Murányi Sándor Olivér
Fotó: Barabás Ákos
Vadvonulás címmel kerül sor irodalmi találkozókra Jász Attila költővel és Murányi Sándor Olivér íróval Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön.
2024. április 14., 20:522024. április 14., 20:52
A két alkotóval április 15-én, hétfőn 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, április 16-án, kedden 13 órától a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban, április 17-én, szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban találkozhatnak az olvasók.
– vallja magáról Csendes Toll, alias Jász Attila. A Tatán élő költő az elmúlt húsz évben számos verses- és esszékötetet publikált.
Murányi Sándor Olivér 1974-ben született Székelyudvarhelyen. Az író-harcművész-népi táncos 1987-ben a Nicolae Ceauşescu tiszteletére rendezett Megéneklünk Románia Országos Fesztiválon kisebbségiként első díjat nyert a kalotaszegi legényessel, megelőzve a többségi táncosokat. 1986-ban kezdett el karatézni, 2006-ban lett fekete öv harmadik danos karatemester. Előtte azonban 1998-ban országos bajnok lett. Tizennyolc évesen két hétig volt ferences szerzetesjelölt. Jelenleg a hargitai medvék és a dunai harcsák között ingázik.
Merész hangvételű, humorral átszőtt leírásokban bővelkedő, de a természethimnusz szentségéig emelkedő prózája egyként a magáénak mondhatja a kortársi kalandregényi, nevelődési regényi sajátosságokat, melyek a megnevezetlenül maradt erdélyi áthallásokkal, átszövődésekkel megkülönböztetett helyet biztosítanak számára a kortárs irodalomban. Medvenéző című könyve érettségi tétel volt Magyarországon, idén adta ki Németországban a Schlosser Verlag. Utóbbi kötetei Folyamtánc (2022) és Panasz helyett (2023) címmel jelentek meg.
A háromhelyszínes rendezvény házigazdái Gyulai Arthúr és Szonda Szabolcs könyvtárigazgatók, valamint Szakács István Péter író, támogatói a Természet és Irodalom Egyesület, a Kájoni János Megyei Könyvtár, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tamási Áron Gimnázium. A kötetek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók, a szerzők dedikálják. Mindenkit szeretettel várnak.
Közösséget és templomot akar építeni Nagy Gábor és Orsolya, református lelkészek, akiket vasárnap iktattak be Marosvásárhelyen a Tulipán utcai református gyülekezetbe.
A magyar kormány segítségével és a helyiek összefogásával teljesen megújult a 150 esztendeje épült székelyszenterzsébeti református templom. A hagyományokra való építkezés és a hit fontosságát hangsúlyozták a vasárnapi hálaadó istentisztelet felszólalói.
Rangsorolta a Hargita Megyei Egyeztető Tanács az RMDSZ megyei önkormányzati választásokra készülő képviselőjelöltjeit. A lista a korábbi választásokon megszokott algoritmus szerint állt össze, figyelembe véve a három területi szervezet javaslatait.
Két autó ütközött a 13-as jelzésű országút Marosvásárhely és Ákosfalva közötti szakaszán vasárnap délután. Az első jelentések szerint öt sérültje van a balesetnek.
Sót-borsot csak szettben adunk át, nem nyúlkálunk át mások előtt, a telefont nem tartjuk az asztalon, a textilszalvétát nem tesszük a nyakunkba – néhány szabály, amiről tudni kell. Hossó Nikoletta protokollszakértőnek a kisujjában van a szakma.
Elsősorban a természetjárókat és a földrajz iránt érdeklődőket várják Székely Árpád Kárpátok (alpi formakincs a Magas-Tátrától a Retyezátig) című munkájának vetítéssel egybekötött bemutatójára a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba.
Marosvásárhely polgármesteri tisztségére Radu Pescar üzletember, a Maros megyei tanácselnöki tisztségre pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Adrian Giurgiu pályázik az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) színeiben.
Himnusz a magasban című koncertjét mutatja be Thurzó Zoltán világrekorder zongoraművész április 25-én Gyergyószentmiklóson. A fellépést fényjáték és vetítés teszi emlékezetesebbé.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
szóljon hozzá!