
Nem mindennapi módszerekkel mutatja be a környezetet és az élővilágot a gyerekeknek Szabó Jenő búvár. Búvártavat hozott létre, ahol halakat lehet etetni, terápiát, sőt víz alatti zenehallgatást kipróbálni.
2017. június 10., 16:552017. június 10., 16:55
Több mint ezer diák ismerkedett a természettel a dálnoki búvártónál az Iskola másként program keretében. Két hét alatt Kovászna, Hargita, Brassó és Buzău megyékből naponta 50–130 gyereket láttak vendégül, akik az Elveszett világ egyesület emeletes tanbuszában az erdővédelemről hallgattak előadást, majd Herman Ottó tanösvénysátrában próbálhattak ki különböző természetközeli játékokat. A program részeként a búvártóban kishalakat etettek a résztvevők, majd a búvárkodásról is tanulhattak.
Szabó Jenő búvár, a szabadidőközpont létrehozója pénteken sajtótájékoztatón számolt be eredményeikről, terveikről. Tapasztalata szerint a gyerekek egyre inkább elszakadnak a természettől, így saját módszereivel próbálja megszerettetni, megismertetni velük a környezetüket.
– részletezte a módszere lényegét Szabó Jenő. A búvártónál különben több családi programot kínálnak, van terápiás része is, ahol a helyben leszedetett vízitormából készült főzettel gyógyítanak. Szintén
a tó felszínén elhelyezett meleg vizes kádakban lehet a tóból áradó zenét hallgatni, amely így az egész testet átjárja.
A szabadidőközpontról
Szabó Jenő karrierje kezdetén Jacques-Yves Cousteau kapitány csapatának tagja volt, a kilencvenes évek elején nyitotta meg első búváriskoláját Kolozsváron. Két évvel ezelőtt hozta létre a dálnoki Kenderes-tetőn az ezer négyzetméter felületű, kilenc méter mély mesterséges búvártavát, ahol a víz alatti kutatások központja is működik.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!