
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.
2023. november 01., 16:582023. november 01., 16:58
Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.
Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik
nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot,
ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva,
illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.
Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület.
A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az új keletű kataszteri nyilvántartás szerint
Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy
Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.
A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!