
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.
2023. november 01., 16:582023. november 01., 16:58
Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.
Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik
nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot,
ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva,
illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.
Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület.
A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az új keletű kataszteri nyilvántartás szerint
Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy
Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.
A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.
A kecskeméti nyomozók a napokban két román állampolgárt vettek őrizetbe, akik rendőrnek kiadva magukat unokázós csalással több idős embert is megkárosítottak – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság hétfőn a Police.hu oldalon.
Leszúrtak egy férfit a Fehér megyei Szászcsanádon vasárnap éjjel egy spontánul kitört konfliktusban, a 47 éves férfi belehalt sérülésébe – tájékoztatott hétfőn a megyei rendőrség.
Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak, a Tisza Párt óriási felhatalmazást kapott, ami óriási felelősséget jelent – mondta Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt -– derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet-ingadozásra lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közölt előrejelzéséből.
Megérkeztek az országgyűlési választás első külképviseleti urnái a Nemzeti Választási Irodához (NVI) hétfő délelőtt.
Az önkormányzati tulajdonban lévő Urbana Rt.-re bízták Székelyudvarhelyen a köztisztasági és hóeltakarítási feladatokat, miután egy tanulmány szerint jogi, gazdasági, működési és közérdeki szempontból is ez bizonyult a legelőnyösebb megoldásnak.
A 2026-os magyar országgyűlési választás után már alig több, mint 381 ezer szavazat feldolgozása van hátra. A külképviseletekről és átjelentkezéssel érkező voksok száma viszonylag alacsony, így a végeredményhez már közel jár a számlálás.
A bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese szerint elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása a Tisza Párt választási győzelmét követően.
Facebook-bejegyzésben gratulált Magyar Péter választási győzelméhez Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
szóljon hozzá!