Jelentős tehertől mentesítenék a leendő háziorvosokat – interjú Vass Leventével

Ma már minden évben nagyjából 5600 helyet írnak ki, ugyanannyit, ahányan licenszvizsgát tesznek. Emellett lehetőséget adtunk, hogy a székelyföldi kórházak, járóbeteg-rendelők, családorvosi rendelők képzőközpontokká válhassanak, tehát a rezidensévek alatt már hazatérve szerezhetnek szakmai tapasztalatot a fiatal orvosok.

Erre már készítjük a törvénytervezetet.

– Már korábban megfogalmazódott a javaslat, amely eltörölné a családorvosi rezidensvizsgát. Milyen előnyökkel járna ez?

– A hatodéves orvostanhallgatók már az egyetemi tanulmányaik vége felé – február–márciusban – speciális kérdőív kitöltésével jelentkezhetnének a családorvosi szakirányra, rezidensvizsga nélkül. Ezt követően három hónapos felkészítő programon vennének részt az egyetemek, az egészségügyi minisztérium, a megyei közegészségügyi igazgatóság és a biztosítópénztár közös szervezésében.

Mindezt pilot programként szeretnénk elindítani, és ez az, amitől azt reméljük, hogy lesznek olyan fiatal végzős kollégák, akik azt mondják, hogy bevállalják ezt a szakmát a szépségeivel, nehézségeivel együtt.

– Tehát a rezidensvizsga felszámolása jelenleg kizárólag a családorvoslás esetében merül fel?

– Igen. Azt szeretnénk, ha a rezidensvizsga minden szakterületen leegyszerűsödne, ugyanakkor a társadalom még nincs megérve arra, hogy teljesen eltörölhessük. Vannak olyan szakágak – például szemészet, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat –, ahol óriási a túljelentkezés. Ezekben az esetekben nagyon nehéz versenyvizsga nélkül eldönteni, hogy ki jogosult arra, hogy ezen a szakterületen végezzen. Tehát

A sebészet esetében is lehetne erre az elvre építkezni, és a kérdőív mellett fel lehetne mérni a kézügyességet is, pont azért, hogy a fiatalokat azok felé a szakok felé irányítsuk, amelyekben akár a legjobbak lehetnek. Nagyon fontos, hogy a rezidensvizsgát csak fokozatosan lehet megszüntetni, és csak akkor, ha a kórházak mellett a járóbeteg-rendelők, családorvosi rendelők is bekapcsolódnak a szakemberképzési-hálózatba.

– A jelenlegi törvényi keretek mennyire támogatják ezt a folyamatot?

– A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés éppen az ellenkezőjét erősíti annak, mint amit mi szeretnénk elérni. Egységes rezidensvizsga helyett 2026-tól négy ágazatra bontva szerveznék meg a vizsgát. Ez teljesen rossz irány, hiszen

Ebben a rendszerben nem lesz átjárhatóság a különböző szakterületek között. Ha valaki például mikrobiológusként kezdi a rezidensi képzést, de később rájön, hogy inkább családorvos lenne, nem tud váltani. Ezt akarjuk visszafordítani és kiegészíteni azzal, hogy legyen olyan szakterület – a családorvos –, ahol versenyvizsga nélkül lehet belépni a rezidensképzésbe.

Ugyanakkor az a hála, az a ragaszkodás, amit a családok, anyukák, nagymamák, nagytaták éreznek egy családorvos iránt, aki ott van mellettük folyamatosan és segíti, az nem összehasonlítható a kórházi közeggel.

korábban írtuk

Legalább húsz háziorvosra lenne szükség Hargita megyében

Évek óta kongatja a vészharangot Hargita megyében is a szakma: elöregedőben a háziorvosi társadalom, és az elkövetkezendő években legalább húsz új háziorvosra lenne szükség. Hargita megyében 126 háziorvosi rendelőben összesen 132 családorvos dolgozik.

korábban írtuk

Nem látszik a fény az alagút végén: ezrek maradhatnak háziorvos nélkül

A háziorvosok egyharmada már elérte a nyugdíjkorhatárt Kovászna megyében, az utánpótlás viszont messze elmarad a szükségestől. A családorvosi hivatás alacsony megbecsültsége miatt a fiatalok más szakirányt választanak.

korábban írtuk

A marosszéki háziorvosok egyharmada betöltötte a nyugdíjkorhatárt

A Maros megyében dolgozó háziorvosok egyharmada elérte a nyugdíjkorhatárt és az elkövetkező években további több tucatnyain töltik be a 65. életévüket. A meghirdetett háziorvosi rezidens helyekre nem kerülnek pályakezdő jelentkezők.