Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:51

20 film, amit nem érdemes kihagyni 2026-ban

19:43

Szeben megyei gyilkosság: fellebbezett az előzetes letartóztatás ellen az anyja megölésével gyanúsított nő

19:09

Jótékony céllal ragadtak puskát a vadászok Háromszéken

19:01

Téli olimpia, labdarúgó-vb és budapesti BL-döntő vár ránk 2026-ban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

Igen, létezik az okostányér

Kozma Orsolya

Fotó: Daczó Hodor Barna

Az okos eszközök világában már a tányér is lehet okos – igaz, ezt nem kell időnként árammal feltölteni. Mit takar az okostányér fogalma? Erre Kozma Orsolya dietetikus adta meg a választ.

Daczó-Hodor Barna

2023. április 24., 19:032023. április 24., 19:03

2023. április 24., 22:102023. április 24., 22:10

A kézdivásárhelyi Tavaszi Zöld Napok keretében Kozma Orsolya dietetikus tartott előadást vasárnap Fenntartható táplálkozás címmel, mely során az érdeklődők egyebek mellett az okostányér fogalmát is megismerhették.

Ugyanakkor a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított legújabb táplálkozási ajánlásról is szólt, amely az okostányér elnevezést kapta – mint kiderült, nem véletlenül.

2016-ban állították össze az ajánlást, amelyet 2021-ben a fenntarthatóság jegyében újítottak meg. Egy tányérmodellel próbálja szemléltetni, hogyan kellene kinézni egy egészséges táplálkozásnak. Azon belül egyetlen étkezésre fókuszál, ezért kapta a tányér elnevezést, hiszen az a legvizuálisabb”

– magyarázta. Hozzátette: a képzeletbeli tányért három részre kell osztanunk,

ennek a felét zöldség és gyümölcs, a negyedrészét fehérjeforrás teszi ki, amely állati eredetű is lehet, a fennmaradó részt pedig a keményítőkben, szénhidrátokban gazdag hüvelyesek, gabonafélék (így kenyér- és tésztafélék is).

Íme az okostányér, amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ajánl

Fotó: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Húst csak mértékkel

„Bár az okostányéron a hús is helyet kap, a fenntarthatóság jegyében ennek mértékét szerinte csökkenteni kell, hiszen főként napjainkban nagyon sok szív- és érrendszeri megbetegedés okozói a magas lipidszintek (koleszterin és triglicerin – szerk.).

A másik ok, amiért az állati eredetű élelmiszerek csökkentése ajánlott, hogy ezeknek a legnagyobb az ökológiai lábnyoma a Földön”

– hangsúlyozta. Ennek kapcsán említette meg az Amerikai Egyesült Államokban létrejött Veganuary (vegán január – szerk.) kihívást, mellyel

arra próbálták rávenni az embereket, hogy az év egy hónapjában (azért éppen januárban, mert akkor a legmotiváltabbak) teljesen húsmentesen táplálkozzanak.

„Az MDOSZ ezt úgy próbálta bevezetni, hogy minden héten legalább egy napot táplálkozzunk húsmentesen” – tette hozzá.

Használjunk bevásárlólistát!

A maradékmentésről is szólt az előadó.

„Próbáljuk meg nem kidobni az élelmiszert, amit megvásárolunk. Az első legfontosabb lépés, hogy

bevásárlólistával menjünk az üzletbe, és lehetőleg használjuk fel teljesen a megvásárolt élelmiszert.

Úgy vélem, a legfenntarthatóbb táplálkozás a piaccal kezdődik, részesítsük előnyben a szezonális és a helyi termékeket” – sorolta. Azt is kiemelte, fontos, hogy ne ítélkezzünk annak kapcsán, hogy mennyire sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

Ha valaki nem műanyagszatyorba vásárol a boltban, az már egy lépés, és ha neki az a legtöbb, amit megtesz, akkor fogadjuk el. Ha másvalaki megnézi, hogy milyen terméket vásárol, és mondjuk, nem műanyagban vásárol meg mindent, az egy újabb lépés”

– részletezte.

Diéta vagy fogyókúra?

A divatdiéták kapcsán azt tapasztalta, hogy az emberek többsége nincs tisztában az étrend, a fogyókúra és a diéta közötti különbséggel.

„A fogyókúrát és a diétát ugyanúgy próbálják megközelíteni, holott nem ugyanazt jelentik.

A diétát valamilyen betegség, egészségügyi probléma miatt kell tartani; ez lehet rövid vagy hosszú távú. Előbbi például a másnaposság tüneteit enyhíti, de hosszú távú is lehet, ha valaki laktózérzékeny, vagy gluténmentesen kell táplálkoznia.

A fogyókúra, amint a neve is mutatja, egy kúraszerű állapot, és az egészségünk szempontjából meglehetősen ritkán jó. Csak akkor hatásos, ha valakinek nagyon sokat kell fogynia egészségügyi gondok miatt” – jegyezte meg.

Hozzátette: a divatdiétáknak az esetek többségében esztétikai oka van, az, ahogyan szeretnénk kinézni.

Olyan diéta vagy fogyókúra nincs, amely jó, hasznos és egészséges, inkább egy hosszú távú döntést kell meghozni. Az étrendre kell odafigyelni, amely a táplálkozáson túl az életmódunkat jelenti”

– összegzett.

Háromszék Magazin