
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.
2023. november 01., 16:582023. november 01., 16:58
Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.
Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik
nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot,
ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva,
illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.
Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület.
A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az új keletű kataszteri nyilvántartás szerint
Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy
Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.
A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
Feljelentést tesz a buszmegálló tábláját megrongálni próbáló nő ellen a Csíki Trans Kft. vezetése.
A két világháborúban elesett csíktaplocai honvédek emléke előtt hajtottak fejet november 11-én a helyi temetőben. A megemlékezésen a múlt áldozatairól, a béke értékéről és az emlékezet továbbadásának fontosságáról is szó esett.
Válságos az állapota annak a román állampolgárnak, aki megsérült a bulgáriai Trákia autópályán történt keddi tömegkarambolban – jelentette szerdán a BTA bolgár hírügynökség a burgaszi Heart and Brain kórház tájékoztatása alapján.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő ellen hatósági személy elleni erőszak miatt.
Esőre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több megyére. Emellett az ország nagy részére csapadékra és erős szélre figyelmeztető előrejelzés érvényes.
Bírálta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Nicușor Dan párttal kapcsolatos kijelentéseit, és felszólította az államfőt, hogy dokumentumokkal támassza alá az AUR esetleges kormányra kerülésének gazdasági következményeiről tett állításait.
Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában tartott keddi sajtótájékoztatója végén közölte: Ovidiu Vanghele újságíró a továbbiakban nem vehet részt a sajtótájékoztatóin, mert sértegette őt.
szóljon hozzá!