
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Jóváhagyták az első igénylőknek az egészségügyi-szociális ösztöndíjat Marosvásárhelyen. A tervek szerint a város idei költségvetésébe is belefoglalják a beteg vagy árva gyermek támogatására létrehozott ösztöndíj biztosításához szükséges pénzkeretet, sőt növelni szeretnék a költségvetést.
2019. január 22., 12:552019. január 22., 12:55
2019. január 22., 15:192019. január 22., 15:19
Még az előző tanévben, a tanulmányi ösztöndíjakkal egyidőben a marosvásárhelyi önkormányzat létrehozta az egészségügyi-szociális ösztöndíjakat. Bakó Szabolcs és Kovács Lajos RMDSZ-es képviselők kezdeményezték ezt a támogatási formát, amelyet azok a gyerekek igényelhetnek, akik krónikus betegek, balesetet szenvedtek vagy árvák.
A határozatot a 2018–2019-es tanévtől léptették érvénybe, s eddig szeptemberben 17, októberben már 56, novemberben 114, decemberben 120 gyerek részesült a havi 250 lej értékű ösztöndíjban. A négy hónap alatt 76 750 lejt fizetett ki a város az egészségügyi-szociális ösztöndíjakra.
A kezdeményezők – egyeztetve a városháza szociális osztályával – várhatóan azt kérik majd, hogy havonta 300 diáknak megfelelő összeget hagyjanak jóvá, hiszen lehetséges, hogy az eddigi számok nőni fognak. Ez azt jelenti, hogy a város költségvetéséből erre a célra összesen 900 ezer lejt kell elkülöníteni. Ugyanakkor vizsgálják annak a lehetőségét, hogy 250 lejről 300 lejre emeljék az ösztöndíj értékét, amennyiben ezt a város idei költségvetése ezt lehetővé teszi.
Mint Kristóf Emesétől, a marosvásárhelyi városháza szakigazgatóságának munkatársától megtudtuk, iskolakezdés óta egyre több szülő kérvényezi az ösztöndíjat. A legtöbb kérés beteg gyermekek szüleitől érkezett. A szakember kiemelte, hogy azok a krónikus betegségben szenvedő vagy balesetet szenvedett gyermekek jogosultak erre az ösztöndíjra, akik marosvásárhelyiek és rendelkeznek a rokkantsági besorolással. Kérdésünkre, hogy milyen krónikus betegek kérték ezt a támogatást, Kristóf Emese elmondta, hogy például cukorbetegek, veseelégetlenségben szenvedők, epilepsziások, asztmások, illetve olyanok is, akik egy baleset miatt maradandó károsodást szenvedtek, s rendelkeznek a rokkantsági igazolvánnyal. A kéréseket folyamatosan fogadják, a szükséges iratok jegyzéke a városháza honlapján tanulmányozható.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
szóljon hozzá!