Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:26

Nyilvános adatbázist szorgalmaznak a szekusokról Romániában

17:20

Faanyagszállítmányok fotóit hamisíthatták a SUMAL 2.0-ban

17:06

Kétnyelvű gálaműsorral ünnepelte meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem az elmúlt nyolcvan évet

17:00

Tíz fegyvert és közel tízezer lőszert foglaltak le

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Itthon tanulnának, külföldön dolgoznának a fiatalok

Általános probléma az önismeret hiánya. Illusztráció

Fotó: Kristó Róbert

A sepsiszentgyörgyi fiatalok többsége külföldön vállalna munkát, de itthon tanulna tovább – derült ki a Turulmadár Ifjúsági Iroda középiskolások bevonásával készült felméréséből.

Bíró Blanka

2017. június 26., 16:262017. június 26., 16:26

2017. június 26., 17:192017. június 26., 17:19

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A civil szervezet tájékoztatása szerint a felmérésben öt sepsiszentgyörgyi iskola – a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Gimnázium, a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, valamint a Kós Károly Szakközépiskola – diákjai vettek részt,

336 kitöltött kérdőívet dolgoztak fel.

A kutatás során a helyi középiskolások gondolkodásmódját és jövőképét elemezték a társadalmi helyzetük tükrében. A válaszadók több mint fele nyilatkozta, hogy a tanulmányai befejezése után külföldön szeretne munkát vállalni, 45 százalékuk maradna itthon.

A többség ugyanakkor itthon tanulna tovább, a diákok 62 százaléka választaná valamelyik hazai egyetemet, 28 százalék külföldit. A megkérdezettek közül minden tizedik fiatal nem szeretné folytatni tanulmányait.

A legnépszerűbbek a gazdasági szakok, második helyen szerepel az informatika és az ehhez kapcsolódó szakterületek, a harmadik az egészségügy – derült ki a kutatásból.

Általános problémaként a fiatalok többsége az önismeret hiányát jelölte meg,

hogy nem ismerik kellőképpen erősségeiket, korlátaikat, közben pedig igyekeznek megfelelni a környezetüknek, a barátok, a társadalom elvárásainak. Hangsúlyosan jelennek meg a családon belüli gondok, a szülők nem értik meg őket, túl nagyok az elvárásaik. Tanulási nehézségekkel is küzdenek, sokallják a házi feladatot, azokat az információkat, melyeknek meglátásuk szerint később nem veszik hasznát.

Az iskolarendszert túlterhelőnek tartják, és stresszforrásnak a továbbtanulás kérdését. A megkérdezettek közel fele, 44 százalék soha nem vállalt eddig önkéntes munkát, míg 12 százalék önkénteskedik folyamatosan.

Az ifjúsági iroda felmérése szerint a helyi fiatalok legtöbb szabadidejüket internetezéssel töltik,

naponta átlag három órát. Minden harmadik megkérdezett tölt legkevesebb három és legtöbb hat órát naponta a világhálón, minden hatodik diák pedig átlagban hat óránál többet.

Az eredmények alapján az elsődleges információs csatornák a fiatalok körében a közösségi oldalak, majd a különböző hírportálok és a „humoros oldalak”. A válaszadók több mint fele (52 százalék) egyáltalán nem, vagy kevesebb mint egy órát fordít naponta újság, folyóirat, könyv olvasására. Ennél is kevesebben néznek televíziót, a válaszadók 60 százaléka egyáltalán, vagy csak naponta kevesebb mint egy órát tölt tévénézéssel, 93 százalék pedig egyáltalán vagy csak napi egy óránál kevesebbet hallgat rádiót.