Szakképzett munkaerő hiányában jelentősen csökkent a vállalatok nyeresége

ez pedig nemcsak a már meglévő alkalmazottakra gyakorol erőteljesebb nyomást, hanem az ügyfelekkel kötött fontos szerződések elvesztését, a termelékenység stagnálását vagy csökkenését, illetve a vállalat tevékenységének korlátozását is eredményezi. A megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy a munkaerőhiány miatt 10 százalékkal csökkent vállalatának évi nyeresége, 15 százalékuk szerint a veszteség ennél is nagyobb, mintegy 20 százalékos volt, 8 százalékuk pedig még ennél is magasabbra becsülte a nyereség csökkenését.

Emellett ötből két munkaadó válaszolta azt, hogy 10 százalékkal csökkent a kereskedelmi forgalma, 17,8 százalékuk szerint ez a csökkenés a 20 százalékot is elérte, de voltak, akik 30 százaléknál is nagyobb csökkenést jegyeztek. Kedvező azonban, hogy a válaszadók egyharmadának nem volt ilyen tapasztalata.

Ez nem is meglepő, hiszen a munkanélküliség folyamatos csökkenést mutatott az utóbbi időszakban: az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség legfrissebb, januári adatai szerint 289 582 nyilvántartott munkanélküli volt az országban, ez pedig mindössze 3,32 százalékos arányt jelent, ami 1,5-tel kevesebb a korábbi év hasonló időszakához képest. Arról nem is beszélve, hogy ezzel az ország az Unióhoz viszonyítva is jól teljesít, hiszen az EU-s munkanélküliségi arány 6,7 százalékos.

Hargita megyében az országos átlagnál magasabb, 4,23 százalékos arányt jegyeztek januárban, ami 5709 nyilvántartott munkanélkülit jelent. Maros megyében már sokkal kedvezőbb a helyzet, ott mindössze 2,98 százalékos a munkanélküliségi ráta, és 6988 nyilvántartott munkanélkülit jegyeznek. A munkanélküliségi arány tehát egyik megyében sem magas, az adatokat tovább vizsgálva azonban kiderül, mi is okozza a kutatásban feltárt problémát: a

Vészmegoldásokat alkalmaztak

A Best Jobs felmérése szerint a termelés, az értékesítés, az informatika, a mérnöki munka, a logisztika, a pénzügyi számvitel és az ügyfélszolgálat területén a legnehezebb megfelelő alkalmazottakat találni.

A munkaadók további 13,6 százaléka egyetemistákat alkalmazott, 13,1 százalékuk pedig átképezte a már meglévő alkalmazottait, hogy pótolja a hiányt. További 11,4 százalékuk távolabbról alkalmazott személyzetet, akik így naponta ingáznak, közel 9 százalékuk pedig inkább a technológiába fektetett, és automatizálással oldotta meg a problémát, azaz gépeket választott az emberi erőforrás helyett. Kevesebben ugyan, de olyanok is akadtak, akik nyugdíjasokat vagy külföldi munkaerőt alkalmaztak.

Emellett a megkérdezettek közel egyharmada szerint az a probléma, hogy nincs elegendő szakképzett személy a munkaerőpiacon, 11 százalékuk pedig nem tudja felvenni a versenyt a magasabb béreket biztosító konkurenciával.