
Általános probléma az önismeret hiánya. Illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A sepsiszentgyörgyi fiatalok többsége külföldön vállalna munkát, de itthon tanulna tovább – derült ki a Turulmadár Ifjúsági Iroda középiskolások bevonásával készült felméréséből.
2017. június 26., 16:262017. június 26., 16:26
2017. június 26., 17:192017. június 26., 17:19
A civil szervezet tájékoztatása szerint a felmérésben öt sepsiszentgyörgyi iskola – a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Gimnázium, a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, valamint a Kós Károly Szakközépiskola – diákjai vettek részt,
A kutatás során a helyi középiskolások gondolkodásmódját és jövőképét elemezték a társadalmi helyzetük tükrében. A válaszadók több mint fele nyilatkozta, hogy a tanulmányai befejezése után külföldön szeretne munkát vállalni, 45 százalékuk maradna itthon.
A többség ugyanakkor itthon tanulna tovább, a diákok 62 százaléka választaná valamelyik hazai egyetemet, 28 százalék külföldit. A megkérdezettek közül minden tizedik fiatal nem szeretné folytatni tanulmányait.
A legnépszerűbbek a gazdasági szakok, második helyen szerepel az informatika és az ehhez kapcsolódó szakterületek, a harmadik az egészségügy – derült ki a kutatásból.
hogy nem ismerik kellőképpen erősségeiket, korlátaikat, közben pedig igyekeznek megfelelni a környezetüknek, a barátok, a társadalom elvárásainak. Hangsúlyosan jelennek meg a családon belüli gondok, a szülők nem értik meg őket, túl nagyok az elvárásaik. Tanulási nehézségekkel is küzdenek, sokallják a házi feladatot, azokat az információkat, melyeknek meglátásuk szerint később nem veszik hasznát.
Az iskolarendszert túlterhelőnek tartják, és stresszforrásnak a továbbtanulás kérdését. A megkérdezettek közel fele, 44 százalék soha nem vállalt eddig önkéntes munkát, míg 12 százalék önkénteskedik folyamatosan.
naponta átlag három órát. Minden harmadik megkérdezett tölt legkevesebb három és legtöbb hat órát naponta a világhálón, minden hatodik diák pedig átlagban hat óránál többet.
Az eredmények alapján az elsődleges információs csatornák a fiatalok körében a közösségi oldalak, majd a különböző hírportálok és a „humoros oldalak”. A válaszadók több mint fele (52 százalék) egyáltalán nem, vagy kevesebb mint egy órát fordít naponta újság, folyóirat, könyv olvasására. Ennél is kevesebben néznek televíziót, a válaszadók 60 százaléka egyáltalán, vagy csak naponta kevesebb mint egy órát tölt tévénézéssel, 93 százalék pedig egyáltalán vagy csak napi egy óránál kevesebbet hallgat rádiót.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!