
Nem mindennapi módszerekkel mutatja be a környezetet és az élővilágot a gyerekeknek Szabó Jenő búvár. Búvártavat hozott létre, ahol halakat lehet etetni, terápiát, sőt víz alatti zenehallgatást kipróbálni.
2017. június 10., 16:552017. június 10., 16:55
Több mint ezer diák ismerkedett a természettel a dálnoki búvártónál az Iskola másként program keretében. Két hét alatt Kovászna, Hargita, Brassó és Buzău megyékből naponta 50–130 gyereket láttak vendégül, akik az Elveszett világ egyesület emeletes tanbuszában az erdővédelemről hallgattak előadást, majd Herman Ottó tanösvénysátrában próbálhattak ki különböző természetközeli játékokat. A program részeként a búvártóban kishalakat etettek a résztvevők, majd a búvárkodásról is tanulhattak.
Szabó Jenő búvár, a szabadidőközpont létrehozója pénteken sajtótájékoztatón számolt be eredményeikről, terveikről. Tapasztalata szerint a gyerekek egyre inkább elszakadnak a természettől, így saját módszereivel próbálja megszerettetni, megismertetni velük a környezetüket.
– részletezte a módszere lényegét Szabó Jenő. A búvártónál különben több családi programot kínálnak, van terápiás része is, ahol a helyben leszedetett vízitormából készült főzettel gyógyítanak. Szintén
a tó felszínén elhelyezett meleg vizes kádakban lehet a tóból áradó zenét hallgatni, amely így az egész testet átjárja.
A szabadidőközpontról
Szabó Jenő karrierje kezdetén Jacques-Yves Cousteau kapitány csapatának tagja volt, a kilencvenes évek elején nyitotta meg első búváriskoláját Kolozsváron. Két évvel ezelőtt hozta létre a dálnoki Kenderes-tetőn az ezer négyzetméter felületű, kilenc méter mély mesterséges búvártavát, ahol a víz alatti kutatások központja is működik.
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
szóljon hozzá!