HIRDETÉS

Írott kövek és régi utak nyomában: régészeti kutatás zajlik a Tászok-tetőn

Balázs Katalin 2018. augusztus 29., 18:40
HIRDETÉS

Szakemberek információi szerint mostanáig sosem volt régészeti kutatás a Tászok-tetőn, amely írott köveiről vált közismertté. A múltkutatás viszont elkezdődött, és az éppen folyamatban lévő régészeti tevékenységekről, szelvénynyitásról, a föld mélyén talált „üzenetekről” kaptunk helyszíni tudósítást.

Tászok-tetői régészeti feltárás – minden jel szerint páratlan kutatás

Puskás-Kolozsvári Frederic, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze, a jászvásárhelyi egyetem professzora, Bolohan Neculai és két tanítványa van jelenleg a Tászok-tetőn, a csíkszeredai önkéntesnek hamarabb kellett távoznia. A múlt héten kezdett kutatás csütörtökön és pénteken is folytatódik, a szerdáig napvilágra került információkat osztotta meg lapunkkal a régész.

Beszédes a hallgatás is

„Az első héten inkább a terepbejárásra, a helyszín tüzetes átvizsgálására helyeztük a hangsúlyt. Régészeti diagnózist végzünk, vagyis régészeti szempontból kutatjuk át a területet.

Leginkább az érdekel, hogy mit rejtett el a föld

– nyilatkozta Puskás-Kolozsvári Frederic, hangsúlyozva, igyekeznek minél korrektebb munkát végezni.

„Nem valami elméletet próbálunk igazolni, hanem megállapítani, hogy mi az, ami ténylegesen itt van” – mondta.

Az első szelvényt egy „jeles” kő mellett nyitották

Az eddigi munkájuk eredménye egyelőre nem bizonyítékokkal, hanem feltételezésekkel szolgál, melyek közelebb hozhatják a valóságot.

A régész úgy fogalmazott, hogy valószínű, a Tászok-tetőn található „jeles” kövek a régi utakkal álltak kapcsolatban, többségük ugyanis egyértelműen azok mellett található.

HIRDETÉS

A régi térképeken ezek az utak jól láthatóak, egész biztos, hogy már az 1700-as években is használatban voltak. Ekkortájt nagyon jelentős útvonal volt ez, mely Ditró és Borszék között biztosította az összeköttetést.

A kövek és rajtuk található jelek korának megfejtése volt az egyik oka, hogy szelvényt nyitottak egy ilyen kő mellett. Arra voltak kíváncsiak, többek között, hogy a föld alatt is találnak-e rovásos köveket. Mivel ilyen nem bukkant elő az ásás során, a régész azt látja valószínűnek, hogy „a köveken lévő jelek nem lehetnek annyira régiek, mint azt korábban magam is feltételeztem, inkább csak az 1700-as évektől számolhatunk a megjelenésükkel. Ezt egyértelműen igazolni egyelőre nem tudjuk, terveink szerint folytatjuk még a kutatást ezzel kapcsolatban.”

Ökörpatkó, kerámia került felszínre

Régészeti leleteket találtak azon a helyen, ahol a második szelvényt megnyitották.

Kerámiatöredékek, üvegdarabok, szegek, és egy ökörpatkó darabja került napvilágra.

„Ezek úgy az 1800-as évekből származhatnak, pontosabban egyelőre még nem tudtuk megállapítani a korukat. Tovább folytatjuk a kutatást ebben a második szelvényben, remélhetőleg többet fogunk tudni, ha teljesen feltártuk, úgymond kiaknáztuk azt” – áll a múzeumi régész helyszíni tudósításában.

A Tászok-tetőről pénteken jön be a kutatócsoport, addig igyekeznek a lehető legtöbb információra szert tenni. Ennek érdekében tervezik egy harmadik szelvény megnyitását is.

Még bármi lehet, egy kis szerencsével akár régebbi leletek is kerülhetnek elő

– fogalmazott Puskás-Kolozsvári Frederic, további tájékoztatást ígérve.

A rovott, jelzett, karcolt kövek

Sokan úgy tartják, a sziklakarcolatos köveken székely rovásírás fedezhető fel, Puskás-Kolozsvári Frederic a kutatás elkezdése előtt azon a véleményen volt, hogy a karcolatok az újkőkortól a rézkor végéig elterjedt, úgynevezett dunai írásbeliséggel állhatnak kapcsolatban, a mintegy 7500–8000 évesre becsült balkán-dunai írással.

A kőtömbökön található jelek korát igazából az elmúlt több mint száz év kutatása sem tudta pontosan meghatározni, ezért is jelentett számára izgalmas kihívást ez a Tászok-tetői régészeti munka.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS