után nincs birtoklevél kiadva, az önkormányzatok által szabadon felhasználható területnek számítanak és kioszthatók olyan – akár más megyei – igénylőknek, akiknek jogos földvisszaszolgáltatási kéréseit saját lakhelyükön nem tudták kielégíteni.

Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy

a kollektivizálás éveiben a kulákok földjeik egy részét a szolgáknak adták – legalábbis papíron a nevükre íratták – így sok parcella szerepel a tulajdonukként a mezőgazdasági regiszterben.

Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.

A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.

Háromszék