A közlemény szerint ez alól kivételt képeznek a diákok, a huszonhatodik életévüket be nem töltött egyetemi hallgatók, a fogyatékkal élők, a nyugdíjasok és azok, akik legalább a minimálbér szintjén valósítanak meg jövedelmet. Az adótörvénykönyvet módosító rendelet a közlemény szerint augusztus elsejétől lép érvénybe.

A jogszabályt azt követően módosították, miután az erre vonatkozó statisztikai adatok és kutatások kimutatták, hogy

Ezek közül 370 ezer személynek csupán ez az egy részmunkaidős szerződése van. A módosítás bevezetését indokolta az is, hogy az elmúlt két évben nagyobb mértékben növekedett a részmunkaidős állások száma, mint a teljes munkaidősöké. Gazdasági szempontból az intézkedés korlátozni próbálja azon helyzetek számát, amikor részmunkaidős szerződést kötnek az adózás elkerülése miatt.

Ugyanakkor esélyegyenlőséget biztosítanak azoknak a cégeknek, amelyek teljes munkaidőre vonatkozó szerződést kötnek, és biztosítják legalább a minimálbért az alkalmazottaknak. Emellett szociális szempontból is védelmet biztosít az intézkedés, ugyanis a részmunkaidőben dolgozók is jogosultak lesznek a közegészségügyi ellátásra és teljes értékű nyugdíjra – mutattak rá a közleményben.

Országos szinten tehát több mint egymillió munkavállalót érint a módosítás, azt azonban

Ileana Mocrei, a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelő-helyettese érdeklődésünkre elmondta, a munkakönyvet helyettesítő Revisal nevű országos elektronikus adatbázisban csak bizonyos adatokat tárolnak, például azt, hogy van-e az illetőnek munkaszerződése. Mint mondta, minden hónapban frissített adatbázist kapnak az országos munkaügyi felügyelőségtől a Hargita megyei aktív munkaszerződésekre vonatkozóan, ebből azonban nem derül ki, hogy ezek közül hány teljes munkaidős, és hány részmunkaidős. Csak annyit tudnak kiszűrni, hogy melyik szerződés szól meghatározott, illetve melyik meghatározatlan időtartamra, illetve a felfüggesztett szerződések számát is követni tudják, a ledolgozott órák szerinti leosztást azonban nem kapják meg.