
Kettős mérce? Más nemzetek zászlói maradhatnak. Archív
Fotó: 3szek.ro
A Brassói Táblabíróság jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a székely, a magyar és a megyezászlót a Kovászna megyei önkormányzat tanácsterméből, de a velük együtt adományozott német, izraeli és amerikai zászló maradhat.
2018. október 10., 18:182018. október 10., 18:18
A kedden kimondott ítéletről a felperes Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke, Dan Tanasă számolt be saját blogján. A romániai bíróságok portálján közölt adatok szerint
Az ADEC eredetileg a prefektust is perelte, mert a tanácstermet közösen használja a Kovászna megyei önkormányzat és a prefektusi hivatal. Keresetének ezt a részét azonban már az alapfokon eljáró törvényszék elutasította.
A magyar és a székely zászlót Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke adományozta 2016 novemberében a megyei önkormányzatnak az amerikai, a német és az izraeli zászlóval együtt, miután az általa korábban adományozott magyar és székely zászlót egy bírósági ítélet alapján el kellett távolítani a tanácsteremből. Az adományt heves vita után fogadta el 2017 januárjában a megyei tanács.
Kulcsár Terza József akkor elmondta:
A németek 1918-ban mintegy 800 ezer fős közösséget alkottak, amely mára 30 ezer fősre apadt. A romániai zsidó közösség tagjait – közel 150 ezer embert – a kommunizmus éveiben „egyfajta újkori emberkereskedelem keretében eladta és eltávolította” a román állam. Hozzátette: a németek és zsidók romániai sorsának alakulása felbecsülhetetlen veszteség Románia számára, és erkölcsi kötelesség tisztelettel emlékezni az egykori kisebbségi társakra.
Tamás Sándor az MTI kérdésére elmondta: kíváncsian várják a jogerős bírósági ítélet indoklását, és pontosítást fognak kérni abban a tekintetben, hogy mi legyen azokkal a zászlókkal, amelyekre nem vonatkozik az ítélet. Elmagyarázta ugyanis, hogy a kifogásolt zászlók a nem kifogásoltakkal együtt képezik az adomány egészét.
„Jogilag semmi különbség nincsen az amerikai zászló és a magyar zászló között.
– magyarázta Tamás Sándor.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
4 hozzászólás