Jó szerszámokat kell adni okos embereknek

amely nemcsak Magyarország gazdasági fejlődését, hanem a jelenleg lemaradó országok fellendülését is elhozhatja a kutatás-fejlesztések és az innováció révén. Az előadás után választ adott több kérdésünkre a témával kapcsolatban.

– Mit jelent a tudásalapú gazdaságfejlesztés? Mi a jelentősége?

– Tudásalapú gazdaságfejlesztés alatt elsősorban a humán tőke fejlesztését értem, és a humán tőkét most nem egyfajta szociális környezetben definiáljuk, hanem nagyon fontos gazdasági versenyképességi tényező.

Nagyon sokszor itt, Kelet-Közép-Európában az infrastruktúra- fejlesztésnek, a gépek, a termelő eszközök vásárlásának a bűvöletében élünk. Pedig a 21. század versenyképessége döntően az olyan „intangible asset”-eken (anyagtalan, immateriális javakon) múlik, mint a márkaépítés, a szervezetfejlesztés, a munkavállalók, illetve a vezetőknek a képzése, tréningje, a nemzetközi piacra lépési kompetenciák, az iparjogvédelmi kompetenciák. Ezek döntik el a modern gazdaságok közötti versenyt, és nem feltétlen a fizikai tőkejavak. Hiszen a fizikai tőkejavakat nagyon gyorsan lemásolják a versenytárs cégek és a versenytárs országok is.

Ehhez nagyon korszerű technológiával és nagyon tanult emberekkel kell őket felruházni. Tehát ha leegyszerűsíteném: jó szerszámokat kell adni okos embereknek, és ez a kettő együtt már kiindulási alapja a potenciális tudásintenzív gazdaság kiépítésének.

– Hogyan lehet hasznosítani, gyakorlatba ültetni a tudásintenzív gazdaság fejlesztését?

– Én alapvetően vállalkozáspárti vagyok. Szerintem a vállalkozóknak kell észrevenniük azt, hogy az ő versenyképességük a kutatás-fejlesztésben és az innovációban rejlik, és adjuk a vezérpálcát a vállalkozóknak.

az egyetemek, kutatóközpontok pedig próbálják ezeket a szükségleteket kielégíteni úgy, hogy a vállalkozások azt valóban hasznosítani tudják. De ki kell emelni, hogy sokszor a vállalkozások is kifejezetten kutatás-fejlesztésre specializálódott vállalkozásoktól vesznek igénybe tudásintenzív szolgáltatásokat, tehát nem feltétlenül csak egyetemektől.

A modern gazdaságokban rengeteg olyan cég van, amelyek kifejezetten kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak, más cégeknek kutatnak, fejlesztenek. Tehát elsősorban így kapcsolódunk be, mint vállalkozások.

– Hogyan kapcsolódhatunk be személyekként?

– Nagyon fontos, már az alapfokú oktatásnál erősíteni kell a matematikai, a számolási készségeket, a szövegértési, fogalmazási kompetenciáit a fiataloknak. Szeretném azt is elmondani, hogy

Ne legyen, hogy azért, mert a gyermeknek az analitikus gondolkodási képességei vagy a számolási képességei kevésbé jók, automatikusan kizáródjon a természettudományi, informatikai és mérnöki pályákról, amelyek egyébként magas hozzáadott értékű munkát és jól fizetett pozíciókat jelenthetnek nemcsak a fiatalnak, hanem annak a vállalkozásnak, akinek ő dolgozik. Azt gondolom, itt kezdődik a bekapcsolódás a tudásintenzív gazdaságokba.

– Hogyan látja a romániai helyzetet?

– El kell ismerni, az elmúlt évtized nagyon sikeres volt a román felzárkózási pályáján. Amit tudom, hogy kevésbé éreztek adott esetben Hargita megyében vagy Székelyföldön. Természetesen vannak árnyoldalai is annak, ami Romániában gazdasági téren végbement az elmúlt évtizedben. Tudom, hogy ez nagyon sokszor csak szigetszerű, tehát többek között Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Nagyvárad, vagy Szeben, akár Konstanca, Krajova környékén érezhető, de

Meg kell jegyezni, hogy Románia az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP alapján – még, ha ez a mutató számos módszertani torzítással is rendelkezik – 2023-ban utolérte Magyarországot, mindkét ország az Európai Unió átlagának 77 százalékát éri el.

– Hol tart jelenleg ez a folyamat Magyarországon, illetve Erdélyben, és mik a teendők annak érdekében, hogy az egész Kárpát-medencében ez a szemléletmód beépüljön?

– A Kárpát-medencében kiváló egyetemek működnek, ahogy az anyaországban, és a határon túli területeken is. Megjegyezném, hogy nem csak az anyaországi támogatással fenntartott egyetemekre gondolok, hanem bizony egyébként a szomszédos országok, a többségi nemzetek állami vagy éppen magán fenntartású egyetemeire is.

És azt gondolom, hogy ez a közeg alapvetően az Osztrák–Magyar Monarchia kiemelkedő egyetemi kultúrájára épül. Ugyanakkor mindez továbbra is garanciát jelenthet arra, hogy ha jól sáfárkodunk az erőforrásokkal, és ezeket az intézményeinket fejlesztjük, akkor az intézmények maguk körül ki fogják alakítani azt az innovációs ökoszisztémát, ami a Kárpát-medencében is a közepes fejlettségű csapda elkerülésének nagyon fontos módja lehet. De kiemelném,

És természetesen bízunk benne, hogy nemcsak a magyar kormány, hanem a szomszédos országok kormányai is ezt fogják támogatni, és ehhez nagyon sok európai uniós és piaci forrás is rendelkezésre fog állni. Ez lehet a Kárpát-medence innovációs terében nagy előrelépés a következő évtizedben.