
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az idén májusban megjelent 123-as törvény szerint a nem kollektivizált területekre, legyenek azok bel- vagy kültelkek (szántók, kaszálók, legelők) november 18-ig lehet még kérni a birtoklevél kiadását, másképp a tulajdonosok lemondhatnak róluk. A határidő közeledtére Ráduly István Kovászna megyei prefektus hívta fel a figyelmet.
2023. november 01., 16:582023. november 01., 16:58
Azokra a telkekre, amelyeket a kommunizmusban – önként vagy kényszer alatt – nem adtak át a kollektívnek, a törvény szerint a megyei földosztó bizottságoknál lehet kérni a birtoklevél kiadását, de Ráduly István szerint ajánlott ugyanakkor a helyi bizottságnál is megtenni ezt.
Azok az igénylők (vagy örököseik) folyamodhatnak birtoklevélért, akik
nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot,
ugyanakkor az is feltétel, hogy a szóban forgó területre a kataszteri törvény értelmében ne legyen telekkönyv nyitva,
illetve ne legyen iktatva más igénylő kérése is ugyanarra a parcellára.
Mint Ráduly István elmondta, több olyan eset lehetett az 1990-es években, hogy valaki birtoklevelet kért földjeire, de azt mondták neki, hogy nem szükséges kérést letennie, ha nem volt kollektivizálva a terület.
A 2013/165-ös törvény ugyanis kötelezte a polgármestereket, mint a földosztó bizottságok elnökeit, hogy leltározzák fel a közigazgatási egységhez tartozó területet. Az új keletű kataszteri nyilvántartás szerint
Igaz az is, hogy Kovászna megyében szinte kivétel nélkül minden közigazgatási egységben mínuszban vannak a földigényeket tekintve, azaz mindenkinek nem tudták természetben visszaszolgáltatni a földjussukat. Erre többek között olyan előzmények után került sor, hogy
Ugyanakkor az egykori kulák telekkönyvein is szerepelnek azok a földek, így mindenki a birtokjog igazolásával igényelhette azokat vissza a 18-as földtörvény szerint.
A múlt század ötvenes éveiben lezajlott kollektivizálás a megyében főleg azokat a kis falvakat kerülte el, ahol nem voltak szép nagy szántóföldek, ilyen többek között Lisznyópatak, Zalánpatak, Dobollópatak.
Három ember meghalt, kettő pedig megsérült pénteken egy közlekedési balesetben az Olt megyei Priseaca település közelében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly büntetőügyének hátterében. A védőügyvéd Kolozsváron mutatta be az elmúlt tizennégy évet.
Lejárt szavatosságú fertőtlenítőszereket találtak a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) ellenőrei a maroshévízi városi kórházban. Az intézményt megbírságolták, a termékek használatát megtiltották – közölte a DSP vezetője, Tar Gyöngyi.
Közel száz paptestvére, népviseletbe öltözött malomfalvi hívei és több száz helyi és távolról érkező gyászoló kísérte utolsó útjára pénteken a szerdán elhunyt Daniel Ernő plébánost.
Romániában jegyezték a legnagyobb éves visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban az Európai Unióban 2026 júliusában – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a pénteken közzétett adataiból.
Egy drón szárnyát sodorták partra a hullámok pénteken a konstancai Modern strandon.
Több mint 700 ezer gyermek részesült a 2025–2026-os tanévben az 500 lejes oktatási támogatásból. A program a következő tanévben is folytatódik, a jogosult családoknak azonban időben be kell nyújtaniuk a kérelmet.
Csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. A 2026–2027-es tanév 36 tanítási hétből áll, a vakációk időpontjai pedig már hivatalosak – egy februári szünetről viszont a megyei tanfelügyelőségek döntenek.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia olyan diákokat és egyetemi hallgatókat vár önkéntesnek, akik szívesen bekapcsolódnának az intézmény tevékenységébe.
Újabb harminc nappal meghosszabbította pénteken a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
szóljon hozzá!