Egyesek és kettesek? A megyeházán dolgozók bére meghaladja az azonos beosztású, de az alintézményekben dolgozókét
Fotó: Pinti Attila
Jól jártak a megyei önkormányzat alkalmazottai a béremeléssel, főleg a tanács alá rendelt intézmények munkatársaihoz képest. Az utóbbiak akár ezer-kétezer lejjel kevesebbet kapnak. A megyei tanács képviselő-testületének béremeléssel kapcsolatos döntése felháborodást szült.
2017. szeptember 30., 15:292017. szeptember 30., 15:29
Jelentősen nagyobb együtthatókat (és ezáltal alapbéreket) határozott meg a megyei képviselő-testület az önkormányzat alkalmazottai számára, mint az alárendelt intézmények dolgozóinak.
A 2017-ből származó 221-es tanácsi határozat alapján
A vezető beosztású köztisztviselőknél a II. szakmai fokozatú irodavezetők bruttó 7430 lejes alapbérben részesülnek a megyei tanácsnál, a gyermekvédelmi vezérigazgatóságnál viszont mindössze bruttó 5100 lejes alapbérben. A végrehajtó köztisztviselők esetében is hasonló a helyzet: a főfokozatú könyvvizsgáló (auditor) alapbére például bruttó 5250 lej a megyei tanácsnál, de csak bruttó 3610 lej a gyerekvédelmi vezérigazgatóságnál, illetve bruttó 3781 lej a Hargita Megyei Személynyilvántartó Igazgatóságnál. Ez csupán néhány példa,
Az idei 153-as számú közalkalmazotti bértörvény július elsejétől lépett hatályba, alapelve pedig az volt, hogy megoldást nyújtson a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A törvény előírja, hogy a megyei közigazgatásban dolgozó alkalmazottak bérének meghatározása a megyei tanácsok feladata. Meg van szabva egy alsó és egy felső határérték: előbbi a minimálbér, utóbbi pedig a megyei tanácsok alelnökeinek illetménye. A bértörvény a megyei tanács alelnökei számára 8-as koefficienst határoz meg, így
Ezt az összeget felső határértékként figyelembe véve szabhatta meg tehát a megyei tanács képviselő-testülete a megyei közigazgatásban dolgozó alkalmazottak bérét.
Fontos hangsúlyozni, hogy a bértörvény nem tesz különbséget a megyei tanácsok és az ehhez tartozó alintézmények között, csupán azt írja elő, hogy az egyes munkakörök esetében milyen koefficienseket szabhatnak meg.
A fizetések folyósítása, illetve a számlák rendezése jóval nagyobb problémát okoz a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak, ám a béremelés mértéke sem ad okot örömre. Elekes Zoltán, az intézmény vezetője elmondta, a bértörvénnyel kapcsolatosan volt egy telekonferencia, amelyet az illetékes miniszter tartott, és akkor konkrétan rákérdeztek, hogy az alintézményeknek, illetve a megyei tanácsnak egyforma béreket kell-e megszabni. A miniszter azt válaszolta,
„A Hargita megyei tanács az utóbbit választotta. Az alkalmazottak közül néhányan elégedetlenek és beadványt fogalmaztak meg erről. Van egy olyan érzés az intézményen belül, hogy ezek szerint mi másodrangúak vagyunk. A bértörvény alkalmazása után az alkalmazottaink nagy részének egy keveset emelkedett a bére, de nem mindenkinek.
– emelte ki Elekes.
Értelmezési gondok vannak Simon Mihály, a Hargita Megyei Személynyilvántartó Igazgatóság vezetője szerint. Mint mondta, az országban többféleképpen alkalmazták a törvényt, egyes helyeken különbséget tettek, máshol nem a megyei tanács apparátusa és az alintézmények között.
A törvény ugyanabba a foglalkoztatási csoportba sorolja a megyei tanács apparátusát és az alintézményeket, ezért véleményem szerint a bérek egyformák kellene legyenek. A törvényben nem tesznek különbséget a tanács és az alintézmények között, ott egyetlen táblázat van megadva az értékekkel a különböző pozíciókra.
Többé-kevésbé emelkedtek a bérek nálunk is, az azonban már megint más helyzet, hogy amíg nálunk 30 lejjel nőtt a fizetés, a másik helyen már kétezerrel. Tanácsi határozatról lévén szó ezt a problémát csak közigazgatási bíróságon lehet megoldani. Egyeztettünk a gyermekvédelmi igazgatósággal, elképzelhető, hogy közösen indítunk pert az ügyben.
– tette fel a költői kérdést Simon.
Szőcs-Mátyás István, a megyei tanács menedzsment osztályának vezérigazgató-helyettese megkeresésünkre a téma kapcsán úgy nyilatkozott, a meghatározott alapbérekkel kapcsolatosan elsősorban néhány alapvető részlet tisztázását tartja fontosnak. „Egyrészt alárendelt intézményeinknél az új bértörvény alkalmazása senkinek sem jelentett bércsökkenést, ilyen jellegű intézkedés csak a saját apparátus esetében történt. Meglátásom szerint fontos azt is kiemelni, hogy az állampolgárok szempontjából az új törvény célja nem a bérek egységesítése volt, hanem inkább a teljesítmény és eredményorientált szemlélet megfoganatosítása a közigazgatásban.
Az önkormányzat saját apparátusának hatékonyabbá tételén már dolgozunk, átszervezésre fog a közeljövőben sor kerülni. Természetesen nyitottak vagyunk alárendelt intézményeinknél is a magasabb fizetési szintek megállapítására, amennyiben egy ilyen intézkedés a kisebb személyzeti létszám, európai uniós vagy más külső források bevonása, vagy egy sokkal hatékonyabb működés útján valósul meg” – sorolta a lehetőségeket Szőcs-Mátyás István.
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
Ismét pezsegni fog Kovászna hétvégén: a 26. városnapok számtalan rendezvénye remélhetően sokakat kihoz a terekre, bevisz az előadótermekbe szórakozni, művelődni.
Általános sztrájkra készül a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) a kormány által kilátásba helyezett elbocsátások miatt.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es autópályán – közölte a Szeben megyei rendőrség.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamosenergia árát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az energiaügyi miniszter.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma – derül ki a kormány kedden közzétett elemzéséből.
Idén, az év első hét hónapjában Maros megyében 15 személy hunyt el közúti balesetben és ötvennél többen súlyosan megsérültek. A rendőrség beszámolójából kiderül az is, hogy melyek volt a balesetek legfőbb okai.
Az augusztus 25-31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kolozsvári „Avram Iancu” Nemzetközi Repülőtér bejelentette, hogy megszünteti a kézipoggyászban szállítható folyadékok mennyiségi korlátozását.
szóljon hozzá!