
Készül a dányi különlegesség, a lecsós, kolbászos gölődin
Fotó: Tamás Gyopár
A Csomafali Nagy Gyúródás utolsó három napján a szórakozásé volt a főszerep, de szombaton a helyi értékek felmutatására is alkalom adódott. A piactéren a tesvértelepülések és a vendégfogadó község helyi gasztronómiai különlegességeiből nyújtott ízelítőt.
2017. július 02., 19:352017. július 02., 19:35
Erdőbénye, Ráckeve, Heves, Dány és Csomafalva főzött a piactéren. Így az ünneplők belekóstolhattak a testvértelepülések jellegzetes étkeibe. Az erdőbényeiek csorbát főztek Béla módra, a ráckeveiek borsós gulyást, a dányiak lecsós-kolbászos gölődint.
ezt az étket a hagyomány szerint huszárgombócnak is nevezik a recept kitalálói. Részben hozták az alapanyagokat, a többit a rendelés szerint a vendégfogadó önkormányzat biztosította. A hevesiek hevesi babgulyást készítettek, mindent hoztak, ami jár bele.
– hangzott el az asztaluknál. A szeretetet fogadó csomafalviak részéről a Fenyőalja Turisztikai Egyesület rókagombás pityókástokányt készített, a csomafalvi gazdák szabad tűzön üvecset sütöttek az Ízes testvérek eseményen.
Nagyon sokan „belekóstoltak” abba az élménybe is, amit Korpos Andrea képzőművész alkotásai jelentenek. A Borsos Miklós Emlékház kicsinek bizonyult, sokan a folyosón, sőt még a nyitott ablakon kívül is hallgatták Balázs József alfalvi festőművész méltató szavait. Korpos Andreát szeretik tanítványai, ezt bizonyítja az a tény, hogy a résztvevők háromnegyede diák, fiatal volt.
Sok diák volt kíváncsi Korpos Andrea lélekvirágaira
Fotó: Tamás Gyopár
Balázs József elmondta,
Művészete elsősorban dekoratív művészet. Kevés színnel dolgozik, de úgy, hogy színesek a képei. A méltatónak a népdalok jutnak eszébe Andrea alkotásait nézve.
– tette hozzá meghatódva az alkotó.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!