Jelentős bérkülönbségek vannak Hargita Megye Tanácsánál – felháborodást szült

A vezető beosztású köztisztviselőknél a II. szakmai fokozatú irodavezetők bruttó 7430 lejes alapbérben részesülnek a megyei tanácsnál, a gyermekvédelmi vezérigazgatóságnál viszont mindössze bruttó 5100 lejes alapbérben. A végrehajtó köztisztviselők esetében is hasonló a helyzet: a főfokozatú könyvvizsgáló (auditor) alapbére például bruttó 5250 lej a megyei tanácsnál, de csak bruttó 3610 lej a gyerekvédelmi vezérigazgatóságnál, illetve bruttó 3781 lej a Hargita Megyei Személynyilvántartó Igazgatóságnál. Ez csupán néhány példa,

Járni jár, de...

Az idei 153-as számú közalkalmazotti bértörvény július elsejétől lépett hatályba, alapelve pedig az volt, hogy megoldást nyújtson a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A törvény előírja, hogy a megyei közigazgatásban dolgozó alkalmazottak bérének meghatározása a megyei tanácsok feladata. Meg van szabva egy alsó és egy felső határérték: előbbi a minimálbér, utóbbi pedig a megyei tanácsok alelnökeinek illetménye. A bértörvény a megyei tanács alelnökei számára 8-as koefficienst határoz meg, így

Ezt az összeget felső határértékként figyelembe véve szabhatta meg tehát a megyei tanács képviselő-testülete a megyei közigazgatásban dolgozó alkalmazottak bérét.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bértörvény nem tesz különbséget a megyei tanácsok és az ehhez tartozó alintézmények között, csupán azt írja elő, hogy az egyes munkakörök esetében milyen koefficienseket szabhatnak meg.

Ezt a megoldást választották

A fizetések folyósítása, illetve a számlák rendezése jóval nagyobb problémát okoz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak, ám a béremelés mértéke sem ad okot örömre. Elekes Zoltán, az intézmény vezetője elmondta, a bértörvénnyel kapcsolatosan volt egy telekonferencia, amelyet az illetékes miniszter tartott, és akkor konkrétan rákérdeztek, hogy az alintézményeknek, illetve a megyei tanácsnak egyforma béreket kell-e megszabni. A miniszter azt válaszolta,

„A Hargita megyei tanács az utóbbit választotta. Az alkalmazottak közül néhányan elégedetlenek és beadványt fogalmaztak meg erről. Van egy olyan érzés az intézményen belül, hogy ezek szerint mi másodrangúak vagyunk. A bértörvény alkalmazása után az alkalmazottaink nagy részének egy keveset emelkedett a bére, de nem mindenkinek.

– emelte ki Elekes.

Értelmezési hiba?

Értelmezési gondok vannak Simon Mihály, a Hargita Megyei Személynyilvántartó Igazgatóság vezetője szerint. Mint mondta, az országban többféleképpen alkalmazták a törvényt, egyes helyeken különbséget tettek, máshol nem a megyei tanács apparátusa és az alintézmények között.

A törvény ugyanabba a foglalkoztatási csoportba sorolja a megyei tanács apparátusát és az alintézményeket, ezért véleményem szerint a bérek egyformák kellene legyenek. A törvényben nem tesznek különbséget a tanács és az alintézmények között, ott egyetlen táblázat van megadva az értékekkel a különböző pozíciókra.

Többé-kevésbé emelkedtek a bérek nálunk is, az azonban már megint más helyzet, hogy amíg nálunk 30 lejjel nőtt a fizetés, a másik helyen már kétezerrel. Tanácsi határozatról lévén szó ezt a problémát csak közigazgatási bíróságon lehet megoldani. Egyeztettünk a gyermekvédelmi igazgatósággal, elképzelhető, hogy közösen indítunk pert az ügyben.

– tette fel a költői kérdést Simon.

Igazodás a költségvetéshez

Szőcs-Mátyás István, a megyei tanács menedzsment osztályának vezérigazgató-helyettese megkeresésünkre a téma kapcsán úgy nyilatkozott, a meghatározott alapbérekkel kapcsolatosan elsősorban néhány alapvető részlet tisztázását tartja fontosnak. „Egyrészt alárendelt intézményeinknél az új bértörvény alkalmazása senkinek sem jelentett bércsökkenést, ilyen jellegű intézkedés csak a saját apparátus esetében történt. Meglátásom szerint fontos azt is kiemelni, hogy az állampolgárok szempontjából az új törvény célja nem a bérek egységesítése volt, hanem inkább a teljesítmény és eredményorientált szemlélet megfoganatosítása a közigazgatásban.

Az önkormányzat saját apparátusának hatékonyabbá tételén már dolgozunk, átszervezésre fog a közeljövőben sor kerülni. Természetesen nyitottak vagyunk alárendelt intézményeinknél is a magasabb fizetési szintek megállapítására, amennyiben egy ilyen intézkedés a kisebb személyzeti létszám, európai uniós vagy más külső források bevonása, vagy egy sokkal hatékonyabb működés útján valósul meg” – sorolta a lehetőségeket Szőcs-Mátyás István.