
Iohannis nem adta áldását a veszélyes medvékkel szembeni fellépést lehetővé tevő törvényre. Ismét a parlament térfelén a labda. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Visszaküldte a parlamentnek újbóli megfontolásra a veszélyes medvék elleni fellépést szabályozó, 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt Klaus Iohannis államfő.
2022. január 10., 19:352022. január 10., 19:35
Mint ismert, a parlament által december közepén elfogadott jogszabály lehetővé tenné a veszélyes medvék elleni azonnali közbelépést a település határain belül és kívül. Az államfő többek között azt kifogásolja, hogy
– ismerteti az Agerpres.
„A parlament feladata, hogy megtalálja a méltányos egyensúlyt az emberek élethez és testi épséghez való jogának védelme és a védett fajokhoz tartozó vadállatok támadásainak megelőzése között olyan jogalkotási megoldásokkal, amelyek egyrészt biztonságos környezetet teremtenek az érintett közösségek számára, másrészt hozzájárulnak ezeknek a fajoknak a védelméhez” – fogalmazott az elnök a parlamenthez intézett igénylésében.
Iohannis hangsúlyozta továbbá, hogy a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet eredetileg a település határain belüli közbelépést szabályozta, a parlamentben azonban úgy módosították a jogszabályt, hogy az a település határain kívülre is érvényes legyen. Szerinte
Mindezek hiányában visszaélések történhetnek – véli. A települések határain kívüli közbelépést úgy kell szabályozni, hogy az ilyen intézkedéseket csak kivételes helyzetekben alkalmazzák, és ezek összhangban legyenek minden vonatkozó jogszabállyal, beleértve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatfajok védelméről szóló 2007/57-es sürgősségi kormányrendeletet is – nyomatékosította.
Az államfő szerint ugyanakkor a parlamentnek összhangba kell hoznia a jogszabályt a büntető törvénykönyvvel, a jelenlegi formában ugyanis a szükséghelyzet definíciója eltér a két törvényben, ami amellett, hogy problémákat okozhat az új jogszabály alkalmazásában, a büntetőjogi felelősségre vonást is megnehezíti.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
6 hozzászólás